Szerkesztő:Nemezis/allap1

Dolgozóasztal - Vág

Nemezis játszótere :)

Nemezis/allap1
Közigazgatás
Országok	Szlovákia
Földrajzi adatok
Hossz	403 km
Forrásszint	664 m
Vízhozam	152 m³/s
Vízgyűjtő terület	10 640 km²
Forrás	Alacsony-Tátra, Szlovákia
é. sz. 49° 01′ 08″, k. h. 19° 48′ 33″49.018861111111, 19.809083333333
Torkolat	Duna (Komárom)
é. sz. 47° 44′ 60″, k. h. 18° 08′ 53″47.749861111111, 18.147944444444
Elhelyezkedése
A Vág vízgyűjtő területe
Sablon • Wikidata • Segítség

A Vág (szlovákul Váh, németül Waag) Szlovákia leghosszabb folyója, hossza 403 km. A Duna bal parti mellékfolyója, a forrástól a torkolatig Szlovákiában folyik. Vízgyűjtő területe közel 20 ezer km², hajózható szakasza mintegy 40 km hosszú.

Földrajza

A Vág forrása a Fehér-Vág (Biely Váh) és a Fekete-Vág (Čierny Váh) összefolyásánál található Királylehotánál a Liptói-medencében. A Fehér-Vág északon a Csorba-tó alatt, míg a Fekete-Vág délen az Alacsony-Tátrában ered. Fontosabb mellékfolyói a felső szakaszon az Árva, a Turóc és a Kiszuca. A Vág Zsolnánál délre fordul, ezután alsó folyása csak patakok vizével gazdagodik. Gútánál éri el a Kis-Dunát, a folyó végső szakaszát innentől Vág-Dunának nevezik. A torkolatának közelében folyik bele a Nyitra folyó, végül Komárom városánál a Duna folyamba torkollik.

Sztrecsény vára, alatta a Vág folyó

A folyón számos csatorna, víztározó és mesterséges gát épült (Čierny Váh, Liptovská Mara (Liptói-tenger), Bešeňová, Krpeľany, Žilina, Hričov, Nosice, Sĺňava, Madunice, Kráľová és Selice). Emellett pedig 16 vízerőmű, melyek építése az 1930-as években kezdődött, és a második világháború után folytatódott. A folyóval párhuzamosan halad a D1-es autópálya, illetve a Pozsony–Zsolna és Zsolna–Kassa (120 és 180-as vasúti fővonal) vasútvonalak.

Érdekesség

• A középkorban a folyó Stiborici Stibor lengyel nemes tulajdona volt, mivel birtokai végig a Vág folyó mentén feküdtek (31 várából 15). Ennek okán a Vág-vidék kapitányának nevezték, saját magát pedig a Vág-folyó urának hívatta.

Mellékfolyói

Jobb oldali Hibbica Koprova-patak Béla-patak (Belá) Szmercsenka-patak Bonróc-patak Kvacsanka-patak Árva (Orava) Kiszuca (Kysuca) Petronka Styavnik Paprandi Marikovszka Belavoda (Biela voda) Tavarszki Vlára (Vlára) Dretomica Bosác Klanecnika (Klanečnica) Lubina Jablunka Dudvág (Dudváh)

Bal oldali Ipoltica Boca (Boca) Styavnica (Štiavnica) Demenova Krizsjanka Lupcsianka (Ľupčianka) Revuca (Revúca) Lubochna (Ľubochnianka) Turóc (Turiec) Rajcsanka (Rajčanka) Beszterce Bellus Teplicska (Teplička) Nyitra (Nitra)

Irodalom

• Škarba, V. 20 rokov vodohospodárskych stavieb Bratislava (red.) (1971) 
• 10 rokov stavebnej výroby - Vodohospodárske stavby, N. P., Bratislava. Bratislava.

További hivatkozások

• A Wikimédia Commons tartalmaz Nemezis/allap1 témájú kategóriát.