Szerkesztő:ELVe/piszkozat
eLVe ide fog piszkozni. Kéretik hagyni neki. Köszöntetik.
Folyik vagy folyna szerkesztés
A nagy termetű olajfafélék (Oleaceae) annyira a parazitizmus kezdő fokán állnak, hogy nem paraziták. L András vita 2009. június 23., 11:59 (CEST) – (Ezt azért átmentjük innen az utókornak. ;))
[[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]]
{{GeseniusGrammar}}, {{BDB}}, {{LD}}, {{Ginsb}}, {{AlandNT}}, {{BHS77}}, {{BHK}}, {{WaltkeO'Connor}}, {{Davidson}},
(Francis Brown - Samuel Rolles Driver - Charles Augustus Briggs, based on the Hebrew lexicon of Wilhelm Gesenius as translated by Edward Robinson; A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament with an appendix containing Biblical Aramaic, 1906; 1936, Oxford, Clarendon Press)
{{Wörterbuch}}(?), {{Kákosy}}, {{ÓKTCh}}, {{OatesBabilon}}, {{KallaMezopotámiaiUralkodók}}, {{Szinnyei}}
<noinclude> [[Kategória:Forrássablonok]] </noinclude>
<noinclude>[[Kategória:Forrássablonok|{{PAGENAME}}]]</noinclude>
Hebraika, judaika szerkesztés
- Klasszikus héber nyelvtan
- Klasszikus héber nyelvtani kifejezések listája
- Héber írás
- Héber ábécé
- Héber pontozás??, Pontozás?
- Neginák
- Klasszikus héber hangtan
- Héber számnevek
- Héber igeragozás
- Héber egyszerű igetörzsek
- Héber intenzív igetörzsek
- Héber kauzatív igetörzsek
Nyelvek / Írások & kapcsolódó cikkek szerkesztés
Sémi nyelvek (in: South Semitic), Arab: in:??
- Héber/Zsidó nyelvek (in: Ashkenazi Hebrew)
- Sémi nyelvtan
{{Afroázsiai nyelvcsalád}}
{{Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Egyiptomi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Berber nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Kusita nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Csádi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Omói nyelvek}}(?)
{{Kihalt nyelvek}}
Ábécék származás szerinti listája, Afroázsiai nyelvcsalád, Nílus-szaharai nyelvcsalád,
Biblia szerkesztés
Héber Biblia, Ketuvim, JHVH, Ószövetség, Tízparancsolat, Seol, Sátán
Kavics szerkesztés
Misna-váz szerkesztés
A ' (', héberül ) a Misna Kodasim (Szentségek) rendjének 10. (régebbi kiadásokban és kéziratokban 9.), a .......... foglalkozó traktátusa. A traktátusnak csak misnája van tószefta nem tartozik hozzá, |gemárája egyik Talmudban sincs. Jeruzsálemi Talmud Babiloni Talmud Tószefta Eredeti hivatkozása (címe) a kezdőszavak alapján: ' ().
==A fejezetek címe és tartalma== A traktátus (masszechet) 5 fejezetből (pereq) áll. A fejezetek szintén misnának nevezett alszakaszokra oszlanak (a számuk zárójelben). A modern hivatkozás a fejezet- és misnaszámmal (pl. Middót 4,1) történik, a klasszikus judaizmusban a szakaszok kezdőszavaival.[1]
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
- ... (...) ():
Nyelvileg
==Jegyzetek==
- ↑ A Talmudot nem szokás pontozni, a Misnát csak ritkán, ezek a pontozások kismértékben eltérhetnek, a kiejtési iskolák azonban akár jelentősen. Az itt látható klasszikus héber alapú szefárd ezek közül az egyik.
==Lásd még==
==Források==
- Encyclopaedia Judaica, vol. .
== Külső hivatkozások ==
- A Támid Misnája
- A Jómá Tószeftája
- A Jómá a Talmud Bávliban
- A Jómá a Talmud Jerusalmiban
- Talmud a Snunit lapján
- Fotók a Talmud Bávli nyomtatott oldalairól (angol – héber – jiddis audio-fájlokkal)
- A Soncino-féle teljes angol fordítás
- A Rodkinson-féle angol fordítás (1903, nem teljes)
{{A Misna hat rendje}}
{{portál|zsidóság||ókor}} [[Kategória:Ókori zsidó irodalom]]
[[en:]]
Sabl1: Cikk teteje/alja szerkesztés
{{építés alatt}}(?) {{tataroz}}(?)
