Szocialista heraldika

kommunista jelképrendszer
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 8.

A szocialista heraldika vagy gyakran kommunista heraldika a címerábrázolás egy sajátos formája, amit elsősorban szocialista berendezkedésű országokban használnak. Jellegzetes karakterei a kommunizmus szimbólumának számító vörös csillag, sarló és kalapács, illetve a búzakoszorú. Bár a köznyelvben címernek nevezik, de heraldikai értelemben nem tekinthető annak, mivel az esetek többségében hiányzik a címer alapját adó pajzs.[1] Ennek oka, hogy a kommunista országok vezetői szándékosan határolódtak el az európai heraldika hagyományos formáitól, mivel az általuk leváltott monarchiák címerei gyakran az uralkodóházakat szimbolizálták.

A Szovjetunió címere 1956 és 1991 között.

A Szovjetunió volt az első állam, melynek a szocialista heraldika alapján tervezték meg a címerét 1922-ben. A stílus világszerte a II. világháborút követően terjedt el, amikor több szocialista berendezkedésű állam jött létre. Ráadásul néhány nem kommunista vezetésű ország is adoptálta a stílust például azért, mert kommunista segítséggel harcolták ki a függetlenségüket. A Szovjetunió felbomlásakor, a kelet-európai országok 1989 és 1991 között elhagyták a stílust és a szocialista állami jelképeket lecserélték a hagyományos értelemben vett korábbi címerekre.

Története

szerkesztés

Az 1917-es forradalmat követően megalapított Szovjetunióban sajátos nemzeti jelképeket hoztak létre. A szovjet vezetők nem kívánták folytatni azokat a régi heraldikai gyakorlatokat, melyek a korábbi korokra emlékeztettek. A Szovjetunió címeréből így hiányoztak a hagyományos heraldikai jegyek, mint a pajzs, korona, vagy a palást. A stílust később követték más kommunista országok is, melyek szintén a dolgozó népre szerették volna fordítani a figyelmet.[2]

Néhány kommunista országban a szocialista heraldikát sosem adoptálták teljesen. A Lengyel Népköztársaságban megtartották a hagyományos címert, azzal a különbséggel, hogy eltávolították a fehér sas fejéről a koronát. A Magyar Népköztársaság 1949-es megalakulásakor új címert vezettek be, az úgynevezett Rákosi-címert, amit 1957-ben felváltott a Kádár-címer. A két címer között alapvetően az volt a különbség, hogy utóbbi tartalmazott egy piros, fehér és zöld nemzeti színű pajzsot. Csehszlovákia 1948-ban vált kommunista országgá, de az ország eredeti címere 1961-ig használatban volt. Ekkor egy nem hagyományos címerre cserélték, melyen az oroszlán fejéről eltávolították a koronát és helyette felkerült a vörös csillag. Néhány jugoszláv tagköztársaság is használt a címerében pajzsot, akárcsak két szovjet tagköztársaság az Orosz SZSZSZK és az Ukrán SZSZK.

Jellegzetes karakterek

szerkesztés
  • Vörös csillag
  • Sarló és kalapács
  • A címert körbeölelő búza vagy más termesztett növényt ábrázoló koszorú, ami a mezőgazdaságot hivatott szimbolizálni
  • A koszorút átfonó szalag nemzeti és vörös színekkel ellátva, gyakran feliratot tartalmazva
  • A Föld
  • Tájak
  • Felkelő Nap
  • Fegyverek (géppuska, kard)
  • Az ipart szimbolizáló kiegészítők, mint például fogaskerék, gyárkémény, olajfúrótorony, villanyoszlop
  • Az értelmiséget jelképező könyvek

Napjainkban

szerkesztés

A keleti blokk felbomlását követően a kelet-európai országok rendre lecserélték a szocialista címereket a korábbi hagyományos címerekre. Az Oroszországi Föderáció megalakulásakor (A Szovjetunió jogutódja) az Oroszországi SZSZSZK címerét használta némi módosítással 1993-ig, amikor elfogadták az új orosz címert. A kisebb változtatás annyit jelentett, hogy az RSZFSZR (РСФСР) feliratot Oroszországi Föderációra (Российская Федерация/Rosszijszkaja Federacija) cserélték. Fehéroroszország címerét 1995-ben népszavazást követően fogadták el és lecserélték az 1991 és 1995 között használt, a hagyományos heraldikai elvárásoknak megfelelő állami címert. Az új belarusz címer lényegében a szovjet időkben használt címer újratervezett változata. Észak-Macedónia a jugoszláv időkből megőrizte a szocialista kinézetű címerét, annyi különbséggel, hogy 2009-ben lekerült róla a vörös csillag. A szocialista heraldikát továbbra is alkalmazza néhány ország, mint például Észak-Korea, a Kínai Népköztársaság és Laosz. Afrikában Angola, Mozambik és Bissau-Guinea is szocialista heraldika alapján tervezte meg a címerét. A vitatott státuszú Dnyeszter Menti Köztársaság címere a szovjet időkre emlékeztet, annak ellenére, hogy nem minősül szocialista államnak.

Jelenlegi címerek

szerkesztés

Marxista–leninista államok

szerkesztés

Nem marxista–leninista államok

szerkesztés
Vitatott státuszú államok

Történelmi címerek

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Címerhatározó témában.
  1. von Volborth, Carl-Alexander. Heraldika – szokások, szabályok és stílusok. Ware, Hertfordshire: Omega Books Ltd., 11. o. (1981. november 12.). ISBN 0-907853-47-1 
  2. von Volborth, Carl-Alexander. Alverdens heraldik i farver, Editor and translator from English to Danish: Sven Tito Achen (danish nyelven), Copenhagen: Politikens Forlag, 158. o. (1972. november 12.). ISBN 87 567 1685 0 
  3. A Szovjetunió alapító köztársasága, de nem volt tagja az ENSZ-nek.
  4. P.J. Symes, "The First Banknotes of the Central Bank of Iraq"
  • Arvidsson, Stefan (2017). A szocializmus stílusa és mitológiája: szocialista idealizmus, 1871-1914. Routledge
  • Gorman, John (1985). Images of Labour: Selected Memorabilia from the National Museum of Labour History. London: Scorpion Publications.
  • Gorman, John (1986). Banner bright: An Illustrated History of Trade Union Banners. Buckhurst Hill, Essex: Scorpion Publications.