Főmenü megnyitása

Szécsi Dénes (püspök)

középkori magyar főpap és politikus, bíboros, esztergomi érsek, nyitrai és egri püspök, Magyarország első prímása

Szécsi Dénes (Felsőlendva, 1410 körül – Esztergom, 1465. február 1.) középkori magyar főpap és politikus, bíboros, esztergomi érsek, nyitrai és egri püspök, Magyarország első prímása volt; 1449–1464 között kancellári hivatalt is viselt. Ő koronázta meg V. Lászlót, I. Ulászlót és I. Mátyást.

Szécsi Dénes
Nyitra, Eger, majd Esztergom püspöke
EsztregomFotoThaler7.jpg

Született 1410 körül
Felsőlendva
Elhunyt 1465. február 1.
Esztergom
Iskolái
Felekezet római katolikus egyház
Püspökségi ideje
1438. március 2. – június 5.
(Nyitra)
Püspökségi ideje
1438. június 5. – 1439. december 18.
(Eger)
Püspökségi ideje
1439. december 18. – 1465. február 1.
(Esztergom)
Előző püspök
Következő püspök
Pálóczi György
Vitéz János
Szécsi Dénes a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Szécsi Dénes témájú médiaállományokat.

Egyházi pályájaSzerkesztés

Főúri (a Balog nemzetségbeli Szécsi) családból származott, apja Szécsi Miklós nádor, édesanyja Garai Ilona volt. 1426-tól a bécsi, majd 1433-tól a bolognai egyetemen tanult, ahol 1434-ben a kánonjog doktora lett. Padovában folytatott még tanulmányokat. 1438. március 2-án nyitrai püspökké választották, megerősítést április 20-án kapta meg IV. Jenő pápától, aki rövidesen áthelyezte az egri püspökség élére (június 5.). Albert magyar király halála után özvegye, Luxemburgi Erzsébet oldalán foglalt állást, ezért az özvegy királyné kérésére a pápa 1439. december 18-án bíborossá nevezte ki. Címtemploma a San Ciriaco lett 1440. január 8-án. Szintén Erzsébet javaslatára 1440. február 15-én az esztergomi érseki hivatalt is elfoglalhatta, amely minőségben Székesfehérváron megkoronázta a februárban született V. Lászlót a Szent Koronával. Röviddel ezután azonban a májusban Magyarországra érkező ifjú lengyel király, a Jagelló-házi III. Ulászló oldalára állt, akit július 17-én szintén megkoronázott I. Ulászló néven – igaz, ezúttal csak a Szent István ereklyetartójáról leszedett koronával, mivel a Szent Korona Erzsébet birtokában volt.

A Hunyadiak oldalánSzerkesztés

A király 1444-ben elesett a várnai csatában, Szécsi pedig Hunyadi János erdélyi vajda és szörényi bán mellé állt a kibontakozó hatalmi harcokban. Szintén Hunyadival összhangban hevesen támadta a huszitákat. Érdemeiért 14491464 között királyi kancellár volt V. László és Hunyadi Mátyás mellett; utóbbit ő koronázta meg 1464. március 25-én.

Bíborosi minőségben részt vett az 1447-es, V. Miklóst, az 1455-ös, III. Kallixtuszt, illetve az 1458-as, II. Piuszt megválasztó konklávén. Érsekként 1450-ben tartományi zsinatot tartott Esztergomban, amelyen a pápa és a király engedelmével a szerzetesi fegyelem helyreállítását és a cölibátust szorgalmazta. 1452-ben V. Miklós prímási jogokat adományozott a mindenkori esztergomi érseknek, akit egyúttal szentszéki követté is nyilvánított. 1453-ban újjáépítette az esztergomi székesegyházat és fenntartására nyolcvanezer forintot hagyományozott. Szónoki tehetsége is kimagasló volt. Az általa renováltatott katedrálisban temették el, sírköve fennmaradt.

KépgalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.


Előde:
Rozgonyi Péter
Egri püspök
1438–1439
Utóda:
Rozgonyi Simon
Elődje:
Pálóczi György
Esztergomi érsek
1440–1465
Utódja:
Vitéz János