Szélesmező
Szélesmező (1899-ig Valopolya, szlovákul: Veľopolie) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
| Szélesmező (Veľopolie) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1620 |
| Polgármester | Valéria Klapáčová |
| Irányítószám | 067 31 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 362 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 179 m |
| Terület | 7,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 21° 57′ 10″48.991667°N 21.952778°EKoordináták: é. sz. 48° 59′ 30″, k. h. 21° 57′ 10″48.991667°N 21.952778°E | |
| Szélesmező weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesmező témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésHomonnától 8 km-re északkeletre, a Laborc bal partján fekszik.
Története
szerkesztés1430-ban már „Szélesmező” néven említik először. Ezen a néven szerepel 1557-ben is, amikor az adót nem fizető települések között sorolják fel. A Drugethek homonnai uradalmához tartozott. A falut a 17. századtól kezdik szlovák nevén említeni, így 1630-ban „Weliepolia” néven említik. A Drugethek után a Szirmayaké, akik 1701-ben templomot is építtettek a községnek. 1715-ben 10 adózója volt. 1773-ban „Welopolya” néven találjuk. 1784-ben 44 ház állt a faluban 356 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VELYOPOLYA. Tót falu Zemplén Várm. földes Urai Gr. Csáky Uraság, és a’ Plébánia, lakosai katolikusok, kevés oroszok, fekszik n. kel. Lubiséhez 1/4, n. ny. Kochanóczhoz 3/4 órányira; határja 3 nyomásbéli, földgye hegyes, agyagos, és követses, gabonát, és zabot középszerűen, búzát, árpát tsekélyen terem; erdeje kevés, piatza Homonnán 1/4 órányira.”[2]
1808-ban „Welopole” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1828-ban 47 házában 380 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Velopolya, Zemplén v. tót falu, ut. p. Homonnához északra 1 órányira: 342 romai, 40 g. kath., 20 zsidó lak. 662 h. szántóföld. Jó rét a Laborcza mentiben. F. u. Szirmay és a homonnai plebánia.”[3]
1890-ben 216 a lakosainak száma, akik főként mezőgazdasággal, seprűkötéssel, vesszőfonással foglalkoztak. Később főként Homonna üzemeiben dolgoztak.
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Szélesmező, előbb Velyopolya. Laborczmenti tót kisközség, 38 házzal s 234 róm. kath. vallású lakossal. Postája és vasúti megállója Udva, távírója Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt, de a XVII. század végén Izdenczy Miklósnak is volt benne része. Ez időben Weliepolia alakban találjuk feljegyezve. Azután a gróf Csákyaké lett s most Szirmay Pálnak van itt nagyobb birtoka. Az 1873-iki kolerajárvány sok lakosát ölte ki. Róm. kath. templomát gróf Csáky István 1775-ben építtette.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 221, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 318 szlovák lakosa volt.
2011-ben 342 lakosából 338 szlovák.
Nevezetességei
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
