Szászszentlászló

falu Romániában, Szeben megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2020. február 21.

Szászszentlászló (románul Laslea, korábban Laslea Mare, németül Grosslasseln) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Szászszentlászló (Laslea, Grosslasseln)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségSzászszentlászló
Rangközségközpont
Irányítószám557115
Körzethívószám0269
SIRUTA-kód144740
Népesség
Népesség1447 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság7 (2011)[1]
Népsűrűség12,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság351 m
Terület113,3 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 12′ 20″, k. h. 24° 39′ 21″46.205574°N 24.655898°EKoordináták: é. sz. 46° 12′ 20″, k. h. 24° 39′ 21″46.205574°N 24.655898°E
Szászszentlászló weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászszentlászló témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A község területén neolitikumi, bronzkori, római kori és kelta leleteket tártak fel. A település határában, a Burgberg nevű legelőn földvár maradványaira bukkantak.[2] A helység első írásos említése 1308-ból maradt fenn Sanctus Ladislaus néven. További névváltozatok: Zentlázlow (1348), Zentlazlo (1404), de Magno Ladislao (1432), Lazzlen (1504), Grosslaselen (1532).

1348-ban a település a kolozsmonostori apátság birtoka volt.[3] A későbbiekben segesvárszéki szász szabadfalu. 1488-ban 77 háztulajdonost, egy iskolát iskolamesterrel, egy malmot molnárral, három pásztort és 16 üres házat írtak össze benne. Szomszédsági törvényei 1672-ből valók.

1876 után Nagyküküllő vármegyéhez tartozott.

5000 holdas határának a 20. század elején egyharmada volt szántó, ugyanannyi erdő, egyötöde rét, a maradék pedig szőlő és legelő. Határát 1906–07-ben tagosították. A második világháború után a kényszermunkára a Szovjetunióba hurcolt szászok helyére a szigethegységi Mogosról költöztek román telepesek.[4] 1949. július 24-én itt alakították meg az öt első romániai szocialista termelőszövetkezet egyikét, amelyben a komló termesztésével is kísérleteztek.

1992 óta a faluban működik a németországi segítséggel felállított, idősek otthonából és sebészeti klinikából álló keresztyén Lukas-Spital.

Lakossága

szerkesztés
  • 1850-ben 1118 lakosából 736 volt német, 196 román és 186 cigány nemzetiségű; 735 evangélikus, 344 ortodox és 39 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 1456 lakosából 1016 volt román, 385 cigány, 34 német és 19 magyar nemzetiségű; 1293 ortodox, 71 adventista, 31 evangélikus, 29 baptista és 10 református vallású.

Látnivalók

szerkesztés
  • Középkori temploma helyett 1842–44 között a segesvári Samuel Teutsch építőmester épített új templomot. Mivel az új torony még elkészülte előtt összeomlott, meghagyták a korábbi templom 14–15. századi, később erődített tornyát, a védőművek egy részével együtt.

Híres emberek

szerkesztés
  • 1860. augusztus 20-án az átutazó Eötvös Józsefet előbb a falu szász közössége üdvözölte, majd itt fogadta ünnepélyesen Segesvár város követsége is.[5]

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés