Szűcs M. Sándor

(1951–2002) magyar református lelkipásztor, politikus, országgyűlési képviselő

Szűcs M. Sándor (Nagyvarsány, 1951. szeptember 26.Debrecen, 2002. január 30.) magyar református lelkipásztor, az MDF országgyűlési képviselője.

Szűcs M. Sándor
Született1951. szeptember 26.
Nagyvarsány
Elhunyt2002. január 30. (50 évesen)
Debrecen-Apafa
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaFejes Klára (1975–2002)
Foglalkozásareformátus lelkipásztor, országgyűlési képviselő
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1990. május 2. – 1994. június 27.)

SablonWikidataSegítség

Pályafutása

szerkesztés

1951. szeptember 26-án született Nagyvarsányban Szűcs M. Sándor (1922–1998) és Szűcs Magdolna (1932–1987) gyermekeként. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. A Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában 1970-ben érettségizett, majd, katonai szolgálat után a Debreceni Teológiai Akadémián 1971 januárjában kezdte meg tanulmányait. 1973 októberében, majdnem az egész évfolyamot exmisszióba rendelték. Tivadarba, és egyúttal Tarpára, Telkes György esperes mellé került. 1974. szeptember 1-jétől a nagyecsedi gyülekezetbe rendelték, itt szolgált exmisszusi, segédlelkészi, beosztott-lelkészi minőségben.

1976-ban papi vizsgát tett. 1978 novemberében választották meg a NyírlövőLövőpetri társegyházközségek. Szolgálati idejük alatt renoválták a templomokat, Lövőn a parókiát, Petriben parókiát épített a gyülekezet. Már a hetvenes években szerveztek nyári gyermek- és ifjúsági heteket, táborokat. Az utolsó ifjúsági napot Tiszafüreden tartották, ahol részt vettek lövői és Petriből való fiatalok, gyülekezeti tagok is.

Lelkészi szolgálatának koronája a füredi gyülekezet, ahová 1996-ban választották meg. Különösen is szívügye volt a helyi óvodai, iskolai tanítás, amit csakis élő hittel, s minden nehézséget vállaló, hordozó energiával, szüntelen imádkozással végzett, a kishitűséget megszégyenítő áldásokkal. Egyházi keretek között „itt a jövő értelmisége” – szokta volt mondani.

Közéleti tevékenysége

szerkesztés

Szűcs M. Sándor közéleti ember is volt. Már azokban az időkben is, amikor a közéletből kirekesztették a lelkipásztorokat. Még nagyecsedi segédlelkész korában egy békegyűlésen a szokásos tájékoztatás után spontán hozzászólóként nagy meglepetésre Ecsed és a térség helyzetét vázolta, annak helyzete javítására. Az elszigeteltségből 1989-ben léphetett ki a társadalom porondjára, amikor elsőként az országban földet osztott. Az Antall-kormány idején országgyűlési képviselő volt. Faluban, illetve városban élt, de régióban gondolkodott. Része volt a Dombrád és Cigánd közötti Tisza-híd megépülésében. Kemény harcot vívott az épülő M3-as autópálya beregi leágazásáért. A parlamentben is lelkipásztor maradt, elősegítve a parlamenti imaközösség megalakítását – ami az ő mandátumának elvesztésével szintén megszűnt.

1975. november 25-én kötött házasságot Fejes Klára végzős teológussal. Négy gyermekük született: Sándor (1976), Klára (1978), Ibolya Magdolna (1981) és Eszter (1987). Öccse, Zoltán (1956) Debrecenben él.

2002. január 30-án a 4-es főút Debrecen-Apafa közötti szakaszán közúti balesetet szenvedett, és a helyszínen életét vesztette. Február 9-én temették el szülőfalujában, Nagyvarsányban. Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, valamint Horváth Géza és Koroknai András lelkipásztorok búcsúztatták. Síremléke a köztemetőben van.