Főmenü megnyitása

Tündér Lala (tévéjáték)

1981-es magyar mesefilm Szabó Magda művéből Katkics Ilona rendezésében

Tündér Lala egy a Magyar Televízió által készített és 1981. december 24-én, csütörtökön 20:05-ös kezdettel az M1-en bemutatott színes magyar mesejáték, tévéfilm, ifjúsági film Szabó Magda írása után Katkics Ilona rendezésében. Moziban is műsorra tűzték 1982-ben.

Tündér Lala
1981-es magyar televíziós film
Rendező Katkics Ilona
AlapműSzabó Magda: Tündér Lala (1965)
Műfaj fantasyfilm
Forgatókönyvíró Békés József
Főszerepben Irina Alfjorova
Gelley Kornél
Nagy Gábor
Ernyey Béla
Horváth Sándor
Komlós Juci
Mészáros Matci
Hang Gedeon Elen
Zene Wolf Péter
Operatőr Bónis Gyula
Vágó Sándor Éva
Jelmeztervező Szekulesz Judit
Díszlettervező Nagy Sándor
Gyártás
OrszágMagyarország
Nyelv magyar
Játékidő 81 perc
Forgalmazás
Forgalmazó Magyar Televízió
M1 (1998. április 13., hétfő, 12:30; 2005. június 11., szombat, 9:30; 2010. december 24., péntek, 10:30)
M2 (1998. december 27., vasárnap, 15:20; 2008. március 24., hétfő 10:35; 2012. január 7., szombat, 13:00)
M3 (2015. december 24., csütörtök, 12:10; 2017. december 24., vasárnap, 14:20)
Bemutató1981. december 24., csütörtök, 20:05 M1
Eredeti magyar adó M1
M2
M3
KorhatárKorhatár nélkül megtekinthető Korhatár nélkül megtekinthető
További információk

KészítettékSzerkesztés

SzereplőkSzerkesztés

Szerep Megjegyzés Színész
Írisz királynő Tündérország uralkodója, Lala édesanyja, Áterpáter megzsarolja, hogy nyilvánosságra hozza, hogy a fiának félig emberi szíve van, ha nem megy hozzá feleségül. Magyar hangja: Borbás Gabi Irina Alfjorova
Tündér Lala királyfi, trónörökös herceg Mészáros Marci
Áterpáter varázsló, kettős szerepben, kiderül róla, hogy valójában egy csaló Gelley Kornél
Nagy Gábor
Amalfi kapitány Írisz királynő jegyese, de száműzik az országhatárra, miután Áterpáter megzsarolja a fiával a királynőt. Ernyey Béla
Csil patikus, de kiderül róla, hogy ő az igazi Áterpáter, a varázsló. Írisz királynő lemondása után Tündérország királyává választják Horváth Sándor
Kencefice Csil felesége, férje uralkodóvá választásával Tündérország királynéja lesz. Komlós Juci
Omikron az államtanács tagja Benkő Gyula
Parancsnok Sárosi Gábor
Jusztin az államtanács tagja Tyll Attila
Péter író Bálint András
Bea Péter unokahúga Ferencz Orsolya
Dagi az államtanács tagja Győrffy György
Und az államtanács tagja Harkányi Endre
Citó az államtanács tagja Paudits Béla
Meccs az államtanács tagja Horkai János
Gigi a kis Gigi, az igazat kiáltó egyszarvú, hangja: Pogány Judit
Minó az államtanács tagja Komáromi István
Komorna Bor Adrienne
Kormorán magyar hangja: Kránitz Lajos Jurij Szarancev
Gép hangja: Csákányi László
Párna hangja: ?
Szék hangja: Szatmári István
Csodafa hangja: Bencze Ilona
Szárny hangja: Feleki Sári
További szereplők:
Bárány Frigyes (hang), Grűnwald Kati (hang).

FogadtatásSzerkesztés

A Tündér Lala, Szabó Magda furcsa, kicsit bizarr meseregénye kedvességével, bájával magához csalogatja a gyermek és az ifjúkor határán levő olvasót, csakhogy lerombolhassa illúzióit, elvegye a tökéletes világba vetett hitét. Nem jóságos, segítőkész tündéreket mutat be, akik – mint megannyi ismert mesében – boldogok, ha teljesíthetik az eltévedt vándor, vagy a királykisasszony kegyeit kereső legkisebb fiú kívánságait. A jókról bebizonyítani, hogy rosszak, a szépekről, hogy rútak is lehetnek, nem szokványos mesefordulat, nem szólva az ember-arcú, ember-lelkű tündérekről. A Tündér Lala nemcsak a jóság mögött rejtőzködő gonoszságot, a felfuvalkodottsággal palástolt ostobaságot pellengérezi ki, hanem még világgá is kürtöli: a tündérek is emberek. A földöntúli teremtmények leszálltak a piedesztálról, hasonlítanak hozzánk, olyannyira, hogy időnként becstelenek és bizalmatlanok, és ők sem szeretik, ha valaki túl kíváncsi és kilóg a sorból. Szabó Magda meséje „képes beszéd”, a „másság”, a különbözés igényéről, jogáról szól, tanulsága szerényen búvik meg a sorok között. Az ]]irónia|iróniával]], humorral fűszerezett kalandokban, az életteli, elnéző szeretettel formált hősökben a gyerekek önmagukra, mindennapjainkra ismerhetnek. A Tündér Lala – mint minden igazán bölcs mese – óvatosan terelgeti az élet rejtelmeire kíváncsi kicsinyeket. Az izgalmas, fordulatos mese szinte kínálkozik a megfilmesítésre, a kalandéhes és a bölcselkedésre hajlamos gyerekeket egyként elszórakoztathatja. A vásznon azonban – annak ellenére, hogy a film hűségesen követi a cselekményt – egészen más Tündér Lalát láthatunk, mint amit Szabó Magda írt. A mese lelke, szelleme veszett el, az ironikus félmondatokat, groteszk helyzeteket, tömör jellemrajzokat nem sikerült „átmenteni” a rendezőnek. Nem könnyű persze filmen érzékeltetni azt, amit a nyelv három jelzővel ki tud fejezni; egy sas látványa nem a mesében szereplő „bölcs, öreg és hallgatag” madarat jelenti. A meseregény teret hagyott a képi fantáziának is, a film – éppen mert hűségesen ragaszkodik a szöveghez – egyszerűen „leképezte” a történetet. A tündérek – ahogy az írva vagyon – repkednek, a haragos varázsló szájából lángnyelvek törnek elő, a technika jóvoltából minden hókuszpókusz megelevenedik, csak a mesehősök nem kelnek életre. Mint vértelen, lélektelen viaszbabák, úgy mozognak a színészek. A rendező, Katkics Ilona, számtalan kedves mesejáték alkotója (nevéhez fűződik többek között a népszerű Hagymácska és A kisfiú és az oroszlánok is) most mintha félt volna az érzelmektől. A mesebirodalom az Óperenciás tengeren túl, a Végevan-birodalmon innen terül el, gondolom mindannyian másmilyennek látjuk e képzeletbeli tájakat, s nehéz eldönteni, ki fest valósabb, helyesebb képet róluk. Katkics Ilona rideg, hideg Tündérországában, bájos tündéreiben nem ismerhetnek rá saját világukra a gyerekek. A nagyapásan öreg és okos sas, a világtól elzárkózó, könyvmoly Olvasó Nyuli és társai valahonnan a családból, a szomszédból, az iskolából már ismerősek a gyerekeknek. Szabó Magda el tudta hitetni, hogy a tündérek, a varázslók és az emberek egy és ugyanazon Földön élnek, a film fölénk, az égbe emelte őket. Csak a vásott Lala való közülünk: pufók, ügyetlen, darabos mozgású. Talán egy kicsivel több rútság, némi keserűség és irónia hiányzik a mesejátékból ahhoz, hogy valószerű legyen (természetesen csak amennyire a képzelet megfér a valósággal!), és, hogy megértsék, akiknek a történet szól: miért is rosszak a rossz emberek.”[1]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lásd Koltai Ágnes (1983: 11).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Tündér Lala (magyar nyelven). ISzDb. (Hozzáférés: 2018. június 7.)