Távol-keleti pézsmacickány

Távol-keleti pézsmacickány
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Rend:	Eulipotyphla;
Család:	Cickányfélék (Soricidae);
Alcsalád:	Fehérfogú cickányok (Crocidurinae);
Nem:	Suncus; Ehrenberg, 1832
Faj:	S. murinus;
Tudományos név
	Suncus murinus; (Linnaeus, 1766)
Szinonimák
Szinonimák
	Suncus albicauda (Peters, 1866); Suncus albinus (Blyth, 1860); Suncus andersoni (Trouessart, 1879); Suncus auriculata (Fitzinger, 1868); Suncus beddomei (Anderson, 1881); Suncus blanfordii (Anderson, 1877); Suncus blythii (Anderson, 1877); Suncus caerulaeus (Kerr, 1792); Suncus caerulescens (Shaw, 1800); Suncus caeruleus (Kerr, 1792); Suncus celebensis (Revilliod, 1911); Suncus ceylanica (Peters, 1870); Suncus crassicaudus (Lichtenstein, 1834); Suncus duvernoyi (Fitzinger, 1868); Suncus edwardsiana (Trouessart, 1880); Suncus fulvocinerea (Anderson, 1877); Suncus fuscipes (Peters, 1870); Suncus geoffroyi (J. B. Fischer, 1830); Suncus giganteus (Geoffroy, 1831); Suncus grayii Motley & Dillwyn, 1855; Suncus griffithi (Horsfield, 1851); Suncus heterodon (Blyth, 1855); Suncus indicus (Geoffroy, 1811); Suncus kandianus (Kelaart, 1852); Suncus kelaarti (Blyth, 1855); Suncus kroonii (Kohlbrugge, 1896); Suncus kuekenthali (Matschie, 1901); Suncus leucura (Matschie, 1894); Suncus luzoniensis (Peters, 1870); Suncus malabaricus (Lindsay, 1929); Suncus mauritiana (Reichenbach, 1834); Suncus media (Peters, 1870); Suncus microtis (Peters, 1970); Suncus muelleri (Jentink, 1888); Suncus muschata (Hatori, 1915); Suncus myosurus (Pallas, 1785); Suncus nemorivagus (Hodgson, 1845); Suncus occultidens (Hollister, 1913); Suncus palawanensis (Taylor, 1934); Suncus pealana (Anderson, 1877); Suncus pilorides (Shaw, 1796); Suncus riukiuana (Kuroda, 1924); Suncus rubicunda (Anderson, 1877); Suncus sacer (Ehrenberg, 1832); Suncus saturatior (Hodgson, 1855); Suncus semmelicki Tate, 1944; Suncus semmeliki Koller, 1930; Suncus semmelinki (Jentink, 1888); Suncus seramensis Kitchener, 1994; Suncus serpentarius (I. Geoffroy in Bélanger, 1831); Suncus sindensis (Anderson, 1877); Suncus soccatus (Hodgson, 1845); Suncus sonneratii (I. Geoffroy, 1827); Suncus sumatranus (Peters, 1870); Suncus swinhoei (Blyth, 1859); Suncus tytleri (Blyth, 1859); Suncus unicolor (Jentink, 1888); Suncus viridescens (Blyth, 1859); Suncus waldemarii (Peters, 1870);
Elterjedés
	Elterjedési területe; a kék az eredeti, a vörösbe betelepítették
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Távol-keleti pézsmacickány témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Távol-keleti pézsmacickány témájú médiaállományokat és Távol-keleti pézsmacickány témájú kategóriát.

A távol-keleti pézsmacickány (Suncus murinus) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a fehérfogú cickányok (Crocidurinae) alcsaládjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

Előfordulása szerkesztés

A távol-keleti pézsmacickány Dél- és Délkelet-Ázsiában őshonos, a következő országokban: Afganisztán, Banglades, Bhután, Brunei, Kambodzsa, Kelet-Timor, Kína, India, Indonézia, Laosz, Malajzia, Mianmar, Nepál, Pakisztán, Szingapúr, Srí Lanka, Tajvan (Kínai Köztársaság), Thaiföld és Vietnám. A házi egérhez hasonlóan ez a faj is az embernek köszönheti „felvirágzását”. Betelepítették a Közel-Keleten, Afrikában, a Fülöp-szigeteken és Madagaszkár szigetén.

Megjelenése szerkesztés

Szeme apró, látása rossz, míg szaglása és hallása kiváló. Testhossza 16 cm, ebből a farok 9 cm. Testtömege 90 g.

Életmódja szerkesztés

Éjjel aktív. Tápláléka rovarok, egyéb szárazföldi ízeltlábúak, magvak és mogyorók. Miközben a házakban rovarok után kutat, csörömpölő hangokat hallat.

Popkulturális hatás szerkesztés

Kipling Dzsungel könyvében Chuchundra egy távol-keleti pézsmapatkány.

Források szerkesztés

Állatvilág Képes Enciklopédia
A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. március 7.)
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap