Szepesjakabfalva
Szepesjakabfalva (szlovákul: Jakubany, németül: Jakobau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
| Szepesjakabfalva (Jakubany) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Ólublói |
| Első írásos említés | 1322 |
| Polgármester | Ján Krajňák |
| Irányítószám | 065 12 |
| Körzethívószám | 052 |
| Forgalmi rendszám | SL |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2841 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 157 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 613 m |
| Terület | 16,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 14′ 55″, k. h. 20° 41′ 40″Koordináták: é. sz. 49° 14′ 55″, k. h. 20° 41′ 40″ | |
| Szepesjakabfalva weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szepesjakabfalva témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése
szerkesztésAz Ólublótól 6 km-re délre levő széles völgyben, a Jakubianka-patak partján fekszik.
Története
szerkesztés1322-ben „Stephanishau” néven írják, eredetileg a lublói váruradalom része volt. 1322-ben Drugeth Fülöp Lomnici Péter fia Istvánnak adta, aki németekkel és szlovákokkal telepítette be. A falu eredetileg első birtokosa nevét viselte. 1408-ban már két falu, Alsó- és Felsőjakabvágása – az akkori krónikák szerint: „Alsoyacabwagasa” és „Felsewiacobuagasa” – állt a helyén. 1412 és 1772 között az elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. A Hunyadi Mátyás és IV. Kázmér lengyel király közötti harcokban az 1470-es években a hadak feldúlták és kirabolták, sok lakost megöltek, mások elmenekültek. A kipusztított lakosság pótlására 1497-ben a vlach jog alapján román és ruszin pásztorokat telepítettek ide, ekkor „Jakubiany” néven említik. 1760 és 1870 között határában nagy vaskohó működött, ahol a környék vasércét dolgozták fel. Lakói emellett földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „JAKUBJÁN. Szepes Várm. lakosai katolikusok, határja tágas, de nehezen miveltetik, legelője, és fája elég van.”[2]
A nagy falvak közé tartozott, 1828-ban 393 háza és 2846 lakosa volt. A 19. században sok lakója kivándorolt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Jakubján, orosz falu, Szepes vmegyében, rónán és hegyoldalban fekszik a Jakubjánka patak két partján, melly itt igen ragadó és sebes. Szántóföldjei többnyire hegyeken vannak és soványak; urasági birtok az erdőn kivül más nincs. Lakja 150 római, 2650 görög kath., helybeli plebániával. Innen Lőcse felé hegyeken keresztül vezet egy ut, mellyen a földesur gyönyörü kastélyt épittetett. A helységtől 1/2 órányira van egy urasági vasgyár. Birja Probstner András és Adolf. Ut. p. Késmárk.”[3]
A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.
Népessége
szerkesztés1910-ben 1911, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 2415 lakosából 1957 szlovák, 378 cigány és 57 ruszin volt.
2011-ben 2630 lakosából 2032 szlovák, 208 cigány és 187 ruszin.
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Péter és Pál apostoloknak szentelt görögkatolikus temploma 1904 és 1911 között épült, 1937-ben restaurálták.
- Klasszicista kúria a 19. század közepéről.
További információk
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
