Sutó
Sutó (szlovákul Šútovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.
Sutó (Šútovo) | |||
Sutó - utcarészlet | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Zsolnai | ||
Járás | Turócszentmártoni | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1403 | ||
Polgármester | Ľubomír Maďari | ||
Irányítószám | 038 54 | ||
Körzethívószám | 043 | ||
Forgalmi rendszám | MT | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 509 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 448 m | ||
Terület | 16,63 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″49.151006°N 19.082650°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 04″, k. h. 19° 04′ 58″49.151006°N 19.082650°E | |||
Sutó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sutó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Fekvése
szerkesztésTurócszentmártontól 15 km-re északkeletre, a Vág jobb partján fekszik.
Története
szerkesztésA község területén a történelem előtti időkben a puhói kultúra települése állt.
Sutót 1403-ban „Suto” néven említik először, a szklabinyai uradalom része volt. A 20. századig a Révay család birtoka. 1620-ban 14 adózó portája volt. 1715-ben 16, 1720-ban 32 adózót számoltak itt. 1720-ban említik a falu malmát is. 1785-ben 53 házában 320 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SUTO. Csutova. Tót falu Turúcz Várm. földes Ura Gr. Révay Uraság, lakosai többen evangelikusok, fekszik Turánnak szomszédságában, mellynek filiája; a’ kis Tátra alatt van egy Kocziskala nevezetű nagy kőszikla, mellyben jó nagyságú üreg van; a’ kik benne kintseket keresnek, üres kézzel kéntelenek viszsza menni belőle; határja sovány, de legelője kivált a’ ketskéknek hasznos.”[2]
1828-ban 61 háza volt 337 lakossal, akik földműveléssel, erdei- és vasmunkákkal, kosárfonással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Suttó (Sutova), tót falu, Thurócz vgyében, a Vágh vize jobb partján, melly itten lép be a megyébe: 33 kathol., 291 evang., 13 zsidó lak. – Földje sovány, de erdeje szép, legelője pedig igen jó. F. u. a Révay csal. Ut. p. Nolcsó.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 476, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 518 lakosából 514 szlovák volt.
2011-ben 521 lakosából 508 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztés-
Sutó - Községháza
- A falu határában található a Sutói-vízesés (Šútovský vodopád)
- Sutói epigenezis természetvédelmi terület
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.