Főmenü megnyitása

Szurgut (oroszul: Сургут) város az Oroszországi Föderációban, Nyugat-Szibériában. Szibéria egyik legrégibb városa, Hanti- és Manysiföld legnagyobb, a Tyumenyi terület második legnagyobb városa. A Szurguti járás székhelye, Oroszország olajfővárosaként is emlegetik.

Szurgut (Сургут)
Szurgut látképe télen
Szurgut látképe télen
Szurgut címere
Szurgut címere
Szurgut zászlaja
Szurgut zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Föderációs alanyHanti- és Manysiföld
Alapítás éve1549
Polgármester Alekszandr Szidorov
Irányítószám 628403
Körzethívószám 7 3462
Autórendszám kódja 85
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség360 590 fő (2017)[1] +/-
Földrajzi adatok
Terület212,92 km²
Időzóna YEKT (UTC+5)
Elhelyezkedése
Szurgut (Oroszország)
Szurgut
Szurgut
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′Koordináták: é. sz. 61° 15′, k. h. 73° 26′
Szurgut (Hanti- és Manysiföld)
Szurgut
Szurgut
Pozíció Hanti- és Manysiföld térképén
Szurgut weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szurgut témájú médiaállományokat.

Lakossága: 285 027 fő (a 2002. évi népszámláláskor); 306 675 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Zalaegerszeg testvérvárosa.

NeveSzerkesztés

Neve a hagyomány szerint a „hal” jelentésű szur' és a „lyuk, gödör” jelentésű gut hanti szavakból származik.

TörténeteSzerkesztés

A várost 1594-ben alapította I. Fjodor cár. A település az 1960-as években urbanizálódott, amikor olaj- és gázkitermelési központtá vált. 1965. június 25-én lett város (de születésnapját június 12-én ünnepli). Polgármestere 1990—2010 között Alekszandr Leonyidovics Szidorov volt, az ő polgármestersége alatt épült meg a Szurgut-híd, a világ legnagyobb egytornyú kábelfelfüggesztésű hídja.

GazdaságSzerkesztés

Szurgut gazdasági életét alapvetően meghatározza a szénhidrogén termelés, ezért az ipar szerkezete kevéssé változatos. Az ipar itt lényegében a kőolaj- és földgázkitermelő ipart jelenti, ami az ország számára alapvető jelentőségű. A város legjelentősebb vállalata a Szurgutnyeftegáz, Oroszország 4. legnagyobb olajipari vállalata, és a Gazprom állami olajválalat egyik legjelentősebb leányvállalta, a Szurggazprom. A szénhidrogén kitermeléséhez kapcsolódik a feldolgozóipar, például autóbenzin, dízelolaj és kerozin előállítása, a kőolajjal együtt feltörő kísérőgáz feldolgozása. Az energetikai ipar fontos része a Szurgutban a földgázzal, elsősorban kísérőgázzal működő két hőerőmű. A régebbi, 1. számú hőerőmű 3280 megawatt, a 2. számú 4800 megawatt teljesítményű, utóbbi Oroszország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb hőerőműve.

 
A szurguti katedrális.

Híres emberekSzerkesztés

TestvérvárosaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai (pdf). Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)

FordításSzerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Surgut című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozásokSzerkesztés