Főmenü megnyitása

Folyik vagy folynaSzerkesztés

A nagy termetű olajfafélék (Oleaceae) annyira a parazitizmus kezdő fokán állnak, hogy nem paraziták. L András vita 2009. június 23., 11:59 (CEST) – (Ezt azért átmentjük innen az utókornak. ;))

Kategória:Forrássablonok

[[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]] [[Sablon: ]]

{{GeseniusGrammar}}, {{BDB}}, {{LD}}, {{Ginsb}}, {{AlandNT}}, {{BHS77}}, {{BHK}}, {{WaltkeO'Connor}}, {{Davidson}},

(Francis Brown - Samuel Rolles Driver - Charles Augustus Briggs, based on the Hebrew lexicon of Wilhelm Gesenius as translated by Edward Robinson; A Hebrew and English Lexicon of the Old Testament with an appendix containing Biblical Aramaic, 1906; 1936, Oxford, Clarendon Press)

{{Wörterbuch}}(?), {{Kákosy}}, {{ÓKTCh}}, {{OatesBabilon}}, {{KallaMezopotámiaiUralkodók}}, {{Szinnyei}}

<noinclude> [[Kategória:Forrássablonok]] </noinclude>

<noinclude>[[Kategória:Forrássablonok|{{PAGENAME}}]]</noinclude>

Hebraika, judaikaSzerkesztés

Nyelvek / Írások & kapcsolódó cikkekSzerkesztés

Nyelv Írás Ábécé Egyéb
Arámi nyelv Arámiak
Föníciai nyelv Föníciai ábécé Fönícia
Moábi nyelv Moáb
Máltai nyelv Héber írás
Héber nyelv
Jiddis nyelv
Ódélarab nyelvek
Szabái nyelv
Hadramauti nyelv
Katabáni nyelv
Máini nyelv
Ókánaánita ábécé

Sémi nyelvek (in: South Semitic), Arab: in:??

Héber/Zsidó nyelvek (in: Ashkenazi Hebrew)
Sémi nyelvtan

{{Afroázsiai nyelvcsalád}} {{Afroázsiai nyelvcsalád Sémi nyelvek}}(?){{Afroázsiai nyelvcsalád Egyiptomi nyelvek}}(?){{Afroázsiai nyelvcsalád Berber nyelvek}}(?){{Afroázsiai nyelvcsalád Kusita nyelvek}}(?){{Afroázsiai nyelvcsalád Csádi nyelvek}}(?){{Afroázsiai nyelvcsalád Omói nyelvek}}(?){{Kihalt nyelvek}} Ábécék származás szerinti listája, Afroázsiai nyelvcsalád, Nílus-szaharai nyelvcsalád,

BibliaSzerkesztés

Héber Biblia, Ketuvim, JHVH, Ószövetség, Tízparancsolat, Seol, Sátán

KavicsSzerkesztés

Híres kövek listája, Mésa-sztélé,

Misna-vázSzerkesztés

A ' (', héberül ) a Misna Kodasim (Szentségek) rendjének 10. (régebbi kiadásokban és kéziratokban 9.), a .......... foglalkozó traktátusa. A traktátusnak csak misnája van tószefta nem tartozik hozzá, |gemárája egyik Talmudban sincs. Jeruzsálemi Talmud Babiloni Talmud Tószefta Eredeti hivatkozása (címe) a kezdőszavak alapján: ' ().

==A fejezetek címe és tartalma== A traktátus (masszechet) 5 fejezetből (pereq) áll. A fejezetek szintén misnának nevezett alszakaszokra oszlanak (a számuk zárójelben). A modern hivatkozás a fejezet- és misnaszámmal (pl. Middót 4,1) történik, a klasszikus judaizmusban a szakaszok kezdőszavaival.[1]

  1. ... (...) ():
  2. ... (...) ():
  3. ... (...) ():
  4. ... (...) ():
  5. ... (...) ():
  6. ... (...) ():

Nyelvileg

==Jegyzetek==

  1. A Talmudot nem szokás pontozni, a Misnát csak ritkán, ezek a pontozások kismértékben eltérhetnek, a kiejtési iskolák azonban akár jelentősen. Az itt látható klasszikus héber alapú szefárd ezek közül az egyik.

==Lásd még==

==Források==

  • Encyclopaedia Judaica, vol. .

== Külső hivatkozások ==

{{A Misna hat rendje}}

{{portál|zsidóság||ókor}} [[Kategória:Ókori zsidó irodalom]]

[[en:]]

Sabl1: Cikk teteje/aljaSzerkesztés

{{építés alatt}}(?) {{tataroz}}(?)

Cikk aljára:

==Jegyzetek==

<references/>

==Irodalom==

==Lásd még==

==Külső hivatkozások==

SIL , Ethn , LiguistList

{{Commons}}(?) {{Commons-natúr}}(?)

navbox: (lásd lent)

portálbox: {{portál|ókor}}(?) {{portál|zsidóság}}(?) {{Portál|Ókori irodalom}}(?)

kategóriák:
Kategória:Afroázsiai nyelvek
Kategória:Természetes nyelvek
Kategória:Holt nyelvek
Kategória:Epigráfia

interwikik

Sabl2:NavboxhozSzerkesztés

Ragozási táblázat minta (ne szerkeszd!)Szerkesztés

Ragozott igealakokSzerkesztés
A ... törzs perfektumi alakjai
Perfektum
'
Váv-perfektum
és (ni fog)
pauzális alakok
E/3h ‏‏ ' ‏‏ '
E/3n ‏‏ á ~וְ və~ ‏‏ '
E/2h ‏‏ və`tá ‏‏ '
E/2n ‏‏‏‏ t ~וְ və~ ‏‏ '
E/1 ‏‏‏‏ və`tí ‏‏ '
T/3 ‏‏ ú ~וְ və~ '
T/2h ‏‏ tem ~וְ və~ '
T/2n ‏‏ ten ~וְ və~ ‏‏ '
T/1 ‏‏‏‏ və`nú '


A ... törzs imperfektumi alakjai
Imperfektum
/
Váv-imperfektum
és
Jusszívusz
!
Kohortatívusz
hadd!
Imperatívusz
!
Impt. en.
!
E/3h j vajj j
E/3n ‏‏ t vatt ‏‏ t
E/2h ‏‏ t vatt ‏‏ t ‏‏ ' ‏‏ á
E/2n t í vatt í t í ‏‏‏‏ í
E/1 ‏‏‏‏ e ‏‏‏‏ á
T/3h ‏‏ j ú vajj ú ‏‏ j ú
T/3n ‏‏ t ná vatt ná ‏‏ t ná
T/2h ‏‏ t ú vatt ú ‏‏ t ú ‏‏‏‏שִׁמְרוּ simrú
T/2n ‏‏ t ná vatt ná ‏‏ t ná ‏‏
T/1 ‏‏‏‏ n vann ‏‏‏‏ á
Névszói igealakokSzerkesztés
A ... törzs
Particípiumai Infinitívuszai
... part. Inf. abs. Inf. constr.
E/h ' ' '
E/n ' '
T/h ' '
T/n ' '



Sabl4Szerkesztés

Rabbinikus irodalom

Talmudi irodalom

MisnaTószefta
Jeruzsálemi TalmudBabiloni Talmud
Kisebb traktátusok


Haláchikus midrások

Mechilta de-Rabbi Jismáél (Exodus)
Mechilta de-Rabbi Simon (Exodus)
Szifrá (Leviticus)
Szifré (Numbers & Deuteronomy)
Szifré zútá (Numbers)
Mechilta le-széfer devarim (Deuteronomy)
Barajta de-Rabbi Jismáél


Aggádikus midrások

—— Tannaitic ——
Széder ólám rabbá
Alphabet of Akiba ben Jószéf
Barajta de-Forty-nine Rules
Barajta de-Thirty-two Rules
Barajta on Tabernacle Construction
—— 400–600 ——
Genesis RabbaÉchá Rabbá
Peszíqtá de-Rav Kahaná
Eszter rabbáMidrás Jób
Leviticus rabbáSzéder ólám zútá
Midrás tanchumáMegillat Antiochus
—— 650–900 ——
Avót de-Rabbi Nátán
Pirqé de-Rabbi Eliézer
Tanna de-vé-Élijáhú
Alphabet of Ben-Sira
Kohelet rabbáSír haSírím rabbá
Devarim RabbáDevarim zútá
Peszíqtá rabbátiMidrás Sámuel
Midrás MisléRuth rabbá
Barajta de-SámuélTargum séni
—— 900–1000 ——
Ruth zútáÉchá zútá
Midrás tehillimMidrás Hasqém
Exodus rabbáSír haSírím zútá
—— 1000–1200 ——
Midrás tadséSzéfer haJásár (midrás)
—— Later ——
Jalkut SimoniJalkut Makkiri
Midrás JónáÉn Jákóv
Midrás haGádólNumbers Rabbá
[[Kisebb midrások]


Rabbinikus Targumok

—— Tóra ——
Targum Onkelos
Targum Pseudo-Jonathan
Fragment-TargumTargum Neofiti

—— Próféták ——
Targum Jonatán

—— Írások ——
Targum TehillimTargum Mislé
Targum Jób
Targum to the Five Megillot
Targum séni to Eszter
Targum to Chronicles

