Szentkozmadombja

magyarországi község Zala vármegyében

Szentkozmadombja község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombság területén, a Göcsejben.

Szentkozmadombja
Szentkozmadombja címere
Szentkozmadombja címere
Szentkozmadombja zászlaja
Szentkozmadombja zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásZalaegerszegi
Jogállás község
Polgármester Káli Lajos (független)[1]
Irányítószám 8947
Körzethívószám 92
Népesség
Teljes népesség76 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség13,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 45′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 46″, k. h. 16° 45′ 39″
Szentkozmadombja (Zala vármegye)
Szentkozmadombja
Szentkozmadombja
Pozíció Zala vármegye térképén
Szentkozmadombja weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkozmadombja témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Zalaegerszegtől 24 kilométerre délnyugatra, Lentitől 31 kilométerre északkeletre fekszik, a Zalai-dombság középső részén húzódó hegyháton. Vizeit a Bécsi- és a Szigeti-patak gyűjti össze.

Közúton a 75-ös főútról Zalatárnoknál Gutorfölde felé leágazó 7545-ös úton érhető el. A legközelebbi vasútállomás 5 kilométerre Gutorföldén található (Gutorfölde vasútállomás), de Bak 11 kilométerre lévő állomása több szempontból is jobban elérhető a községből.

Nevének eredete szerkesztés

Az írott források szerint Szent Kozma és Damján orvos-ikerpárról kapta eredeti nevét, ez változott Szentkozmadombja elnevezésre.

Története szerkesztés

Egyes kutatók szerint már 1199-ben említik. 1334-ben „in villam Cosme et Damiani martirum” írnak róla az oklevelek, utalván Szent Kozma és Domján tiszteletére emelt templomra, mely a falu névadója. 1408-ban már „Zentkcozmadamyan”, s ez módosul úgy, hogy a „-damyan”-ból „dombja” lesz. 1786-ban „Kozmadombja”, 1877-ben pedig „Szent-Kozmadombja” néven említik. Az oklevelek egy része a 15-16. században „Tharnaki Kozmadamjan” formában is előfordul, utalva a közeli Zalatárnok településre.

Szent Kozma és Szent Domján Zala vármegyében népszerű szentek, több templom viseli nevüket.

Szentkozmadombja egyházának 1333-ban Domonkos nevű papja, 1421-ben Jakab nevű plébánosa volt.

A falu legkorábbi birtokosait nem ismerjük, azonban egy 1490-ből származó irat szerint György nagybaki plébános vallja, hogy Bezerédy László és néhai Bezerédy György özvegye, Margaretha teljes telküket Tarnok Zenth-kozmadamjan posseessiokban 40 magyar forintokért elzálogosították Peleskei Erdegh Miklósnak. Az 1513-as adójegyzék Ewry Kozmadamyan nevű falut sorolt fel Kerbely Tófej, Sompács helységek szomszédságában.

A Bezerédyek még később ismét birtokosok lettek, ugyanis 1564-ben Miksa császár és király nova donatio-t ad a Bezeréd családnak Zenth-kozmadamjan possessioban. Mintegy 300 éven át a falu életét meghatározó birtokosok. 1550-54-ben Tárnokikozmadamjánnak Mihály a plébánosa.

Egy per szerint 1568-ban a szántói Bottka testvérek jobbágyokkal elfoglaltatták a „Bezerédi testvérek kegyurasága alatt álló szent Cozma és Damian tiszteletére épült egyház 12 hold földjét”.

A következő évszázadból nincsen említésre érdemes adat, a Bezerédj család folyamatosan birtokos, s gyakorolja a templom kegyuraságát.

A török időkben a települést a portyázó csapatok sem kímélték. A 17. század utolsó évtizedeiben puszta lett, csak 1693 után kezdett benépesülni.

Fennmaradt Bezerédi Ferenc és a jobbágyok közötti 1725-ben kelt contractus, melyet Zala vármegye officiálisai előtt kötöttek. Ebben a jobbágyok kérésére a Bezerédi Ferenc jóváhagyja, hogy tekintettel arra, hogy a földesúri major messze van, a parasztok a robottól megszabaduljanak, helyette árendásai legyenek azok. Feltételeik kedveztek a parasztoknak. Kertjeik után, melyekben kendert, mákot és zöldségféléket szoktak termelni, semmiféle tizedet nem kell hogy adjanak. Minden helyes gazda megadja ajándékként a földesúrnak a karácsonyi kappant, a zsellérek együttesen adnak egyet. Az őri pusztát tized ellenében szabadon bírhatták. Bezerédi azt is kikötötte, hogy a parasztok kötelesek a természetben kért gabonatizedet a lakóhelyére szállítani.

1749-ben Bezerédy Ádám és Bezerédy István földesurak igen szigorú falusi rendfenntartást adtak ki. Kikötik, hogy a falubeli elöljárók istenfélő, jámbor emberek legyenek (ha káromkodnak, 1 forint bírságot fizessenek, felét a templomnak). A panaszosoknak panaszpénzt kell letenni, a bíráknak két hét alatt kellett dönteni. Ha késik a döntés, „mindenik közölük, ötven pálczát bizonyosan szenvednyi fog”. A közös terhek szétosztásánál úgy kellett eljárniuk, hogy akinek több van, arra több terhet kell osztani. Gyalázkodás esetén „nyelves pénzt” kellett fizetni, ha a rágalmozó nem fizet, a büntetés kaloda és 24 botütés. Az urasággal való szembeszegülést szintén kalodával és korbáccsal büntették. A tilalmas erdők tilalmasságának megszegőit pénzbírsággal sújtották. A bírák és esküdtek sértegetéséért kaloda és 50 botütés járt. S végül: „ha a bírák a közjó érdekében öszveparancsolják valamire a lakosságot, de akadna olyan, aki nem jön el ilyenkor, azt láncra kell verni, s amíg 25 pénzt le nem tesz bírságként, nem szabad szabadságra engedni.”

1751-ben a Bezerédyek megújították az árendás szerződését, 1761-ben pedig úrbéri szerződést kötnek.

A modern közigazgatás megszervezésekor a novai járás kisközsége a zalatárnoki körjegyzőséghez tartozott. Az anyakönyv-vezetést is ott végezték. Közorvos Nován volt. 1925-ben 1 tantermes községi elemi iskolája volt. A faluban egy kiskereskedő működött. Tíz évvel később területe 1156 kataszteri hold, lélekszáma 519 volt. 94 lakóház volt. A legnagyobb birtokos Schwarcz Mór volt, akinek Vilmamajorban volt birtoka, 197 kataszteri holddal.

A második világháborúnak 14 áldozata volt a községből.

1949-ben elcsatolták a községtől Vilmamajor és Külsőtanya területét Gutorföldéhez. A falu területe ekkor 505 hektár volt, s a 105 lakóházban 465 fő lakott.

A zalai község lélekszáma az utóbbi években-évtizedekben meglehetősen lecsökkent.

Építészet szerkesztés

A kis település lakóházai eredetileg szétszórtan, a vidékre jellemzően „szeresen” helyezkedtek el, melyek fő építőanyaga a fa volt, egyesek sövény-falúak voltak, a tetők zsúpból készültek. A szobákban szemeskályha, a konyhákban sárkemence állt.

Gyúrkó vár dűlőhöz a néphagyomány török kori vár mondáját fűzi.

Kápolnája Szentháromság titulussal lett felszentelve. Hagyományos búcsújukat június első vasárnapján tartják.

Tervbe van véve egy víztározó építése, valamint a kastély épületének visszavásárlása.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Beke Károly (független)[3]
  • 1994–1998: Beke Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Káli Lajos (független)[5]
  • 2002–2006: Káli Lajos (független)[6]
  • 2006–2010: Káli Lajos (független)[7]
  • 2010–2014: Káli Lajos (független)[8]
  • 2014–2019: Káli Lajos (független)[9]
  • 2019-től: Káli Lajos (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
67
68
71
60
70
76
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 91,7%, német 4,2%. A lakosok 84,8%-a római katolikusnak, 9,1% felekezeten kívülinek vallotta magát.[10]

Látnivalók szerkesztés

  • Dervarics uradalmi kastély
  • Temető-kápolna
  • Faluház
  • Fogadalmi kereszt

Hírességek szerkesztés

A falu világhírű szülötte Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár (Szentkozmadombja, 1923. szeptember 8. – Szentkozmadombja, 1989. augusztus 28.).

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  5. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  9. Szentkozmadombja települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
  10. Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

Külső hivatkozások szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés