Szécsi Dénes (püspök)

	Szécsi Dénes
	Nyitra, Eger, majd Esztergom püspöke
Született	1410 körül; Felsőlendva
Elhunyt	1465. február 1.; Esztergom
Iskolái	Bécsi Egyetem (1426–); Bolognai Egyetem (1433–1434); Padovai Egyetem;
Felekezet	római katolikus egyház
	Püspökségi ideje; 1438. március 2. – június 5.; (Nyitra)
	Püspökségi ideje; 1438. június 5. – 1439. december 18.; (Eger)
	Püspökségi ideje; 1439. december 18. – 1465. február 1.; (Esztergom)
Előző püspök	Következő püspök
Pálóczi György	Vitéz János
	Szécsi Dénes a Catholic Hierarchy-n
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Dénes témájú médiaállományokat.

Ez a szócikk a római katolikus főpapról szól. Hasonló címmel lásd még: Szécsi Dénes (egyértelműsítő lap).

Szécsi Dénes (Felsőlendva, 1410 körül – Esztergom, 1465. február 1.) középkori magyar főpap és politikus, bíboros, esztergomi érsek, nyitrai és egri püspök, Magyarország első prímása volt; 1449–1464 között kancellári hivatalt is viselt. Ő koronázta meg V. Lászlót, I. Ulászlót és I. Mátyást.

Egyházi pályája

Főúri (a Balog nemzetségbeli Szécsi) családból származott, apja Szécsi Miklós nádor, anyja Garai Ilona volt. 1426-tól a bécsi, majd 1433-tól a Bolognai Egyetemen tanult, ahol 1434-ben a kánonjog doktora lett. Padovában folytatott még tanulmányokat. 1438. március 2-án nyitrai püspökké választották, megerősítését április 20-án kapta meg IV. Jenő pápától, aki rövidesen áthelyezte az egri püspökség élére (június 5.). Albert magyar király halála után özvegye, Luxemburgi Erzsébet oldalán foglalt állást, ezért az özvegy királyné kérésére a pápa 1439. december 18-án bíborossá nevezte ki. Címtemploma a San Ciriaco lett 1440. január 8-án. Szintén Erzsébet javaslatára február 15-én az esztergomi érseki hivatalt is elfoglalhatta, amely minőségben Székesfehérváron megkoronázta a februárban született V. Lászlót a Szent Koronával. Röviddel ezután azonban a májusban Magyarországra érkező ifjú lengyel király, a Jagelló-házi III. Ulászló oldalára állt, akit július 17-én szintén megkoronázott I. Ulászló néven – igaz, ezúttal csak a Szent István ereklyetartójáról leszedett koronával, mivel a Szent Korona Erzsébet birtokában volt.

A Hunyadiak oldalán

A király 1444-ben elesett a várnai csatában, Szécsi pedig Hunyadi János erdélyi vajda és szörényi bán mellé állt a kibontakozó hatalmi harcokban. Szintén Hunyadival összhangban hevesen támadta a huszitákat. Érdemeiért 1449–1464 között királyi kancellár volt V. László és Hunyadi Mátyás mellett; utóbbit szintén ő koronázta meg 1464. március 25-én.

Bíborosi minőségben részt vett az 1447-es, V. Miklóst, az 1455-ös, III. Kallixtuszt, illetve az 1458-as, II. Piuszt megválasztó konklávén. Érsekként 1450-ben tartományi zsinatot tartott Esztergomban, amelyen a pápa és a király engedelmével a szerzetesi fegyelem helyreállítását és a cölibátust szorgalmazta. 1452-ben V. Miklós prímási jogokat adományozott a mindenkori esztergomi érseknek, aki tagja lett a biborosi testületnek és akit egyúttal szentszéki követté is nyilvánított.^[1] 1453-ban újjáépíttette az esztergomi székesegyházat és fenntartására nyolcvanezer forintot hagyományozott. Szónoki tehetsége is kimagasló volt. Az általa renováltatott katedrálisban temették el, sírköve fennmaradt.

Képgaléria

Szécsi Dénes szobra az esztergomi Bazilikában
Szécsi Dénes sírköve az esztergomi Bazilikában
A Balogh-nemzetségbeli Szécsi-címer Szécsi Dénes sírkövén az esztergomi Bazilikában
Szécsi Dénes bíboros címerpajzsa
Szécsi Dénes és Vitéz János sírköve az esztergomi bazilika altemplomában