Cikk aljára:
==Jegyzetek==
<references/>
==Irodalom==
==Lásd még==
==Külső hivatkozások==
SIL , Ethn , LiguistList
{{Commons}}(?) {{Commons-natúr}}(?)
navbox: (lásd lent)
portálbox: {{portál|ókor}}(?) {{portál|zsidóság}}(?) {{Portál|Ókori irodalom}}(?)
kategóriák:
Kategória:Afroázsiai nyelvek
Kategória:Természetes nyelvek
Kategória:Holt nyelvek
Kategória:Epigráfia
interwikik
<sup>†</sup>
[[]]{{·}}
{{navbox alcsoport
| csoport1 =
| lista1 =
| csoport2 =
| lista2 =
}}
{{Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek}}(?) • {{Afroázsiai nyelvcsalád Egyiptomi nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Berber nyelvek}}(?) • {{Afroázsiai nyelvcsalád Kusita nyelvek}}(?)
{{Afroázsiai nyelvcsalád Csádi nyelvek}}(?) • {{Afroázsiai nyelvcsalád Omói nyelvek}}(?)
{{A Misna hat rendje}}(?) • {{A Babiloni Talmud fejezetei}}(?) • {{A Jeruzsálemi Talmud fejezetei}}(?)
Ragozási táblázat minta (ne szerkeszd!) szerkesztés
Ragozott igealakok szerkesztés
| A ... törzs perfektumi alakjai | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Perfektum ' |
Váv-perfektum és (ni fog) |
pauzális alakok | ||||||
| E/3h | | ' | və | | ' | |||
| E/3n | | á | ~וְ | və~ | | ' | ||
| E/2h | | tá | və`tá | | ' | |||
| E/2n | | t | ~וְ | və~ | | ' | ||
| E/1 | | tí | və`tí | | ' | |||
| T/3 | | ú | ~וְ | və~ | ' | |||
| T/2h | | tem | ~וְ | və~ | ' | |||
| T/2n | | ten | ~וְ | və~ | | ' | ||
| T/1 | | nú | və`nú | ' | ||||
| A ... törzs imperfektumi alakjai | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Imperfektum / |
Váv-imperfektum és |
Jusszívusz ! |
Kohortatívusz hadd! |
Imperatívusz ! |
Impt. en. ! | |||||||
| E/3h | j | vajj | j | |||||||||
| E/3n | | t | vatt | | t | |||||||
| E/2h | | t | vatt | | t | | ' | | á | |||
| E/2n | t í | vatt í | t í | | í | |||||||
| E/1 | | e | vá | | á | |||||||
| T/3h | | j ú | vajj ú | | j ú | |||||||
| T/3n | | t ná | vatt ná | | t ná | |||||||
| T/2h | | t ú | vatt ú | | t ú | שִׁמְרוּ | simrú | |||||
| T/2n | | t ná | vatt ná | | t ná | | ná | |||||
| T/1 | | n | vann | | á | |||||||
Névszói igealakok szerkesztés
| A ... törzs | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| Particípiumai | Infinitívuszai | |||||
| ... part. | Inf. abs. | Inf. constr. | ||||
| E/h | ' | ' | ' | |||
| E/n | ' | ' | ||||
| T/h | ' | ' | ||||
| T/n | ' | ' | ||||
Sabl4 szerkesztés
Sabl5 szerkesztés
Sabl6 szerkesztés
Nyelvi cikk felépítése /Átmásolva a Nyelvészeti műhelyből/ szerkesztés
| ELVe/piszkozat | |
| Hivatalos állapot | |
| Hivatalos | Országok, ahol hivatalos nyelvként beszélik |
Az infodobozok fejlécszíneinél célszerű alapul venni az angol színeket (térképen).
Szöveges bevezető rész szerkesztés
A nyelv neve, alternatív elnevezése(i), zárójelben az önelnevezés, kiejtéssel (ha lehetséges). A nyelv egyszerűsített besorolása, beszélők közelítő száma, a fontosabb országok vagy területek megnevezése, ahol beszélik. Rövid ismertető az adott nyelvről, nyelvjárások, nyelvváltozatok száma. Mellé beillesztendő a {{nyelv infobox}} sablonnal készült táblázat.
Történet, nyelvváltozatok szerkesztés
A nyelv történetének leírása, nyelvváltozatok rövid ismertetése.
Jelenlegi státus szerkesztés
A nyelv jelenlegi státusa, hol beszélik, hol hivatalos, hol kisebbségi, stb.
Nyelvtan szerkesztés
Rövid nyelvtani összefoglaló, amely tartalmazza:
- a nyelv írását, kiejtését;
- hangtani, mondattani jellegzetességeit (összevetve a fontosabb rokon nyelvekével, ha vannak);
- a nyelv típusát, példákkal illusztrálva (pl. ha agglutináló, néhány szó ragozásának bemutatása);
- példákat igeragozásra.
Ha túl nagy lenne a nyelvtani rész terjedelme, akkor célszerű különálló alcikkben foglalkozni vele.
