Tövisszúró gébics
A tövisszúró gébics (Lanius collurio) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 2006-ban „Az év madarává” választotta.
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A hím
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 25 000 Ft | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lanius collurio Linné, 1758 | ||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tövisszúró gébics témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tövisszúró gébics témájú médiaállományokat és Tövisszúró gébics témájú kategóriát. |
ElőfordulásaSzerkesztés
Eurázsia területén található. Jellemző élőhelyei a domboldalak galagonyásai, gyümölcsösök, árokszéli bokrok. Hazánkban a Dunántúlon a középhegységek zárt erdeinek kivételével és az Alföld megfelelő élőhelyein mindenütt megtalálható.
AlfajaiSzerkesztés
- Lanius collurio collurio
- Lanius collurio juxtus
- Lanius collurio kobylini
- Lanius collurio pallidifrons
MegjelenéseSzerkesztés
Testhossza 17 centiméter, szárnyfesztávolsága 24–27 centiméter, testtömege 25–35 gramm. A nemek eltérőek. A hímet hamuszürke fejtető, a szemén áthúzódó széles fekete csík és gesztenyebarna háta jellemzi.
ÉletmódjaSzerkesztés
Többet öl, mint amennyit elfogyaszt és ezért a fölös prédát tövisekre szurkálja, „karóba húzza”, hogy később amikor ismét megéhezik és a friss préda megszerzésére nem kedvező az idő, a felpeckelt fölösleghez fordulhasson. Így kerül a tövisre a tücsök, a kabóca, cserebogár, repülő méh, néha - néha apró termetű gerinces is.
SzaporodásaSzerkesztés
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár hordja, de főként a tojó építi be. A fészket többnyire alacsonyan (20–200 cm) építik galagonya-, vadrózsa-, kökény-, líciumbokrokban. Bokrosok híján kivételesen nádban is költ. A tojó naponta rak egy tojást, a fészekalj 5-7 tojásból áll. A kotlás az utolsó tojás lerakása után kezdődik, és 14-16 napig tart.
Kárpát-medencei előfordulásaSzerkesztés
Magyarországon áprilistól októberig tartózkodik, rendszeres fészkelő.
VédettségeSzerkesztés
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján szerepel, még mint nem fenyegetett, európai besorolása, csökkenő állományú faj. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 Ft.
ForrásokSzerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. december 3.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. [2010. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- ITIS szerinti rendszerbesorolása. [2004. október 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 6.)
- Gawi, Magyar méhészet[halott link]
