Borgóprund
Borgóprund (románul: Prundu Bârgăului) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Borgóprund (Prundu Bârgăului) | |
Az egykori községi szálloda, ma I–IV. osztályos általános iskola | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Beszterce-Naszód |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 427230 |
SIRUTA-kód | 34244 |
Népesség | |
Népesség | 4345 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 6 (2011)[2] |
Népsűrűség | 7,1 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 526 m |
Terület | 611,6 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 13′ 11″, k. h. 24° 44′ 30″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 11″, k. h. 24° 44′ 30″ | |
Borgóprund weboldala | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Borgóprund témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nevének eredeteSzerkesztés
A Borgó a 'várberek' jelentésű német Burgau, míg a Prund a 'homokos térség, porond' jelentésű román prund átvétele.
FekvéseSzerkesztés
Besztercétől 22 kilométerre északkeletre, a Tiha-patak Besztercébe ömlésénél, a Borgói-havasok déli, a Kelemen-havasok északi lábánál fekszik.
NépességeSzerkesztés
Etnikai és vallási megoszlásSzerkesztés
- 1850-ben 1519 lakosából 1490 volt román nemzetiségű; 1475 ortodox vallású.
- 1910-ben 2758 lakosából 2146 volt román, 463 német (jiddis) és 118 magyar anyanyelvű; 2050 ortodox, 385 zsidó, 117 római és 113 görögkatolikus, 58 evangélikus és 32 református vallású.
- 2002-ben 4994 lakosából 4965 volt román nemzetiségű; 4911 ortodox vallású.
TörténeteSzerkesztés
A Borgói-hágó előterében a 14. századtól létezett szórt település Borgó néven, amely Doboka vármegyéhez tartozott. 1755-ben kiépítették a Beszterce völgyében Moldvába vezető postautat. Az 1769–73 között fölvett jozefiniánus térkép a mai Alsóborgó, Borgóprund és Borgóbeszterce területén sorakozó gazdaságokat Nagy Borgo néven írja, de a Tiha-patak Besztercébe ömlésénél jelez egy Prundu Szekuluj nevű házcsoportot. A Borgó-vidék központjaként való kiépülése a terület Katonai határőrvidékhez való csatolásához kötődik. Erre felkészülésül a kincstár már 1770-ben papírmalmot alakított itt, és itt jelölte ki a Borgó-vidék falvainak katonai parancsnokságát. 1784-ben lakóit megváltották a Bethlen családtól, attól kezdve az erdélyi második román határőrezredben szolgáltak határőrként. Az elégedetlenséget megelőzendő a hatóságok meg sem próbálták őket katolizálni, mindvégig ortodox hiten maradtak. 1784-ben hetivásár tartására kapott jogot. Ugyanazon évtől itt élt a határőrség egyik alezredese, 1816-tól kezdve egyik őrnagya. Papírmalmát 1793-ban bérbe adták.[3]
1848-ban a román határőrezredek a császár mellett, a magyar forradalmárok ellen fogtak fegyvert. Környékét Urban vezetésével sáncokkal erődítették. 1849. február 25-én Bem József serege a határőröket Bukovinába szorította. A határőrök családjai a hegyekbe húzódtak, Bem seregének székely katonái pedig kijavították a Beszterce-völgy erődítéseit. A Grotenhjelm és Urban vezette orosz–osztrák (román) egyesült csapatok június 21-én bírták a székely helyőrséget állásaik feladására.
1851-ben a határőrezredet feloszlatták. Borgóprund 1861 és 1876 között Naszód vidéke egyik járási székhelye volt. 1876-ban Beszterce-Naszód vármegyéhez csatolták, járásszékhelyi címét 1877-ben vesztette el.[4] Papírmalmát 1873-ban a bécsi Neusiedler cég vásárolta meg, a következő évben pedig megnyílt a Zum Engelschutz patika.
1880 körül a borgó-vidéki lakosság fő megélhetési forrását az a mintegy háromszáz kezdetleges fűrészmalom biztosította, amely a falvak külterületén deszkát, gerendát, lécet, szőlőkarót és zsindelyt gyártott. Ezeket a borgói fuvarosok Beszterce, Dés és Kolozsvár piacán értékesítették, visszafelé pedig kézműves termékeket hoztak eladni a dornavátrai vásárra.[5] 1883-ban Haltrich és fia komoly papírgyárrá alakították át a papírmalmot.[6] Zsidó lakói 1885-től alkottak saját hitközséget, amely szigorúan ortodox, részben haszid szellemben működött. A 20. század elején ló- és marhavásárok színhelye volt több fogadóval, faiparral, alma- és szilvatermesztéssel, szarvasmarha-tenyésztéssel. Híresek voltak a határában rendezett medvevadászatok. 1908-ban nagyközséggé alakult.[7] 1909-ben megszűnt az alapítványi román határőriskola, a borgóprundi gyerekek ezután csak az 1885-ben alapított állami magyar iskolába járhattak. Friedländer Elimélekh rabbi 1904-től Kneszet Hahamim címmel vallási folyóiratot adott ki, Friedländer Mendelné nyomdájában 1910 és 1913 között héber írású kiadványok is készültek.[8]
A papírgyár 1928 körül nyolcvan munkással évi 1200 tonna papírt állított elő.[9] 1940 után Bethlen István személyesen árjásította, valódi tulajdonosai-vezetői helyükön maradhattak.[10] 1944 októberében a szovjetek elöl visszavonuló magyar csapatok legyilkolták a falu hét román lakosát.[11]
1956 őszén a Borgóprundon állomásozó 255. tüzérezred katonái – a magyarországi forradalom hatására – szervezkedésbe kezdtek Teodor Mărgineanu főhadnagy vezetésével, melynek célja egy rendszerellenes zendülés kirobbantása lett volna. A Securitate azonban rövid idő alatt tudomást szerzett a szervezkedésről, a szervezőket letartóztatták, Mărgineanut pedig Szamosújváron kivégezték.
GazdaságSzerkesztés
Híres emberekSzerkesztés
- Itt született 1909. szeptember 5-én Kahán Sára festőművész.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Jakó Zsigmond: Az erdélyi papírmalmok feudalizmuskori történetének vázlata. 2. 1712–1848. Cluj, 1964, 8–9. o.
- ↑ Adrian Onofreiu: ‘Contribuții documentare privind istoria comitatului Bistrița-Năsăud: 1876–1899’ Arhiva Someșană, 3. sorozat, 5 (2006): 291. o.
- ↑ Oroszi Sándor, A dualizmus kori fakereskedelem, különös tekintettel Erdélyre. Budapest, 2009, 10. és 60. o.[2] PDF
- ↑ Bogdán István: A magyarországi papíripar története (1530—1900). Budapest, 1963, 335. és 348. o.
- ↑ Belügyi Közlöny 1908, 484. o.
- ↑ Diana Medan – Viorica Medan, Evreii someșeni (București, é. n. [2012]), 133. o.
- ↑ Osvát Kálmán szerk.: Erdélyi lexikon. Nagyvárad, 1928 [3] PDF
- ↑ Bächer Iván: A Bethlen grófok Böckere. In A zongora helye. Budapest, 2001
- ↑ Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Konfliktustérképek. [2015. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 17.)
- ↑ www.hicart.8k.com Archiválva 2015. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
- ↑ www.ziare.com (románul) A gyár honlapja: www.raal.ro (angolul)
ForrásokSzerkesztés
- Virgil Șotropa: Militarizarea Văiei Bârgăului. Arhiva Someșană 10 (1929)
További információkSzerkesztés
- díszített tojás (1913) a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [4][halott link]