Part of a series on
 Sablon:Spaces Sablon:Spaces 
Judaism
Portal | Category
Jewish denominations
Orthodox (Haredi · Hasidic · Modern)
Conservative · Reform
Reconstructionist · Renewal · Humanistic
Rabbinic · Karaite · Samaritanism
Jewish philosophy
Principles of faith · Kabbalah · Messiah · Ethics
Chosenness · Names of God · Mussar
Religious texts
Tanakh (Torah·Nevi'im·Ketuvim)
Ḥumash · Siddur · Piyutim · Zohar
Rabbinic literature (Talmud·Midrash·Tosefta)
Religious Law
Mishne Torah · Tur
Shulchan Aruch · Mishnah Berurah
Kashrut · Tzniut · Tzedakah · Noahide laws
Holy cities
Jerusalem · Safed · Hebron · Tiberias
Important figures
Abraham · Isaac · Jacob
Moses · Aaron · David · Solomon
Sarah · Rebecca · Rachel · Leah
Rabbinic sages
Jewish life cycle
Brit · Pidyon haben · Bar/Bat Mitzvah · Marriage
Niddah · Bereavement
Religious roles
Rabbi · Rebbe · Posek · Hazzan/Cantor
Dayan · Rosh yeshiva · Mohel · Kohen/Priest
Religious buildings & institutions
Synagogue · Beis Medrash · Mikveh
Sukkah · Chevra Kadisha
Holy Temple / Tabernacle
Jewish education
Yeshiva · Kollel · Bais Yaakov · Cheder
Religious articles
Sefer Torah · Tallit · Tefillin · Tzitzit · Kippah
Mezuzah · Hanukiah/Menorah · Shofar
4 Species · Kittel · Gartel
Jewish prayers and services
Shema · Amidah · Aleinu · Kaddish · Minyan
Birkat HaMazon · Shehecheyanu · Hallel
Havdalah · Tachanun · Kol Nidre · Selichot
Judaism & other religions
Christianity · Islam · "Judeo-Christian"
Abrahamic faiths · Pluralism · Others
Related topics
Antisemitism · Zionism · Holocaust

Sabl5Szerkesztés

Sabl6Szerkesztés

Nyelvi cikk felépítése /Átmásolva a Nyelvészeti műhelyből/Szerkesztés

ELVe/piszkozat
Hivatalos állapot
Hivatalos Országok, ahol hivatalos nyelvként beszélik

Az infodobozok fejlécszíneinél célszerű alapul venni az angol színeket (térképen).

Szöveges bevezető részSzerkesztés

A nyelv neve, alternatív elnevezése(i), zárójelben az önelnevezés, kiejtéssel (ha lehetséges). A nyelv egyszerűsített besorolása, beszélők közelítő száma, a fontosabb országok vagy területek megnevezése, ahol beszélik. Rövid ismertető az adott nyelvről, nyelvjárások, nyelvváltozatok száma. Mellé beillesztendő a {{nyelv infobox}} sablonnal készült táblázat.

Történet, nyelvváltozatokSzerkesztés

A nyelv történetének leírása, nyelvváltozatok rövid ismertetése.

Jelenlegi státusSzerkesztés

A nyelv jelenlegi státusa, hol beszélik, hol hivatalos, hol kisebbségi, stb.

NyelvtanSzerkesztés

Rövid nyelvtani összefoglaló, amely tartalmazza:

  • a nyelv írását, kiejtését;
  • hangtani, mondattani jellegzetességeit (összevetve a fontosabb rokon nyelvekével, ha vannak);
  • a nyelv típusát, példákkal illusztrálva (pl. ha agglutináló, néhány szó ragozásának bemutatása);
  • példákat igeragozásra.

Ha túl nagy lenne a nyelvtani rész terjedelme, akkor célszerű különálló alcikkben foglalkozni vele.

Nyelvi példákSzerkesztés

E rész tartalmazhat:

  • rövid példaszöveget (pl. pár mondatos szabadon felhasználható idézetet, vagy az adott nyelvű Wikipédiából egy hosszabb szöveget);
  • az adott nyelven készült szabadon felhasználható hangfelvételt (szöveget, dalt, videoklipet);
  • példát a számrendszerre (pl. a tőszámnevek 1-től 10-ig);
  • rövid példát társalgásra az adott nyelven (pl. köszönések, a legalapvetőbb kifejezések).

