Szocialista heraldika

kommunista jelképrendszer

A szocialista heraldika vagy gyakran kommunista heraldika a címerábrázolás egy sajátos formája, amit elsősorban szocialista berendezkedésű országokban használnak. Jellegzetes karakterei a kommunizmus szimbólumának számító vörös csillag, sarló és kalapács, illetve a búzakoszorú. Bár a köznyelvben címernek nevezik, de heraldikai értelemben nem tekinthető annak, mivel az esetek többségében hiányzik a címer alapját adó pajzs.[1] Ennek oka, hogy a kommunista országok vezetői szándékosan határolódtak el az európai heraldika hagyományos formáitól, mivel az általuk leváltott monarchiák címerei gyakran az uralkodóházakat szimbolizálták.

A Szovjetunió címere 1956 és 1991 között.

A Szovjetunió volt az első állam, melynek a szocialista heraldika alapján tervezték meg a címerét 1922-ben. A stílus világszerte a II. világháborút követően terjedt el, amikor több szocialista berendezkedésű állam jött létre. Ráadásul néhány nem kommunista vezetésű ország is adoptálta a stílust például azért, mert kommunista segítséggel harcolták ki a függetlenségüket. A Szovjetunió felbomlásakor, a kelet-európai országok 1989 és 1991 között elhagyták a stílust és a szocialista állami jelképeket lecserélték a hagyományos értelemben vett korábbi címerekre.

Története szerkesztés

Az 1917-es forradalmat követően megalapított Szovjetunióban sajátos nemzeti jelképeket hoztak létre. A szovjet vezetők nem kívánták folytatni azokat a régi heraldikai gyakorlatokat, melyek a korábbi korokra emlékeztettek. A Szovjetunió címeréből így hiányoztak a hagyományos heraldikai jegyek, mint a pajzs, korona, vagy a palást. A stílust később követték más kommunista országok is, melyek szintén a dolgozó népre szerették volna fordítani a figyelmet.[2]

Néhány kommunista országban a szocialista heraldikát sosem adoptálták teljesen. A Lengyel Népköztársaságban megtartották a hagyományos címert, azzal a különbséggel, hogy eltávolították a fehér sas fejéről a koronát. A Magyar Népköztársaság 1949-es megalakulásakor új címert vezettek be, az úgynevezett Rákosi-címert, amit 1957-ben felváltott a Kádár-címer. A két címer között alapvetően az volt a különbség, hogy utóbbi tartalmazott egy piros, fehér és zöld nemzeti színű pajzsot. Csehszlovákia 1948-ban vált kommunista országgá, de az ország eredeti címere 1961-ig használatban volt. Ekkor egy nem hagyományos címerre cserélték, melyen az oroszlán fejéről eltávolították a koronát és helyette felkerült a vörös csillag. Néhány jugoszláv tagköztársaság is használt a címerében pajzsot, akárcsak két szovjet tagköztársaság az Orosz SZSZSZK és az Ukrán SZSZK.

Jellegzetes karakterek szerkesztés

  • Vörös csillag
  • Sarló és kalapács
  • A címert körbeölelő búza vagy más termesztett növényt ábrázoló koszorú, ami a mezőgazdaságot hivatott szimbolizálni
  • A koszorút átfonó szalag nemzeti és vörös színekkel ellátva, gyakran feliratot tartalmazva
  • A Föld
  • Tájak
  • Felkelő Nap
  • Fegyverek (géppuska, kard)
  • Az ipart szimbolizáló kiegészítők, mint például fogaskerék, gyárkémény, olajfúrótorony, villanyoszlop
  • Az értelmiséget jelképező könyvek

Napjainkban szerkesztés

A keleti blokk felbomlását követően a kelet-európai országok rendre lecserélték a szocialista címereket a korábbi hagyományos címerekre. Az Oroszországi Föderáció megalakulásakor (A Szovjetunió jogutódja) az Oroszországi SZSZSZK címerét használta némi módosítással 1993-ig, amikor elfogadták az új orosz címert. A kisebb változtatás annyit jelentett, hogy az RSZFSZR (РСФСР) feliratot Oroszországi Föderációra (Российская Федерация/Rosszijszkaja Federacija) cserélték. Fehéroroszország címerét 1995-ben népszavazást követően fogadták el és lecserélték az 1991 és 1995 között használt, a hagyományos heraldikai elvárásoknak megfelelő állami címert. Az új belarusz címer lényegében a szovjet időkben használt címer újratervezett változata. Észak-Macedónia a jugoszláv időkből megőrizte a szocialista kinézetű címerét, annyi különbséggel, hogy 2009-ben lekerült róla a vörös csillag. A szocialista heraldikát továbbra is alkalmazza néhány ország, mint például Észak-Korea, a Kínai Népköztársaság és Laosz. Afrikában Angola, Mozambik és Bissau-Guinea is szocialista heraldika alapján tervezte meg a címerét. A vitatott státuszú Dnyeszter Menti Köztársaság címere a szovjet időkre emlékeztet, annak ellenére, hogy nem minősül szocialista államnak.

Galéria szerkesztés

Jelenlegi címerek szerkesztés

Marxista–leninista államok szerkesztés

Nem marxista–leninista államok szerkesztés

Vitatott státuszú államok

Történelmi címerek szerkesztés

Európa szerkesztés

Afrika szerkesztés

Ázsia szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
A magyar Wikikönyvekben
további információk találhatók
Címerhatározó témában.

Jegyzetek szerkesztés

  1. von Volborth, Carl-Alexander. Heraldika – szokások, szabályok és stílusok. Ware, Hertfordshire: Omega Books Ltd., 11. o. (1981. március 19.). ISBN 0-907853-47-1 
  2. von Volborth, Carl-Alexander. Alverdens heraldik i farver, Editor and translator from English to Danish: Sven Tito Achen (danish nyelven), Copenhagen: Politikens Forlag, 158. o. (1972. március 19.). ISBN 87 567 1685 0 
  3. A Szovjetunió alapító köztársasága, de nem volt tagja az ENSZ-nek.
  4. P.J. Symes, "The First Banknotes of the Central Bank of Iraq"

Források szerkesztés

  • Arvidsson, Stefan (2017). A szocializmus stílusa és mitológiája: szocialista idealizmus, 1871-1914. Routledge
  • Gorman, John (1985). Images of Labour: Selected Memorabilia from the National Museum of Labour History. London: Scorpion Publications.
  • Gorman, John (1986). Banner bright: An Illustrated History of Trade Union Banners. Buckhurst Hill, Essex: Scorpion Publications.