Széchényi Gyula
Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Gyula (Bécs, 1829. november 11. – Budapest, 1921. január 13.) főrend, királyi főlovászmester, 1900 és 1903 között a király személye körüli miniszter.
| Széchényi Gyula | |
 | |
| Magyarország király személye körüli minisztere | |
| Hivatali idő 1900. március 29. – 1903. június 27. | |
| Előd | Széll Kálmán |
| Utód | Khuen-Héderváry Károly |
| Született | 1829. november 11.[1][2] Bécs[1] |
| Elhunyt | 1921. január 13. (91 évesen)[1][3][4] Budapest[1] |
| Szülei | Széchényi Pál |
| Házastársa | Zichy-Ferraris Karolina (1863. július 6. – ) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Széchényi Gyula témájú médiaállományokat. | |
Életútja
szerkesztésGróf Széchényi Pál (1798–1871) és gróf Zichy-Ferraris Emília (1803–1866) fia, Széchényi Ferenc unokája. Iskoláit Szombathelyen végezte, 1848-ban hadnagy lett a Palatinus-huszároknál. Windischgrätz hadseregével a prágai forradalom leveretése után Bécsbe, ennek bevétele után pedig az Olaszországba indult sereghez ment. A marcali uradalomnak lévén ura, a 60-as években élénk részt vett Somogy vármegye politikai és társadalmi mozgalmaiban. Wenckheim Béla báró belügyminisztersége alatt Sopron vármegye főispánjává, majd pedig Friedrich Ferdinand von Beust külügyminiszter korában udvari tanácsossá nevezték ki a külügyminisztériumban. Végül József főherceg honvéd-főparancsnokká történt kineveztetésével hozzá került mint főudvarmester.
Első felesége, Zichy-Ferraris Karolina grófnő 1871-ben hunyt el. Széchenyi 1875-ben nőül vette Klinkosch Paulát. A főrendiháznak zászlóúri minőségén kívül a cenzus alapján is tagja volt. 1857-ben kamarási, 1868-ban valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot nyert. Az I. osztályú Vaskorona-rendet és több idegen rendjelt bírta.
Fia első nejétől: Pál, szül. 1865. jún. 13., császári és királyi kamarás; második nejétől: Gyula, szül. 1879. dec. 10.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2018. július 20.)
- ↑ The Peerage (angol nyelven)
- ↑ Magyar főnemességi adattár. (Hozzáférés: 2024. január 1.)
- ↑ Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2024. január 1., PIM71545
Források
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Széchenyi (8), A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2018. augusztus 10.