ForrásokSzerkesztés

Ha szükséges meg lehet adni, hogy az adott információk honnan származnak. Ajánlott irodalom:

  • A világ nyelvei, szerk. Fodor István, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. – jelenleg az egyetlen magyar nyelvű, akadémiai nyelvlexikon;
  • Ethnologue: Languages of the World kiadásai (interneten is elérhető) – a világ nyelveinek katalógusa, hasznos információkkal a beszélők számáról, elterjedési területéről, elnevezéseiről, besorolásáról, a rokon nyelvek közötti kölcsönös érthetőségre vonatkozó adatokkal.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

Kapcsolódó Wiki cikkek listája.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Külső hivatkozások az adott nyelvvel kapcsolatos oldalakra. {{InterWiki|code=en}} Ide mindenképpen be kell illeszteni a - ha van a nyelvhez kapcsolódó - más nyelvű Wikire utaló sablont: {{InterWiki|code=nyelvkód}}. A péda az angol Wikire visz (persze a szöveg itt hibás, hiszen a lap neve kerül bele a linkbe...).

Timeline sablonSzerkesztés

Így illesztheted be valahová:

{{Héber timeline}}

, és ez lesz belőle ott, ahova beillesztetted:

התבנית עצמהSzerkesztés

תקופת חייו של הרב Xxx על ציר הזמן
תקופת הזוגותתנאיםאמוראיםסבוראיםגאוניםראשוניםאחרונים 

הוראות שימושSzerkesztés

תקופת חייו של הרב Xxx על ציר הזמן
תקופת הזוגותתנאיםאמוראיםסבוראיםגאוניםראשוניםאחרונים 

Moáb jelmagyarázataiSzerkesztés

 
A Levante déli részének térképe i. e. 830 körül
  Júda királysága
  Izráel királysága
  Filiszteus városállamok
  Föníciai városállamok
  Ammon királysága
  Edom királysága
  Arám-Damaszkusz (Aram-Dammeszeq) királysága
  Arámi törzsek
  Asszír birodalom
  Moáb királysága
  Arab törzsek
  Nabateus törzsek
  Philistine city-states
  Phoenician states
  Kingdom of Ammon
  Kingdom of Edom
  Kingdom of Aram-Damascus
  Aramean tribes
  Kingdom of Moab
  Arubu tribes
  Nabatu tribes


EgyébSzerkesztés

  • George Adam Smith: Historical Geography of the Holy Land, ib. 1897;
  • Clermont-Ganneau: Recueil d'Archéologie Orientale, ii. 185-234, Paris, 1889;
  • Baethgen: Beiträge zur Semitischen Religionsgeschichte, Berlin, 1888;
  • Smith: Religion of Sem, Edinburgh, 1894. J. L. H. G.
  • Hertz, J. H.: The Pentateuch and Haftoras: Deuteronomy, Oxford, 1936, Oxford University Press.

MoabSzerkesztés

Qeriho / Qarhar / Qarhoh / Qarcho / Kir-haresheth; Qiryaten / Qaryaten / Qiryaton / Kiryathaim; Hauranen / Horonên / Horonaim; Maharith / Meharoth / Maharath

v. oltár-tűzhelyét; az egyébként tökéletesen olvasható 'r'l.dwdh: 'ar(i)'él dó/údá/ó (?) (אראל.דודה) nehezen értelmezhető, vö.: S: the ariel (i.e. shrine) of the god, A: the fire-hearth of his uncle, L: the altar-hearth of his Beloved, B: the altar-hearth of Duda

Dawid = דודה
Występuje w linii 12 oraz, prawdopodobnie, 31, różnie tłumaczony. Biblijne imię Dawid (דוד lub דויד) oznacza dosłownie umiłowany i pochodzi od słowa dode (דוד lub דד), które również oznacza umiłowany, bądź też wujek. Słowami pokrewnymi są doda (דודה), tj. ciotka oraz imię Dodo (דודו) o znaczeniu jego umiłowany. Stąd też sceptycy bardzo niechętnie odnoszą zwrot דודה ze Steli Meszy do biblijnego króla Dawida, gdyż do chwili obecnej toczy się spór o historyczność tej postaci (zob. Królowie Judy i Izraela). Zamiast używać zwrotu ołtarz Dawida badacze często tłumaczą go jako ołtarz Dodo/Daduy (gdzie Dodo jest jakimś nieznanym bóstwem izraelskim), ołtarz jego umiłowanego (jako nawiązanie do Jahweh, umiłowanego Izraelitów), bądź też ołtarz jego wujka.
Kemosz = כמש
Jedyne lub przewodnie bóstwo Moabitów, w księgach Starego Testamentu jako כמוש (Liczb 21:29; Sędziów 11:24; 1 Królewska 11:7.33; 2 Królewska 23:13; Jeremiasza 48:13.46) oraz כמיש (Jeremiasza 48:7). Na steli pojawia się w liniach 3, 5, 9, 12, 13, 14, 17, 18, 19, 32, 33.