Főmenü megnyitása

Tóth András (szobrász)

magyar szobrász

Tóth András (Simánd, 1858. szeptember 8.Debrecen, 1929. március 14.)[1] magyar szobrász.

Tóth András
Tóth András.jpg
Született 1858. szeptember 8.
Simánd
Elhunyt 1929. március 14. (70 évesen)
Debrecen
Nemzetisége magyar
Gyermekei Tóth Árpád
Foglalkozása szobrász
A Wikimédia Commons tartalmaz Tóth András témájú médiaállományokat.

CsaládjaSzerkesztés

Tóth Árpád költő édesapja, Ladányi Ferenc színész anyai, Tóth Eszter költőnő apai nagyapja, Ladányi Katalin műfordító és Hollós Máté zeneszerző dédapja.

ÉletrajzSzerkesztés

 
Honvéd szobor a selmecbányai óvár udvarán

Tóth Mihály és Nagy Zsuzsanna gyermekeként született. Szegény sorsú gyermek volt, elemi iskola tanulmányait Aradon végezte. 12 éves korában egy helyi lakatosmesternél tanult két évig, majd egy asztalosműhelyben dolgozott, 18 évesen egy képfaragó mesternek lett a segédje. Ezután Győrön és Pozsonyon keresztül Bécsbe ment, ahol tanulni szeretett volna, de mivel a német nyelvet nem tudta elsajátítani, 1880-ban visszatért Aradra. Ugyanebben az évben fafaragványaival műipari kiállításon díjat nyert. 200 forint állami ösztöndíj segítségével iratkozott be az ipariművészeti iskolába, ahol építészeti rajzot és agyagmintázást tanult. Ezután megint Bécsben próbálkozott, de miután ott nem tudott megélni, visszament Aradra. Az 1885-ös ipartestületi kiállításon újból díjat nyert és kiváltotta szobrásziparosi igazolványát. 1885. június 23-án Aradon feleségül vette Molnár Esztert.

1885-től pályája emelkedett, Aradon egyaránt készített portrészobrokat és színpadi díszleteket. 1889 tavaszán Debrecenbe költözött, haláláig ott is élt. Műhelyében csak a családtagok dolgoztak, idegen személyt nem vett fel. 1894-ben a kolozsvári Mátyás-szobor pályázaton munkáját, ahol mintáját 600 koronával jutalmazták (az első díjat Fadrusz János nyerte). 1895-ben Strobl Alajos tanítványa volt Pesten, őnála mintázta az Igazságügyi Minisztérium Hadászat és Építészet című allegorikus szobrát. "Puszta Fia" című szobrát József főhercegnek ajánlja fel, ez az alcsúti kastély előcsarnokában kapott helyet. 1896-ban "Pányvavető Csikós"-ával dicséretet nyert a lyoni kiállításon.

Debrecenben elsősorban a Csokonai Kör foglalkoztatta. Ő készítette el Szilágyi István pedagógus mellszobrát, melyet Máramarosszigeten lepleztek le 1899-ben. Ő készítette Amerika számára az első Kossuth-szobrot.[2] 1902-ben Szabadságszobrot készített Debrecen számára, ám ezt a művét élesen bírálta a szakmai kritika és ennek hatására a helyi publicisztika is, minek következtében a hatóság leromboltatta a kontármunkának minősített emlékművet. Ettől fogva magával meghasonlott, komor emberré lett, s mindez a családja életére is nyomasztóan hatott, ugyanis a hivatalosan is kontárrá minősített művésznek újabb megrendelésekre nem volt kilátása. 1919-ben lebontották a selmecbányai Honvédemlék c. szobrát is. Elhunyt 1929. március 14-én délután 4 órakor agyvérzésben.

Számos Kossuth-szobra ismert (Nagyszalonta, Nagykőrös, Cleveland, /Ohio/), Kismarján egy Bocskai-szobra látható. Néhány kisebb alkotása megtekinthető a debreceni Déri Múzeumban. Munkássága az épületdíszítésre is kiterjedt, számos általa díszített ház áll Debrecenben (Piac utca, Mester utca, Hatvan utca egyes épületei).

JegyzetekSzerkesztés

  1. Halálesete bejegyezve a debreceni állami halotti anyakönyv 495/1929. folyószáma alatt.
  2. Az örök szépséget kereső ember Archiválva 2010. január 10-i dátummal a Wayback Machine-ben Magyar Hírlap

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Sz. Kürti Katalin: Debreceni képzőművészeti adattár. Debrecen, 1998-. = A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1995-1996, 1997-1998, 1999, 2000-2001.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.