Szentmihályfalva
Szentmihályfalva (szlovákul: Šarišské Michaľany) falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
| Szentmihályfalva (Šarišské Michaľany) | |||
 | |||
| A Szent Mihály templom. | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Kisszebeni | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Vincent Leššo | ||
| Irányítószám | 082 22 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | SB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2759 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 303 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 298 m | ||
| Terület | 9,33 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 09″, k. h. 21° 08′ 14″49.069167°N 21.137222°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 09″, k. h. 21° 08′ 14″49.069167°N 21.137222°E | |||
| Szentmihályfalva weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szentmihályfalva témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése
szerkesztésKisszebentől közúton 13 km-re délkeletre, a Tarca bal partján.
Története
szerkesztés1248-ban IV. Béla király oklevelében „Szent Mihaly” néven említik először, de a falu valószínűleg korábban keletkezett. Ekkor már állt Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt temploma. 1403-ban a falut Sáros várának uradalmaként említik. 1427-ben 28 portát számoltak össze. A 16. században a Darholc és a Rakaczay család birtoka, később több birtokosa is volt. 1787-ben 80 házban 600 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT MIHÁLY. Népes tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Szirmay Uraság, a’ kinek kastéllyával ékesíttetik, lakosai katolikusok, fekszik az ország útban, Eperjes, és Szeben között; Ispotállya is vagyon; határbéli földgyei középszerűek.”[2]
1828-ban 82 háza és 622 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-Mihály, Mihalyaszi, tót falu, Sáros vmegyében, az Eperjestől Szebenbe vivő országutban: 601 kath., 27 evang., 14 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Határa a jobbak közül való a megyében, különösen a Tarcsa mentiben lévő rétjei nagyon jók. Van erdeje s egy kastélya. Földes ura gr. Szirmay.”[3]
A 19. század végén és a 20. század elején számos lakos vándorolt ki a tengerentúlra. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 602, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2658 lakosából 2445 szlovák és 155 cigány volt.
2011-ben 2832 lakosából 2601 szlovák és 57 cigány.
2021-ben 2759 lakosából 2575 szlovák, 27 cigány (+91), 13 (+39) ruszin, 20 egyéb és 124 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1902-ben Tibor Mátyás jezsuita csillagász, a kalocsai obszervatórium igazgatója, a Szent István Akadémia tagja.
Nevezetességei
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
