Főmenü megnyitása

Magyar Telekom

távközlési és telekommunikációs szolgáltató
(Telekom szócikkből átirányítva)

A Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság, röviden Magyar Telekom Nyrt. vagy Magyar Telekom (MT) távközlési és telekommunikációs vállalat, Magyarország legnagyobb távközlési szolgáltatója és egyben egyik legnagyobb cége. A cég telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatásokat nyújt vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken. Lakossági, valamint kis- és középvállalati ügyfelei részére Telekom, nagyvállalati, közigazgatási és intézményi ügyfeleinek pedig T-Systems Magyarország márkanéven nyújtja szolgáltatásait. A Magyar Telekom Nyrt. többségi tulajdonosa a Makedonski Telekomnak, Macedónia legnagyobb vezetékes és mobilszolgáltatójának. A Magyar Telekom többségi tulajdonosa (59,21%) a CMobil B.V., amely a Deutsche Telekom AG kizárólagos tulajdona.[2]

Magyar Telekom Nyrt.
Telekom Logo 2013.svg
Jelmondat "Együtt. Veled"
Típus Nyilvánosan működő részvénytársaság
Alapítva 1991, Budapest
Székhely 1097 Budapest, Könyves Kálmán krt. 36.
Vezetők Rékasi Tibor
elnök – vezérigazgató
Iparág távközlés és infokommunikáció
Tulajdonos Deutsche Telekom
Forma nyilvánosan működő részvénytársaság
Termékek Telekom (lakossági, valamint kis- és középvállalati vezetékes és mobil, 2013-tól)
T-Systems (vállalati és intézményi, 2005-től)
Szolgáltatások telekommunikációs és infokommunikációs (ICT) szolgáltatások, vezetékes és mobil viszonylatban, adatátviteli és nem hangalapú, informatikai és rendszerintegrációs területeken valamint műholdas TV az ország egész területén.
Alkalmazottak száma 9 154 (2018)[1]
Anyavállalata Deutsche Telekom
Leányvállalatai Crnogorski Telekom

Magyar cégjegyzékszám 01-10-041928
A Magyar Telekom Nyrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Telekom Nyrt. témájú médiaállományokat.

CégadatokSzerkesztés

Tőzsdei jegyzésSzerkesztés

A Matáv-részvények jegyzése, 1997. november 14-én Budapesten és egyidejűleg New Yorkban kezdődött meg. A tőzsdén a részvények 26,31%-át hozták forgalomba. Ez volt az első alkalom, hogy egy közép-kelet-európai cég szándékozta részvényeit New Yorkban jegyezni. A cég a tőzsdén a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) és a New York-i Részvénytőzsdén (NYSE) lett jegyezve. Betűjele:

2010. június 23-án a Magyar Telekom Nyrt. bejelentette és a Társaság Igazgatósága ezen a napon jóváhagyta azt a döntést, miszerint a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-American Depositary Receipt.[3]) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését megszünteti és kivonul a New York-i tőzsdéről.[4] A Magyar Telekom ezen döntésével a nemzetközi kereskedési gyakorlathoz igazodott, és ezzel kívánta csökkenteni tőkepiaci jelenlétének összetettségét, a jelenlét megszüntetésének fő célja pedig a pénzügyi jelentések struktúrájának egyszerűsítése és az adminisztrációs költségek csökkentése volt.[5][6]

LeányvállalatokSzerkesztés

A Magyar Telekom Csoport többségi tulajdonai 2018-ban[7], Magyarországon:

  • Investel Zrt.
  • KalászNet Kft.
  • KIBU Innováció Nonprofit Kft.
  • Telekom New Media Zrt.
  • T-Systems Magyarország Zrt.
  • ViDaNet Zrt.

A Magyar Telekom Csoport többségi tulajdonai 2018-ban[7], külföldön:

Piaci részesedésSzerkesztés

A mobilpiacon közel 47 százalékos a T-Mobile részesedése, ezzel ebben a szegmensben egyértelmű piacvezető a Magyar Telekom. A vezetékes szegmensben még nagyobb az előnye a Magyar Telekomnak, az összes vezetékes hangátviteli csatornát figyelembe véve a Magyar Telekomé a piac közel 57 százaléka, a második UPC (14,3%) és a harmadik Invitel (12,7%) messze lemaradva követik a piacvezetőt. A vezetékes széles sávú internet szegmensben is egyértelmű piacvezető (35,7%) a Magyar Telekom, sőt az elmúlt években még piaci részesedést is szerzett a vállalat. A TV-piac az egyetlen a fontosabb szegmensek közül, ahol a Magyar Telekom nem piacvezető, annak ellenére, hogy az elmúlt években folyamatosan nőtt a piaci részesedése (25,8%). [forrás?]

