Szinyefő

község Szlovákiában

Szinyefő (1899-ig Rencsissó, szlovákul: Renčišov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Szinyefő (Renčišov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKisszebeni
Rangközség
Első írásos említés1389
PolgármesterMiroslav Paločko
Irányítószám082 62
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámSB
Népesség
Teljes népesség179 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság633 m
Terület8,86 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″49.095833°N 20.966667°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 45″, k. h. 20° 58′ 00″49.095833°N 20.966667°E
Szinyefő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szinyefő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisszebentől közúton 13 km-re nyugatra, a Kis-Szinye-patak partján fekszik.

Története

szerkesztés

A települést 1389-ben „Rezencei” alakban említik először, a szinyei uradalom része volt. 1426-ban „Rencseso alias Zvingefev” néven találjuk. 1427-ben 20 portája adózott, a Semsey család tulajdonában állt. 1448-ban „Synefew”, 1457-ben „Resencho” a falu neve. A 16. századtól a Szinyei család birtoka. 1773-ban „Renszissow” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1787-ben 34 házában 256 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RENCSICSO. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Szinyer Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik Héthárshoz 3/4 mértföldnyire; határjában réttye, legelője, és erdeje vagyon, földgye leginkább nehezen míveltetik.[2]

A 19. században a Füzy, Szimay és más családoké. 1828-ban 45 háza volt 344 lakossal. Lakói földműveléssel, lenvászon szövéssel, cseresznye termesztéssel foglalkoztak. Később Eperjes, Kassa és Kisszeben üzemeiben dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rencsissó, orosz falu, Sáros vgyében, Szinnye-Lipóczhoz északra 1 órányira: 38 romai, 322 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. Vizi-malom. F. u. többen. Ut. p. Berthót.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

1998. július 20-án árvíz sújtotta a községet. Az áldozatok emlékére a templom mellett emléktáblát helyeztek el.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 318-an, többségében ruszinok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 172 lakosából 144 szlovák és 18 cigány volt.

2011-ben 176 lakosából 164 szlovák.

Nevezetességei

szerkesztés
  • Görögkatolikus temploma 1828-ban épült.
  • A közelben található a Zlá diera-barlang (Zlá džura, Rossz lyuk).

További információk

szerkesztés