Nyelvi példák szerkesztés
E rész tartalmazhat:
- rövid példaszöveget (pl. pár mondatos szabadon felhasználható idézetet, vagy az adott nyelvű Wikipédiából egy hosszabb szöveget);
- az adott nyelven készült szabadon felhasználható hangfelvételt (szöveget, dalt, videoklipet);
- példát a számrendszerre (pl. a tőszámnevek 1-től 10-ig);
- rövid példát társalgásra az adott nyelven (pl. köszönések, a legalapvetőbb kifejezések).
Források szerkesztés
Ha szükséges meg lehet adni, hogy az adott információk honnan származnak. Ajánlott irodalom:
- A világ nyelvei, szerk. Fodor István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. – jelenleg az egyetlen magyar nyelvű, akadémiai nyelvlexikon;
- Ethnologue: Languages of the World kiadásai (interneten is elérhető) – a világ nyelveinek katalógusa, hasznos információkkal a beszélők számáról, elterjedési területéről, elnevezéseiről, besorolásáról, a rokon nyelvek közötti kölcsönös érthetőségre vonatkozó adatokkal.
Kapcsolódó cikkek szerkesztés
Kapcsolódó Wiki cikkek listája.
Külső hivatkozások szerkesztés
Külső hivatkozások az adott nyelvvel kapcsolatos oldalakra. {{InterWiki|code=en}} Ide mindenképpen be kell illeszteni a - ha van a nyelvhez kapcsolódó - más nyelvű Wikire utaló sablont: {{InterWiki|code=nyelvkód}}. A péda az angol Wikire visz (persze a szöveg itt hibás, hiszen a lap neve kerül bele a linkbe...).
Timeline sablon szerkesztés
- Sablon:Héber timeline (rákatintva szerkesztheted)
Így illesztheted be valahová:
{{Héber timeline}}, és ez lesz belőle ott, ahova beillesztetted:
התבנית עצמה szerkesztés
| תקופת חייו של הרב Xxx על ציר הזמן |
|---|
 |
הוראות שימוש szerkesztés
| תקופת חייו של הרב Xxx על ציר הזמן |
|---|
|
|
Moáb jelmagyarázatai szerkesztés
- magyar
{{jelmagyarázat}}(?) sablon finn szöveggel - angol
{{legend}}sablon angol szöveggel
Egyéb szerkesztés
- George Adam Smith: Historical Geography of the Holy Land, ib. 1897;
- Clermont-Ganneau: Recueil d'Archéologie Orientale, ii. 185-234, Paris, 1889;
- Baethgen: Beiträge zur Semitischen Religionsgeschichte, Berlin, 1888;
- Smith: Religion of Sem, Edinburgh, 1894. J. L. H. G.
- Hertz, J. H.: The Pentateuch and Haftoras: Deuteronomy, Oxford, 1936, Oxford University Press.
- The King's Calendar: The Secret of Qumran (Fundamentalist reconstruction of chronology for Israel's Period of the Judges 1412 BC to 1039 BC)
Moab szerkesztés
Qeriho / Qarhar / Qarhoh / Qarcho / Kir-haresheth; Qiryaten / Qaryaten / Qiryaton / Kiryathaim; Hauranen / Horonên / Horonaim; Maharith / Meharoth / Maharath
v. oltár-tűzhelyét; az egyébként tökéletesen olvasható 'r'l.dwdh: 'ar(i)'él dó/údá/ó (?) (אראל.דודה) nehezen értelmezhető, vö.: S: the ariel (i.e. shrine) of the god, A: the fire-hearth of his uncle, L: the altar-hearth of his Beloved, B: the altar-hearth of Duda
- Dawid = דודה
- Występuje w linii 12 oraz, prawdopodobnie, 31, różnie tłumaczony. Biblijne imię Dawid (דוד lub דויד) oznacza dosłownie umiłowany i pochodzi od słowa dode (דוד lub דד), które również oznacza umiłowany, bądź też wujek. Słowami pokrewnymi są doda (דודה), tj. ciotka oraz imię Dodo (דודו) o znaczeniu jego umiłowany. Stąd też sceptycy bardzo niechętnie odnoszą zwrot דודה ze Steli Meszy do biblijnego króla Dawida, gdyż do chwili obecnej toczy się spór o historyczność tej postaci (zob. Królowie Judy i Izraela). Zamiast używać zwrotu ołtarz Dawida badacze często tłumaczą go jako ołtarz Dodo/Daduy (gdzie Dodo jest jakimś nieznanym bóstwem izraelskim), ołtarz jego umiłowanego (jako nawiązanie do Jahweh, umiłowanego Izraelitów), bądź też ołtarz jego wujka.
- Kemosz = כמש
- Jedyne lub przewodnie bóstwo Moabitów, w księgach Starego Testamentu jako כמוש (Liczb 21:29; Sędziów 11:24; 1 Królewska 11:7.33; 2 Królewska 23:13; Jeremiasza 48:13.46) oraz כמיש (Jeremiasza 48:7). Na steli pojawia się w liniach 3, 5, 9, 12, 13, 14, 17, 18, 19, 32, 33.