CégtörténetSzerkesztés

A magyar távközlés történetében, az 1990-ben létrejött különálló, állami Magyar Távközlési Vállalatot (Matáv) követően mint távközlési részvénytársaság (Matáv Rt.) 1991-ben alakult meg, majd a „T” márkanevek csoportjaként 2005. május 6-ától működött, egyidejűleg felvéve a Magyar Telekom cégnevet. A Magyar Telekom Nyrt. 2006. március 1-jével a következő két részvénytársaság jogutódjaként jött létre:

Magyarországon ez volt az első olyan cég, amely vezetékes és mobil telefonszolgáltatást is egyaránt nyújt. A fő részvényes 59,21%-ban a Deutsche Telekom.

VezetőkSzerkesztés

1989–1993Szerkesztés

Matáv - a kezdetekSzerkesztés

A Matáv Magyar Távközlési Rt. 1991. december 31-én alakult meg, a Magyar Posta három részre válásával 1989 decemberében létrejött önálló távközlési vállalat jogutódjaként. A társaság 1993 végéig 100%-os állami tulajdonban maradt.

Privatizációs pályázatSzerkesztés

1993. július 1-jén hatályba lépett a távközlési törvény, amely koncessziós szolgáltatásnak minősítette a közcélú távbeszélő-, a mobiltelefon-, valamint a közcélú személyhívó-szolgáltatást. Így lehetőség nyílt a Matáv privatizációs pályázatának kiírására, amely az országos távbeszélő koncessziós jog megszerzésére és a Matáv részvényeinek megvásárlására egyaránt vonatkozott. Az 1993. december 22-én megkötött szerződések értelmében a Deutsche Telekom és az Ameritech International távközlési vállalatokból álló MagyarCom konzorcium - 875 millió dolláros vételár ellenében - a Matávra kötelezően átruházott országos telefonkoncessziónak és a megnövelt alaptőke 30,1%-ának tulajdonosává vált. [8]

 
Rékasi Tibor

1994–1995Szerkesztés

Területi koncessziós pályázatok, további privatizációSzerkesztés

1994 februárjában, a területi koncessziós pályázat eredményének kihirdetése után létrejöttek a helyi koncessziós társaságok. A Matáv szolgáltatási területe - Magyarország területének mintegy 70%-át és a lakosság 72%-át lefedve - 36 primer körzetre terjed ki, melyekben a vállalat helyi távbeszélő-szolgáltatást nyújt. A Matáv privatizációjának második fordulójában a MagyarCom a Matáv többségi tulajdonosává vált. Az 1995. december 22-én aláírt szerződés értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3%-ra emelkedett. A Matáv privatizációja - a két forduló együttes értéke alapján - a közép- és kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon.[9]

1997–2000Szerkesztés

Részvényjegyzés, Deutsche Telekom többségi tulajdonszerzésSzerkesztés

1997. november 14-én Budapesten és New Yorkban egyidejűleg kezdődött meg a Matáv-részvények kereskedése a részvények 26,31%-ának forgalomba hozatalával, mely az addigi legnagyobb magyarországi részvényjegyzés volt. Ezzel a Matáv lett az első közép-európai cég, amelynek papírjait a New York-i Tőzsdén jegyezték. 1999 nyarán az ÁPV Rt. értékesítette a magyar állam utolsó, 5,75%-os részvénycsomagját, de továbbra is rendelkezett az Arany Részvénnyel.

2000. július 3-án az SBC és a Deutsche Telekom közötti részvényesi megállapodásnak megfelelően a Deutsche Telekom megvásárolta az SBC 50%-os MagyarCom-ban meglévő részesedését. A MagyarCom tulajdonosi szerkezetében történt változás következtében a Deutsche Telekom Matáv-beli tulajdona 59,52%-ra növekedett, a fennmaradó 40,48% közkézhányad, míg az aranyrészvény a magyar állam tulajdonát képezte.[10]

2001–2002Szerkesztés

Távközlési vállalatcsoport, liberalizáció, új üzletágakSzerkesztés

2001-től lehetőség nyílt arra, hogy a Matáv nemzetközi távközlési vállalatcsoporttá váljon. A Matáv vezette konzorcium ekkor vásárolta meg Macedónia nemzeti távközlési cége, a Makedonski Telekomunikacii (MakTel) többségi tulajdonrészét, így a MakTel is a Csoport konszolidált leányvállalata lett. A stratégia további lépéseként a Matáv megvásárolta az Emitel Rt. maradék 50%-os tulajdonrészét, így az Emitel 2001 júliusában kizárólagos Matáv-tulajdonba került, konszolidált leányvállalatként, mely a dél-alföldi régióban nyújt lakossági és üzleti telekommunikációs szolgáltatásokat. A Matáv a Deutsche Telekommal kötött megállapodás alapján 2001 decemberében megszerezte a Westel és a Westel 0660 fennmaradó 49%-át is.

A Matáv 2001-től a lakossági és üzleti előfizetők igényeihez igazodó díj- és szolgáltatáscsomagokat, 2002-től pedig az internetezőknek szóló új kedvezményes csomagokat vezetett be. 2001. december 23. volt a magyar távközlési piac teljes liberalizációjának hivatalos időpontja. A vezetékes telefónia területén a távközlés utolsó szegmenseként került sor a piacnyitásra. A Csoport vállalatai vezető pozíciót harcoltak ki a mobiltelefon-, internet- és üzleti adatkommunikációs piacon, a vezetékes telefonpiacon pedig 80% feletti volt a részesedése.

A 2000 decemberében bejelentett szerkezetátalakítás eredményeként 2001 végén elfogadták a Csoport új irányítási struktúráját, amely a stratégiai célok megvalósítását és a sikeres üzleti tevékenységet szolgálja a hatékony működés biztosításával.2002 januárjától új vállalati struktúra került bevezetésre, melynek értelmében négy üzleti terület képezte a működés alapját: Lakossági Szolgáltatások, Üzleti Megoldások, Internet, Mobil.

A Matáv Csoport 2002 decemberében az SGS (Société Générale de Surveillance SA), a világ legnagyobb független minőségellenőrző és tanúsító testülete által tanúsított csoportszintű ISO 9001:2000 szerinti tanúsítást szerzett.[11]

 
A Magyar Telekom székháza 2009-ben a budapesti Krisztina körúton

2004–2006Szerkesztés

A Matáv folyamatos fejlesztések során a telekommunikációban és az internetszolgáltatásban is vezető szerepre törekedett Magyarországon. Ezt bizonyítja a 2003 decemberében elért 100 000. ADSL-előfizetés is. A mobiltelefóniában a számhordozhatóság jelentett egy kisebb nehézséget, de a cégcsoport westeles része 2004-ben ezt is sikerrel vette.

A cégcsoport 2004 márciusában határozta el, hogy az 1989 óta létező Westel nevet lecseréli, és csatlakozik a T-Mobile világmárkához. Ez 2004. május 1-jével meg is történt. Ezt követően a Matáv csoport maga is a konszolidációról és a teljes egységesítésről határozott, 2005. január 1-jével a cégcsoport struktúráját, majd 2005. május 6-ával az összes szolgáltatását és működési szervezetét központi irányítás alá és a cégcsoport alá rendelte. Cégnevet váltott, ettől az időponttól kezdve működött a Magyar Telekom csoport a „T” márkanevek csoportjaként. Ez volt Magyarországon az addigi legnagyobb márkaváltás. 2005. november 8-án a Magyar Telekom megállapodott az Orbitel (Bulgária távközlési szolgáltatója) megvásárlásáról, e tranzakció 2006 február 3-án zárult le.[12]

Az átalakulási folyamatban a teljes egységesülés eredményeként a két cég, a T-Mobile Magyarország Rt. és a Magyar Telekom Rt. megszűnt, melynek következményeként Sugár András, a T-Mobile vezérigazgatója távozott posztjáról. Egyidejűleg 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság vette át szerepüket, így Magyarországon már – Németországhoz hasonlóan – egy egységes telekommunikációs cégről beszélhetünk, amely lefedi a kommunikáció minden formáját.[13]

2005Szerkesztés

Matávból Magyar Telekom, a „T” márka bevezetéseSzerkesztés

A Matáv, hatékonyságnövelő programja részeként 2005. január 1-jei hatállyal átalakította a cégcsoport szervezetét. Az újonnan létrejött Vezetékes Szolgáltatások Üzletág integrálta a korábbi Lakossági Szolgáltatások Üzletág, Internet Üzletág, valamint Hálózati Rendszerek Üzletág tevékenységét.

A Telekom Montenegro, a montenegrói távközlési társaság megvásárlására kiírt nyilvános pályázaton, amelyre 2004 decemberében ajánlatot nyújtottunk be, első helyezettként megszereztük a vállalat 73%-os többségi tulajdonrészét 2005 márciusában. Ez a siker ismét igazolta, hogy nemzetközi stratégiai befektetőként felmutatott tapasztalatunkat és teljesítményünket elismerik a délkelet-európai régió döntéshozói.

A Matáv Csoportot – a hazánkban zajló eddigi legnagyobb márkaváltás keretében – 2005. május 6-án a Magyar Telekom Csoport váltotta fel. A névváltoztatás és a „T” márka teljes körű hazai bevezetése egyúttal egy új kommunikációs korszak kezdetét is jelentette. Az integrációval lehetővé vált, hogy a Deutsche Telekom Csoport tapasztalatának köszönhetően a globális háttérrel járó előnyök a magyar ügyfelek részére is közvetlenül elérhetővé válhassanak.

A Magyar Telekom Csoport tagjai – a T-Com (korábban a Matáv Vezetékes Szolgáltatások Üzletága), a T-Online (az Axelero utódja), a T-Mobile, a T-Systems (a korábbi Matáv Üzleti Szolgáltatások Üzletág) és a T-Kábel (korábban MatávkábelTV) – együttesen a távközlés teljes spektrumát kínálják az egyéni, a kis-, közép- és nagyvállalati ügyfeleknek.

2005. októberben a Magyar Telekom Igazgatósága kezdeményezte a Magyar Telekom Rt. és a T-Mobile Magyarország Rt. egyesülését. A javaslatot a Magyar Telekom rendkívüli Közgyűlése december 20-án jóváhagyta.[14]

2006Szerkesztés

A cégbírósági bejegyzést követően a T-Mobile Magyarország Rt. megszűnt. Egyidejűleg 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom hivatalos neve Magyar Telekom Távközlési Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (angolul: Magyar Telekom Telecommunications Public Limited Company), rövidített neve pedig Magyar Telekom Nyrt. (angolul: Magyar Telekom Plc.).

A T-Mobile önálló márkaként és önálló üzletágként működik tovább a Magyar Telekomon belül és változatlan formában, megszakítás nélkül nyújtja szolgáltatásait ügyfeleinek.[15]

2007Szerkesztés

A Magyar Telekom Igazgatóságának döntése értelmében, amelyet a rendkívüli Közgyűlés június 29-én jóváhagyott, a T-Online Magyarország Zrt. hozzáférési tevékenysége és az Emitel Zrt. 2007. október 1-jétől egyesült a Magyar Telekommal. A T-Online Magyarország webes és tartalomszolgáltatási üzleti területe [origo] Média és Kommunikációs Zrt. néven folytatja tevékenységét a Magyar Telekom Csoport tagvállalataként.

A Magyar Telekom Igazgatósága 2007. szeptember 25-én döntést hozott a Társaság irányítási és szervezeti struktúrájának átalakításáról a szolgáltatási színvonal emelése, a költséghatékonyság javítása, valamint új, innovatív szolgáltatási és üzleti lehetőségek kiaknázása érdekében. A szervezeti modell átalakításáról született döntés értelmében a technológiáról az egyes ügyfélszegmensek igényeire helyeződik a hangsúly. A Magyar Telekom új irányítási struktúrája ezért alapvetően ügyfélszegmensek alapján határozza meg a Csoport működési modelljét. A stratégiai célok elérése érdekében kialakított, az egyes ügyfélszegmensekre épülő új irányítási struktúra 2008. január 1-től került bevezetésre. [16]

2008Szerkesztés

2008-tól egyszerűsítettük a Vállalati szolgáltatások (T-Systems) üzletág szervezeti felépítését az ügyfelek magasabb szintű kiszolgálása és az értékesítés hatékonyságának növelése érdekében. Az üzletághoz tartozó leányvállalatok számát hatról kettőre csökkentettük, miközben a szervezet megőrizte rugalmasságát és ügyfélközpontúságát.

A Magyar Telekom Csoporton belüli integrációs folyamatok részeként az iWiW Kft. és az Adnetwork Online Marketing Kft. 2008. június 30-ával beolvadt az Origo Zrt.-be. Az iWiW a magyar nyelvű internet legnagyobb látogatottságú közösségi oldala.

A Magyar Telekom Igazgatóságának 2008. júniusi döntése nyomán szeptemberben a Magyar Telekom bevezette a T-Com, T-Online és T-Kábel márkákat felváltó T-Home márkát, amely az otthonokhoz kapcsolódó vezetékes kommunikációs és szórakoztató szolgáltatásokat képviseli. Ezzel párhuzamosan megújult a vállalati „T” márka, amely a T-Home, T-Mobile és T-Systems ajánlati márkákat összefogó márkaként működik. Megjelent a Magyar Telekom új „Együtt. Veled” szlogenje, amit a T-Home és a T-Mobile is használ. A márkaváltással egyszerűbb, az ügyfelek számára egyértelmű azonosítást segítő márkastruktúra jött létre. A T-Home bevezetésével újrapozícionáltuk a Magyar Telekomot is mint egyedüli magyarországi „double triple-play” szolgáltatót, amely a T-Home és a T-Mobile révén – az országban egyedülállóan – az internetet, a televíziót és a telefonálást egyaránt elérhetővé teszi vezetékes és mobilhálózaton, otthon és bárhol.[17]

2009Szerkesztés

A Magyar Telekom Igazgatóságának döntése alapján 2009. szeptember 1-jei hatállyal integrált stratégiai és üzletfejlesztési szervezet jött létre a stratégiai és üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettes irányításával. Az új szervezet keretében között a működési hatékonyság javítása és a Csoporton belüli szinergiák kiaknázása érdekében minden eddiginél szorosabban kapcsolódik össze a stratégia és az üzletfejlesztés.

Az Igazgatóság döntése és a 2009. június 29-én tartott rendkívüli közgyűlés határozatai alapján 2009. szeptember 30-ával sor került a T-Kábel Magyarország Kft. és a Dél-Vonal Kft. beolvadására a Magyar Telekom Nyrt.-be. Az egyesülés újabb jelentős lépésnek számít a Magyar Telekom Csoport integrációs folyamatában, amelynek középpontjában a szolgáltatási színvonal és az ügyfélkiszolgálás folyamatos javítása, valamint a hatékonyság növelése és a szinergiák kiaknázása áll.[18]

2010Szerkesztés

Az Igazgatóság 2010. áprilisában az irányítást érintő – július 1-jén hatályba lépett – szervezeti változásokról döntött annak érdekében, hogy a társaság a gyorsan változó piaci és gazdasági környezetre még hatékonyabban tudjon reagálni.

A lakossági piacot érintő termékfejlesztés, kommunikáció, piackutatás és márkastratégia irányítására az Igazgatóság létrehozta a marketing vezérigazgató-helyettesi pozíciót, a magas szintű és teljes körű lakossági kiszolgálás biztosítása érdekében pedig az értékesítési vezérigazgató-helyettesi pozíciót. Az irányítási és ellenőrzési funkciók (jogi, szabályozási, megfelelőségi, belső ellenőrzési és biztonsági terület) irányítására az Igazgatóság jogi és társasági ügyekért felelős vezérigazgató-helyettesi pozíciót hozott létre. Az új vezérigazgató-helyettesek tagjai lettek az Ügyvezető Bizottságnak.

A pénzügyi jelentések struktúrájának egyszerűsítése és az adminisztrációs költségek csökkentése érdekében a Magyar Telekom 2010. november 12-i hatállyal megszüntette amerikai letéti jegyeinek New York-i tőzsdei jegyzését. A társaság továbbra is fenntartja részvényeinek jegyzését a Budapesti Értéktőzsdén, és változatlanul készít angol nyelvű fordításokat az éves jelentésekről, pénzügyi beszámolókról és befektetői közleményekről.[19]

2011Szerkesztés

Májusban elindult a Magyar Telekom mobilhálózatának újabb nagyszabású modernizációja. A modernizáció első lépéseként a T-Mobile ügyfelei már nyártól megtapasztalhatták a valódi szupergyors mobil szélessáv előnyeit, a 21 Mbps sebességet kínáló mobilinternetet. A modernizált mobilhálózat a korábbi hálózati kapacitás többszörösét is képes lesz kiszolgálni, valamint az új generációs LTE (4G) technológiára is készen fog állni.

