Szerkesztő:Kökörcsin/Egyenkénti kieséses szavazás

Az egyenkénti kieséses szavazás egy szavazási rendszer, amelyet egyetlen győztes kiválasztására használnak. Az egyenkénti kieséses szavazás során a választó egyetlen szavazatot ad le a választott jelöltre. Ha az adott fordulóban egyetlen jelölt sem kapja meg a szavazatok egyszerű többségét, akkor a legkevesebb szavazattal rendelkező jelölt kiesik, és újabb szavazási forduló következik. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg egy jelölt többséget nem szerez.

Az egyenkénti kieséses szavazás hasonló a kétfordulós rendszerhez, de vannak lényeges különbségek. Ha a kétfordulós rendszer első fordulójában egyik jelölt sem szerez többséget, a szavazás második és egyben utolsó fordulójába csak az előre megadott százalékot legalább megszerzett jelöltek és/vagy legfeljebb az előre megadott adott számú jelölt jut tovább, és a második fordulóban mindig eldől, ki a többségi győztes kerül. Ezzel szemben az egyenkénti kieséses szavazáson fordulónként legtöbbször csak egy jelölt esik ki, így gyakran kettőnél több szavazási fordulóra van szükség, amíg egy jelölt többséget nem szerez. - Adott esetben a két vagy több legkevesebb szavazatot kapott jelölt is kieshet egy fordulóban. Konkrétan akkor, ha a legkevesebb szavazatot kapott jelölteknek együtt kevesebb szavazatuk van, mint a náluk éppen többet kapott jelöltnek. Más szóval több jelölt kiesése nem változtatja, nem változtathatja meg az egyenkénti kiesés sorrendjét és végeredményét, és ebben eltér minden kétfordulós rendszertől.

Mivel a választóknak többször is szavazniuk kell, az egyenkénti kieséses szavazást ritkán használják a minden szavazópolgár számára nyitott választásokon. Jellemzően olyan választásokon használják, amelyeken legfeljebb néhány száz szavazó dönt, mint például egy képviselőház vagy egy közgyűlés elnökének megválasztása. Az egyenkénti kieséses szavazás különböző formáit használják jelenleg a Svájci Szövetségi Tanács tagjainak, Skócia miniszterelnökének, az Európai Parlament elnökének, továbbá a kanadai képviselőház, a brit képviselőház és a skót parlament elnökének megválasztásra; az olimpiai játékok és a FIFA világkupa házigazdájának kiválasztására; és korábban használták Izrael elnökének és államellenőrének megválasztására, akiket most - bár közvetett módon a Kneszet - kétfordulós választáson jelölnek ki .

Szavazás és összesítés

Az egyenkénti kieséses szavazás minden fordulójában minden szavazó egy, neki megfelelő jelöltet választ ki és jelöl meg a szavazólapon. Ha az első fordulóban egyik jelölt sem kapja meg a szavazatok egyszerű többségét, vagyis több mint felét, akkor a legkevesebb szavazatot kapott jelölt kiesik, a többi jelölt pedig továbbjut a második fordulóba. Ha a második fordulóban sincs többségi jelölt, akkor a legkevesebb szavazatot kapott jelölt ismét kiesik, a többi jelölt pedig továbbjut a harmadik fordulóba. Ez a folyamat annyi fordulón át ismétlődik, amíg valamelyik jelölt meg nem kapja a szavazatok többségét. A szükséges fordulók száma legfeljebb a jelöltek száma mínusz egy: ha minden fordulóban csak egy jelölt esik ki, akkor ennyi forduló szükséges. Az utolsó fordulóban az egyik jelölt biztosan megszerzi a szavazatok egyszerű többségét.

A választó a különböző fordulókban akkor is megváltoztathatja, hogy kire szavaz, ha a korábban általa választott jelölt még nem esett ki a szavazásból. -- A példák az egyszerűség kedvéért gyakran feltételezik, hogy csak a kiesett jelölt korábbi szavazói szavaznak másik jelöltre, de az egyenként kizáró szavazás elve ezt nem feltételezi.

Változatok

• Az első néhány fordulóban a győzelemnek feltétele lehet a szavazatok egyszerű többségnél nagyobb arányú megszerzése, például a szavazatok kétharmadának. Például az olasz elnökválasztás első három fordulójában minősített többségre van szükség a győzelemhez; a negyedik fordulótól kezdve egyszerű többség is elegendő.
• Az egyenkénti kieséses szavazás egyes változataiban nem ejtik ki hivatalosan a legkevesebb szavazatot kapott jelöltet vagy jelölteket, hanem a jelöltek önként lépnek vissza a következő fordulótól.
• Egyes változatokban egy fordulóról fordulóra emelkedő bekerülési küszöb szerint ejtik ki a legkevesebb szavazatot kapott jelölteket. Például a Minnesotai Demokratikus-Farmer-Munkáspárt 2008-ban az általuk támogatott szenátor kiválasztásához egyenkénti kieséses szavazást használt, amelynek során a bekerülési küszöb 5%-ról 25%-ra emelkedett az első 5 fordulóban; ezután fordulónként a legkevesebb szavazatot kapott jelöltet ejtették ki, amíg csak két jelölt nem maradt.
• Az előzőhöz hasonlóan bekerülési küszöböt is figyelembe vesznek a kanadai alsóház és a brit alsóház elnökének megválasztása során: az első fordulóban a szavazatok kevesebb mint 5%-át megszerző jelöltek mind kiesnek.

Példa

Tennessee négy városa az egész államban elterjedt

Tegyük fel, hogy Tennessee, az Egyesült Államok egyik államának lakói szavaznak az állam fővárosának helyéről. Tennessee lakossága négy nagy város körül összpontosul, amelyek az állam területén belül elszórtan találhatók. Ebben a példában tegyük fel, hogy minden szavazó e négy város valamelyikében él, továbbá, hogy minden szavazó azt szeretné, hogy a főváros a lehető legközelebb legyen a városához.

Az egyes városok lakossága:

• Memphis, az állam legnagyobb városa, a szavazók 42% -ával, de messze található a többi várostól
• Nashville, a szavazók 26% -ával
• Knoxville, a szavazók 17% -ával
• Chattanooga, a szavazók 15% -ával

1. forduló: A szavazás első fordulójában mindenki a saját városára szavaz, így az eredmény a következő lesz:

• Memphis: 42%
• Nashville: 26%
• Knoxville: 17%
• Chattanooga: 15%

2. forduló: Egy jelölt sem rendelkezik abszolút többséggel, vagyis 50%-nál több szavazattal az első fordulóban, így a legkevesebb szavazattal rendelkező Chattanooga kiesik, és a fennmaradó három jelölt továbbjut a 2. fordulóba. A második fordulóban Chattanooga szavazói inkább Knoxville-re, a legközelebbi városra szavaznak. A többi szavazó közül senkinek sem kell megváltoztatnia szavazatát. Az eredmények tehát a következők:

• Memphis: 42%
• Nashville: 26%
• Knoxville: 32%

3. forduló: Nashville kiesett, így az utolsó fordulóban csak két jelölt maradt. A Nashville-i szavazók Knoxville-re, a hozzájuk legközelebbi városra adják voksukat. A harmadik forduló eredménye tehát:

• Memphis: 42%
• Knoxville: 58%

Eredmény: A harmadik fordulóban Knoxville megszerezte az abszolút többséget, így a győzelmet is.

Használata a gyakorlatban

• Skót kormány: A skót parlament miniszterelnökét, valamint az elnökét és az elnökhelyetteseit egyenkénti kieséses szavazással választják meg.
• Az olimpiai játékokat rendező várost a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai egyenkénti kieséses szavazással választják ki. Azoknak az országoknak a bizottsági tagjai, akiknek a városa részt vesz a választásokon, tilos szavaznia kivéve, ha a várost már kiejtették a szavazás során.
• Az Európai Parlament elnökét a parlament tagjai választják. Ha ez első fordulóban egyik jelölt sem kap egyszerű többséget, akkor még legfeljebb három további fordulót tartanak. A második és a harmadik fordulóban a jelöltek önként visszaléphetnek és gyakran vissza is lépnek más jelölteket támogatva. Ha a harmadik fordulóban sem kap senki egyszerű többséget, akkor a negyedik és egyben utolsó fordulóban csak a harmadik fordulóban két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni.
• Az brit alsóház elnökét titkos szavazással választják meg a ház tagjai. Ha ez első fordulóban egyik jelölt sem kap egyszerű többséget, akkor a legkevesebb szavazatot kapott jelölt továbbá az összes 5%-nál jelölt kiesik. A további fordulók az egyenkénti kieséses szavazás szokásos szabályai szerint zajlanak.
• A kanadai alsóház elnökét lényegében ugyanúgy választják meg, mint a brit alsóház elnökét, az első fordulóban az 5%-nál kevesebb szavazatot kapott jelölteket kiejtik.
• Az Egyesült Királyságban a Konzervatív Párt vezetőjének megválasztása során a párt képviselői egyenkénti kieséses szavazással választanak ki két jelöltet. Az két jelölt közül ezután a párt teljes tagsága választ egyszerű, többségi szavazással.

Jegyzetek

 

• Electoral Reform Society: Briefing on the electoral system for the Speaker of the British House of Commons