Szilágy

magyar település

Szilágy község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Szilágy
Szilágy címere
Szilágy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállás község
Polgármester Romoda Sándor (független)[1]
Irányítószám 7664
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség252 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,3 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,55 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szilágy (Magyarország)
Szilágy
Szilágy
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 06′ 06″, k. h. 18° 24′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 06″, k. h. 18° 24′ 23″
Szilágy (Baranya megye)
Szilágy
Szilágy
Pozíció Baranya megye térképén
Szilágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szilágy témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Pécstől keletre, Pécsváradtól délre fekszik. Központján a Pécsvárad-Romonya között húzódó, a 6544-es és 5611-es utakat összekötő 5609-es út halad végig, ezen érhető el a 6-os főút felől is, Pécsvárad előtt délnek kanyarodva.

TörténeteSzerkesztés

Szilágy a pécsváradi apátság jobbágyfaluja volt. Nevét a pécsváradi apátság alapítólevele 1015-ben már említette Zylag néven. Az 1015-ös alapítólevél szerint I. István király földet és népeket adott Szilágy faluban a monostornak. 1276-ban birtokosai Tanch fia János ispán és rokona, Egyed voltak. A településnek ekkor már temploma is volt. A falut 1543-ban a törökök foglalták el, azonban a törökök alatt is lakott hely, s az maradt egészen a pécsváradi apátság megszűnéséig. Az 1700-as években végzett összeírás szerint a 40 házból álló falut 17 jobbágycsalád lakta.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Borbás Lajos (független)[3]
  • 1994–1998: Perlaki László (független)[4]
  • 1998–2002: Perlaki László (független)[5]
  • 2002–2006: Perlaki László (független)[6]
  • 2006–2010: Perlaki László (független)[7]
  • 2010–2014: Perlaki László (független)[8]
  • 2014–2019: Papp Ferencné (független)[9]
  • 2019-től: Romoda Sándor (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,7%-a magyarnak, 20,8% cigánynak, 16,7% németnek, 0,4% szerbnek mondta magát (6,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,3%, református 4,5%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 13% (11,9% nem nyilatkozott).[10]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Temploma középkori eredetű, a XIV. században épült, műemlék.
  • Népi lakóház.
  • Fehér ház

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  8. Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Szilágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  10. Szilágy

Külső hivatkozásokSzerkesztés