Főmenü megnyitása

Spielmann József (álneve Kéri József, Mezővelkér, 1917. május 9.Marosvásárhely, 1986. augusztus 28.) erdélyi magyar tudománytörténeti és orvosszocioló­giai szakíró, egyetemi oktató, Sebestyén (Spielmann) Mihály apja.

Spielmann József
Született 1917. május 9.
Mezővelkér
Elhunyt 1986. augusztus 28. (69 évesen)
Marosvásárhely
Nemzetisége magyar
Gyermekei Sebestyén Mihály
Foglalkozása tudománytörténeti szakíró,
orvosszociológiai szakíró,
egyetemi oktató

Tartalomjegyzék

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit a marosvásárhelyi Papiu Ilarian Líceumban végezte (1934), Kolozsváron az I. Ferdinánd Egyetem Orvosi Karán szerzett diplomát (1940). 1940–42 között a faji törvények miatt csak díjtalan gyakornokként dolgozhatott az Országos Társadalombiztosító Intézetben. 1942 októbere és 1944 szeptembere között munkaszolgálatos volt Pecsétszegen, Budapesten, Pakson és Borgóprundon; 1944. szeptember 1-jén átszökött a szovjet hadsereghez, ahol önkéntes tolmácsként dolgozott 1945. január 1-ig.

Marosvásárhelyre hazatérve 1945-ben az Állami Kórház belgyógyászati osztályának alorvosa, a Bolyai Tudományegyetem Orvostudományi Karán gyakornok, majd tanársegéd 1948-ig. 1948–53 között az OGYI társadalomtudományi tanszékén filozófiát adott elő. 1953-ban áthelyezték az orvos- és gyógyszerészet-történeti tanszékre, ahol 1961-ig előadótanár, utána professzor. 1982-ben nyugdíjazták, de megmaradt emeritus professzornak.

1955–75 között felelős szerkesztője volt a marosvásárhelyi OGYI Orvosi Szemle c. folyóiratának, 1971–75 között szerkesztőbizottsági tagja a Román Akadémia filozófia- és tudománytörténeti kiadványának, a Noesisnek. 1962-ben a Din istoria filozofiei în România harmadik kötetének társszerzőjeként munkatársaival együtt megkapta a Román Akadémia Bălcescu-díját; 1973-ban a Magyar Orvostörténelmi Társaság Veszprémi István-díjjal jutalmazta.

Pályája elején verseket is közölt a Brassói Lapokban (1939), később irodalomtörténeti és -kritikai tanulmányokat írt Salamon Ernőről, Brassai Viktorról és Gábor Istvánról. Sajtó alá rendezte és bevezetővel látta el Petelei István novelláit (Marosvásárhely, 1956).

Kutatási területeSzerkesztés

A hazai és az egyetemes orvos- és gyógyszerészet-történet a kései erdélyi humanizmus korától (a 16. század második fele) a 19. század derekáig; a népgyó­gyá­szat; a magyar–román–szász és az egyetemes gyógyászat kapcsolatai.

Publikációs tevékenységeSzerkesztés

Tanulmányokat és cikkeket közölt az Orvosi Szemle, Ardealul Medical, Revista Medicală, Cercetări Filozo­fice, Revista Învăţământului Superior, Igaz Szó, A Hét, Korunk, Utunk, Művelődés hasábjain, valamint külföldi folyóiratokban (Comm. de Hist. Artis Med., Die Waage, Armarium, Orvosi Hetilap).

A második világháború után a romániai magyar orvostudomány és gyógyszerészet helyzetét a Koppándi Sándor szerkesztette Romániai magyar nemzetiség (Bukarest, 1981) c. kötetben vette számba.

KöteteiSzerkesztés

  • Nyulas Ferenc (Soós Pállal, Bukarest, 1955);
  • Lechner Károly (Balázs Sándorral, Bukarest, 1956);
  • A hazai orvostudomány történetéből (összeáll., Bukarest, 1957);
  • Klinik und Patho­lo­gische Anatomie der Erythromyelosis Leu­chemica (Haranghy Lászlóval, Dóczy Pállal és Székely Károllyal, Budapest, 1958);
  • De la medicina empirică la medicina ştiinţifică (Bukarest, 1961);
  • Istoria medi­cinei (társszerző, Bukarest, 1963);
  • Másoknak világítva. Mátyus István életregénye (Bukarest, 1969; Bukarest, 2. kiad. Kolozsvár, 1970);
  • Istoria medicinei universale (társszerző, Kolozsvár, 1970);
  • A közjó szolgálatában. Tudomány- és művelődéstörténeti tanulmányok (Kolozsvár, 1976);
  • Restituiri istorico-medicale. Studii de istoria ştiinţei şi culturii (Ştefan Milcu előszavával, Kolozsvár, 1980);
  • Betegség–orvoslás–társadalom. Az orvosi szociológia vázlata (Kolozsvár, 1984).
  • Bevezető tanulmányával, fordításában (Imreh Piroskával) és gondozásában jelent meg Victor Babeș Egészségügy és politika c. kötete (Bukarest, 1977. Téka sorozat).

Egyetemi jegyzeteiSzerkesztés

  • Orvostörténelem. I. (Marosvásárhely, 1955);
  • Az orvostudomány története. I. Általános orvostörténelem (Marosvásárhely, 1960);
  • Az orvostudomány története (Marosvásárhely, 1979).

Társasági tagságSzerkesztés

Tagja volt többek között a párizsi Nemzetközi Orvostörténeti Társaságnak (1965-től), a németországi Nemzetközi Gyógyszerészet-történeti Társaságnak (1967-től), a londoni The Society for the Social History of Medicine-nek (1970-től), a hágai Nemzetközi Gyógyszerészet-történeti Akadémiának (1973-tól), a montpellieri Orvostörténeti Társaságnak (1978-tól), tiszteletbeli tagja a Magyar Orvostörténelmi Társaságnak (1973-tól).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Szabó T. Attila: Újabb adalékok… Magyar Nyelv 1961. 173–187;
  • Szabó T. Attila: Lencsés György „Ars medicá”-jának kézirata. Magyar Nyelv 1974. 144–157.
  • Benkő Samu: Elfelejtett marosszéki orvos életregénye. Utunk, 1970/7. – *Jancsó Elemér: Spielmann József: Másoknak világítva. Igaz Szó, 1970/4.
  • Mikó Imre: Mátyusnak világítva. Előre, 1970. április 24.
  • Dankanits Ádám: Az orvostörténet körül. A Hét, 1976/31.
  • Szigeti József: A közjó szolgálatában. Korunk, 1976/10.
  • Imreh István: Gyógyító elődök öröksége. Utunk, 1976/50.
  • Izsák Sámuel: Spielmann József: A közjó szolgálatában. Művelődés, 1977/6. – *Szabó T. E. Attila: Tudományos arcképcsarnok. Spielmann József. Művelődés 1985/10.
  • Kapronczay Károly: Spielmann József. Orvosi Hetilap, 1987/24.
  • Rostás Zoltán: Ha valamiről nem beszélünk, akkor az nincs? A Hét, 1982/36.
  • A gyógyítás múltjából – Emlékkönyv Spielmann József orvostörténész születésének 90. évfordulójára (Marosvásárhely, 2008).