Szikipacsirta

Szikipacsirta
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
	Magyarországon fokozottan védett; Természetvédelmi érték: 500 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Verébalakúak (Passeriformes);
Alrend:	Verébalkatúak (Passeri);
Család:	Pacsirtafélék (Alaudidae);
Nem:	Calandrella;
Faj:	C. brachydactyla;
Tudományos név
	Calandrella brachydactyla; (Leisler, 1814)
Elterjedés
	A szikipacsirta elterjedési területe költőhely (nyáron) egész éves költözési útvonal telelőhely
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Szikipacsirta témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Szikipacsirta témájú médiaállományokat és Szikipacsirta témájú kategóriát.

A szikipacsirta (Calandrella brachydactyla) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.^[1]^[2]

Rendszerezése szerkesztés

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német zoológus és ornitológus írta le 1814-ben, az Alauda nembe Alauda brachydactila néven.^[3]

Alfajai szerkesztés

Calandrella brachydactyla brachydactyla (Leisler, 1814) – Franciaországtól az Ibériai-félszigeten keresztül Olaszországig, Romániában és a Balkán-félszigeten (feltehetően Ukrajnában és Oroszország déli részén is valamint északnyugat-Afrikában) költ, a telet Afrikában tölti;
Calandrella brachydactyla hungarica (Horváth, 1956) – Magyarországon és észak-Szerbiában (a Vajdaság területén) költ (feltehetően dél-Szlovákiában is), a telet Afrikában tölti;
Calandrella brachydactyla rubiginosa (Fromholz, 1913) – északnyugat-Afrikában (Marokkótól Líbiáig) valamint Máltában költ, télen Afrika délebbi területeire húzódik vissza;
Calandrella brachydactyla hermonensis (Tristram, 1865) – dél-Törökország, dél-Szíria, északkelet-Egyiptom;
Calandrella brachydactyla woltersi (Kumerloeve, 1969) – dél-Törökország, északnyugat-Szíria;
Calandrella brachydactyla artemisiana (Banjkowski, 1913) – Kis-Ázsiában, a Kaukázusban és Iránban költ, a telet többnyire délnyugat-Ázsiában tölti;
Calandrella brachydactyla longipennis (Eversmann, 1848) – Ukrajnától és dél-Oroszországtól észak-Mongóliáig valamint északkelet-Kínáig (Mandzsúria) költ, a telet többnyire dél-Ázsiában tölti;
Calandrella brachydactyla dukhunensis (Sykes, 1832) – délnyugat-Kínában (Tibet) és közép-Kínában költ; a telet dél-Ázsiában tölti.

Előfordulása szerkesztés

Dél-Európában, Észak-Afrikában, Törökországban, Ázsia mérsékelt övi területein, valamint Oroszország déli részétől egészen Mongóliáig fészkel. Kelet-Európában ritka.^[4]

Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés

Magyarországon rendszeres fészkelő, márciustól szeptemberig tartózkodik itt. Becsült állománynagysága 6-20 párra tehető (2000-2012).^[5] A hazai állomány külön alfajt alkot (Horváth 1956), amit egyes rendszerzők vitatnak.

Megjelenése szerkesztés

Testhossz 13-14 centiméter, szárnyfesztávolság 25-30 centiméter, testtömeg 20-26 gramm.^[5] Éneke verébcsiripelés-szerű, de annál sokkal gyorsabb és magasabb hangokból áll.

Életmódja szerkesztés

Rovarokkal, pókokkal és csigákkal táplálkozik, valamint főleg télen magvakat is fogyaszt.^[5]

Szaporodása szerkesztés

A talajra készíti el fészkét, fészekalja 3-5 tojásból áll, melyen 13 napig kotlik. A fiókák kirepülési ideje még 12-13 nap.

Tojásai

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.^[3] Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 500 000 forint forint.^[5]