Tajó

község Szlovákiában

Tajó (1886-ig Tajova, szlovákul Tajov) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.

Tajó (Tajov)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásBesztercebányai
Rangközség
Első írásos említés1544
PolgármesterLadislav Surovčík
Irányítószám976 34
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámBB
Népesség
Teljes népesség668 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség60 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság478 m
Terület9,29 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 44′ 46″, k. h. 19° 04′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 44′ 46″, k. h. 19° 04′ 13″
Tajó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Besztercebányától 5 km-re nyugatra fekszik, 460 méter magasan, Imréd tartozik hozzá. A szűk völgyben déli irányban sípályák indulnak, felvonókkal együtt. Télen népszerű kirándulóhely.

Története szerkesztés

A település a 15. században keletkezett a Radvánszky család birtokán, Besztercebánya környékén bányászott ércet feldolgozó kohó működött a területén. 1496 és 1500 között a Thurzó család két új kohót (az ún. Alsó- és Felsőhutát) építtetett ide. A település első írásos említése 1544-ben „Tajova” alakban történt. A kohók 1546-ban a bányakamara tulajdonába kerültek, a 16. században mintegy 70-100 munkást foglalkoztattak és egészen 1893-ig működtek. 1616-ban „Teiba”, 1786-ban „Tajowa” alakban említik a falut. A 18. században rezet is dolgoztak fel itt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TAJOVA. Tót falu Zólyom Várm. földes Urai a’ Besztertze Bányai Bányászi Kamara, és Radvánszky Uraság, lakosai többfélék, ’s leginkább a’ bányászi munkák körűl foglaltoskodnak, fekszik Bars Vármegyének szélénél; határja sovány.[2]

A falunak 1828-ban 53 háza volt 348 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tajova, tót falu, Zólyom vmegyében, Beszterczéhez 1 1/2 mfd. a körmöczi országutban, 342 kath., 6 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határában sok rezet ásnak, s réz olvasztó-háza is van. F. u. a kamara.[3]

A trianoni diktátumig területe Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott.

Népesség szerkesztés

1910-ben 231, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 444 lakosából 431 fő szlovák volt.

2011-ben 562 lakosából 503 fő szlovák.

Neves személyek szerkesztés

  • Itt született 1874-ben Jozef Gregor-Tajovský szlovák realista költő és író.
  • Itt született 1881-ben Karol Murgaš (Anzelm Hegedüs) szlovák pedagógus.

Nevezetességei szerkesztés

 
A tajói Keresztelő Szent János római katolikus templom

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Tajó témájú médiaállományokat.

Lásd még szerkesztés