Szamoshesdát

falu Romániában, Kolozs megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 3.

Szamoshesdát (1910-ig Hesdát, románul: Hășdate) falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Szamoshesdát (Hășdate)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
Rangfalu
KözségközpontSzamosújvár
Irányítószám405302
Körzethívószám+40 x64[1]
SIRUTA-kód55419
Népesség
Népesség300 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság6[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság261 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′ 30″, k. h. 23° 52′ 48″47.008458°N 23.879940°EKoordináták: é. sz. 47° 00′ 30″, k. h. 23° 52′ 48″47.008458°N 23.879940°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szamoshesdát témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nevének eredete

szerkesztés

Neve Kiss Lajos szerint a 'hasadék' jelentésű hasadát szóból keletkezett. Középkor végi írott alakjai: Hassad (1339), Hosdad (1449), Hasdad (1457), Hosdat (1462), majd Hesdatth (1587).

Szamosújvártól két kilométerre délnyugatra, a Kis-Szamos jobb partján fekszik.

Története

szerkesztés

A középkor végén és az újkor elején magyar lakosságú falu lehetett, mert a 16. század második felében önálló református egyházközsége volt. Utóbbi 1643-ban már Vízszilvás filiája romos templommal és megfogyatkozott gyülekezettel. Református lakóit a 17–18. században ortodox románok váltották fel. 1786-ban három földesúrnak 23 jobbágy- és 16 zsellércsaláda élt benne.

1806-tól a helyi Pop, Morar és Man kisnemesi családok színes nyomatokat készítettek. (Más forrás szerint már 1776-ban művelték ezt a mesterséget a faluban.) A fa nyomódúcokról készített lenyomatot a szamosújvári örmény papírkereskedőnél vásárolt és házilag főzött festékekkel színezték ki. A kegyes témájú és ikonokat utánzó képeken kívül a református magyarok számára kakasos és kisasszonyos képeket is készítettek. Ezeket részben a szamosújvári papírkereskedő árusította, részben a falusiak maguk kereskedtek velük. A tevékenységnek a gyári, többszínű olajnyomatok megjelenése vetett véget.

Doboka, 1876 után Szolnok-Doboka vármegyéhez tartozott. 1945-ben több családja a bánáti Janován kapott házat és földet.[3]

Népesség

szerkesztés

A népességszám változása

szerkesztés

Népessége 1850 óta 226 fő (1850) és 385 fő (1977) között ingadozott.

Etnikai és vallási megoszlás

szerkesztés
  • 1880-ban 244 lakosából 221 volt román anyanyelvű; 231 görögkatolikus vallású.
  • 2002-ben 329 lakosából 277 fő volt román, 43 |cigány és 9 magyar nemzetiségű; 275 ortodox, 30 pünkösdi, 16 görögkatolikus és hét református vallású.

Látnivalók

szerkesztés
  • Egy helyben lakó és Szamosújváron dolgozó rajztanár által berendezett kiállítás hagyományos hesdáti fanyomatokból.[4]
  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. [1]
  3. Alina Ioana Ciobănel – Paul Drogeanu: Habitatul: Răspunsuri la chestionarele Atlasului Etnografic Român, vol. 3, Transilvania (București, 2011)
  4. Făclia 2012. január 28. és [2][halott link] (románul)

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés