Teleki Sándor (szőlész)

(1890–1942) magyar szőlész

Teleki Sándor, született Taussig Sándor (Pécs, 1890. december 12.[1]Villány, 1942. június 28.[m 1]) magyar szőlész, tartalékos százados, magyar királyi kormány-főtanácsos, szőlőbirtokos, az ezüst és bronz érdemérem, a Károly csapatkereszt, a Merite Agricole tulajdonosa, Baranya vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja, az Alsó-dunántúli Mezőgazdasági Kamara szőlészeti és borászati szakosztályának alelnöke, az Alsókarasicavölgyi Vízlecsapoló Társulat elnöke, a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete alelnöke, a Villányi Központi Takarékpénztár alelnöke.[2]

Teleki Sándor
SzületettTaussig Sándor
1890. december 12.
Pécs
Elhunyt1942. június 28. (51-52 évesen)
Villány
Állampolgárságamagyar
SzüleiTeleki Zsigmond
Spitzer Matild
Foglalkozásaszőlész
SablonWikidataSegítség

Családja és származása

szerkesztés

Apja Tauszig Zsigmond (18541910), kiemelkedő szőlőtermesztő, borász, a magyarországi alanynemesítés és a szőlő- és borkultúra megújítója, anyja Spitzer Matild (18611931). 1882. január 2-án apja a "Tauszig Zsigmond" villányi pincészetet alapította.[3] 1897. december 15–én Tauszig Zsigmond pécsi lakos, valamint Andor, Teréz és Sándor gyermekei a belügyminisztérium jóváhagyásával Teleki-re változtatta meg a vezetéknevét.[4] Teleki Sándor fivére Teleki Andor (18831953), magyar királyi kormány-főtanácsos, villányi szőlőbirtokos, tartalékos tüzérfőhadnagy;[5] leánytestvére Teleki Teréz (18861918),[6] akinek a férje dr. Berkovits René (18821928), orvos, bel- és ideggyógyász, Nagyvárad városának tisztiorvosa, I. világháború alatt a nagyváradi katonai járványkórház parancsnoka volt.[7][8][9] Teleki Sándor és fivére Andor az ágostai hitvallásra tértek át az 1930-as években; mindketten több alkalomban adományokat tettek a pécsi evangélikus egyháznak.[10][11]

Munkássága

szerkesztés

Édesapja, Teleki Zsigmond (eredetileg Taussig Zsigmond) munkásságát folytatva a villányi Teleki Szőlőtelepek vezetőjeként amerikai eredetű, a filoxérának ellenálló szőlőalanyok kiválogatását és nemesítését végezte, mellyel a filoxéravészben elpusztult szőlők rekonstrukcióját jelentősen elősegítette. Ő szelektálta ki az apja által előállított Berlandieri × Riparia ‘Teleki’ alanyokból a Berlandieri × Riparia ‘Teleki 5 C’ alanyt, melynek előnyös tulajdonságai közé tartozik a nagy mésztűrőképesség, a jó gyökerezőképesség és a bőséges vesszőhozam.

Szakértőként részt vett szőlészeti és borászati közigazgatással kapcsolatos törvények és rendeletek előkészítésében.

Társasági tagságai

szerkesztés
  • Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke
  • Országos Szőlő- és Borgazdasági Tanács elnöke
  • A szőlők felújítása (Baross Endrével és Teleki Andorral, 1927)[12]

Megjegyzések

szerkesztés
  1. A Magyar életrajzi lexikonban halálozási éveként 1943 szerepel, ami vélhetően sajtóhiba, mivel más helyeken 1942 olvasható (pl. Magyar agrártörténeti életrajzok, Villány településrendezési tervének felülvizsgálata Archiválva 2016. augusztus 17-i dátummal a Wayback Machine-ben <2011>, A szőlőnemesítés története. In: Magyarország a XX. században IV. kötet: Tudomány 1. Műszaki és természettudományok).

További információk

szerkesztés
  • Teleki Sándor kitüntetése (Borászati Lapok, 1932)
  • Marton Dezső: Teleki Sándor emlékezete (Magyar Bor és Gyümölcs, 1948)