Székelyandrásfalva
Székelyandrásfalva (Más néven Románandrásfalva, 1899-ig Oláh-Andrásfalva, románul Săcel) falu Romániában Hargita megyében.
Székelyandrásfalva (Săcel) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Hargita |
Község | Székelyandrásfalva |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 537255 |
Körzethívószám | 0266 |
SIRUTA-kód | 85476 |
Népesség | |
Népesség | 127 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 4 |
Népsűrűség | 1,64 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 704 m |
Terület | 77,30 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 18′ 49″, k. h. 24° 55′ 48″46.313624°N 24.929993°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 49″, k. h. 24° 55′ 48″46.313624°N 24.929993°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésSzékelykeresztúrtól 9 km-re északnyugatra a Mogyorós- (vagy Szenterzsébeti) -patak völgyében fekszik.
Nevének eredete
szerkesztésNevének előtagját Udvarhely vármegyei fekvése alapján kapta.
Története
szerkesztésA falut 1680 körül birtokosa Gyulai Lajos gróf telepítette Brassó környéki román telepesekkel.
Sf. Archangeli ortodox temploma 1848-ban épült a korábbi, 1772-ben épített templom helyett. Tornya a 17. századból való.
A falutól délre fekvő sírkertben temették el 1869-ben gr. Gyulai Ferenc császári kamarást.
1910-ben 418 lakosából 317 román, 60 magyar és 41 cigány volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Székelykeresztúri járásához tartozott.
1992-ben 146 lakosából 106 román, 35 cigány és 5 magyar volt. Társközségeivel együtt 1457 lakosából 1008 magyar, 336 román és 113 cigány volt.
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Mihail Jacob akadémikus, egyetemi tanár.