Októberben a Magyar Telekom mobilhálózati modernizációja jelentős mérföldkőhöz érkezett: a szolgáltató megkezdte a 4G/LTE technológia kiterjesztett hálózati tesztelését ügyfelei bevonásával. A 4G/LTE alapú mobilinternet szolgáltatást 2012. január 1-jén indította el a Telekom.

Decemberben ismét jelentős mérföldkőhöz érkezett a Telekom: Magyarországon elsőként innovatív, interaktív szolgáltatásokkal kibővített műholdas tévészolgáltatást indított. Az internetkapcsolat segítségével igénybe vehető interaktív televíziózást így azok is élvezhetik, akik eddig nem érhették el az IPTV szolgáltatást.[20]

2012Szerkesztés

Január 1-jén a Telekom – az országban elsőként – elindította a 4G/LTE alapú mobilinternet szolgáltatását. Az év végére megvalósult Budapest teljes kültéri 4G lefedettsége, és az ország lakosságának közel 27%-a számára volt elérhető a 4G-s mobilinternetezés lehetősége.

A Magyar Telekom Igazgatósága júniusi ülésén elfogadta a vállalat működésének közép- és hosszú távú stratégiai irányait, és ennek egyik első lépéseként döntött az új irányítási struktúra kialakításáról. A 2013 januárjától kezdődött változások célja, hogy a Magyar Telekom az ügyféligények változására és a piaci kihívásokra rugalmasan és időben reagálva, képes legyen kiaknázni az új, innovatív szolgáltatási és üzleti lehetőségeket. Az ügyfelek magas szintű, korszerű és hatékony kiszolgálását célozza a vállalat új szervezeti struktúrája is. Ennek keretében létrejött a lakossági szolgáltatások, illetve a kis- és középvállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettesi pozíció az érintett ügyfélköröket kiszolgáló területek irányítására.

A Magyar Telekom októberben elnyerte a 2012. évi Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban Díjat a személyes kiszolgálás kategóriában, és első helyezést ért el a Top 10 Call Center verseny telefonos ügyfélszolgálati tevékenység értékesítés kategóriájában is. Ezzel a Telekom az ország legjobbjának bizonyult az ügyfélkiszolgálás terénaz ország nagyvállalatai közül. A Magyar Telekom második alkalommal nyerte el a magyarországi és közép- és kelet-európai Legjobb Munkahely címet a nagyvállalati kategóriában.

Hazánk egyetlen teljes körű infokommunikációs technológiai (IKT) termékportfólióval rendelkező szolgáltatójaként kezdte megújult működését a T-Systems Magyarország Zrt. 2012. október 1-jén. A 100%-os Magyar Telekom-tulajdonban lévő vállalat négy nagy múltú iparági szereplő egyesítésével jön létre: az IQSYS Zrt., a Dataplex Kft. és az ISH Kft. 2012. szeptember 30-ával olvadt be a T-Systems Magyarországba, végül a Daten-Kontor Kft. csatlakozott a céghez 2013. áprilistól. A T-Systems Magyarország nagyvállalati ügyfeleknek, a közigazgatásnak és intézményeknek nyújt teljes körű távközlési és IT infrastruktúra-, alkalmazásfejlesztési és rendszerintegrációs szolgáltatásokat.[21]

2013Szerkesztés

A Magyar Telekom 2013 folyamán egységesítette márkastruktúráját: a korábbi erős piaci márkákat egyetlen márkává ötvözi, és új, dinamikusabb arculatot vezet be. Az ügyfelek a jövőben Telekom márkanév alatt érhetnek el minden szolgáltatást, legyen az mobil vagy vezetékes telefon, otthoni vagy mobilinternet, interaktív TV, egészségügyi vagy biztosítási termék. A nagyvállalati ügyfélkör részére továbbra is T-Systems márkanév alatt nyújt teljes körű infokommunikációs szolgáltatásokat a T-Systems Magyarország.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökével szeptemberben kötött hatósági szerződésmódosítás alapján meghosszabbításra kerültek a Magyar Telekom frekvenciahasználati jogosultságai az 1800 MHz-es, illetve a 900 MHz-es frekvenciasávban. A módosítás a Magyar Telekom számára biztonságos alapokat teremtett a magas színvonalú mobilszolgáltatások nyújtásához a továbbiakban is.

A Magyar Telekom októberben elnyerte a 2013. évi Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban Díjat a telefonos ügyfélkiszolgálás (call center) nagyvállalati kategóriában. Ezzel a Telekom az ország legjobbjának bizonyult a telefonos ügyfélkiszolgálás terén az ország nagyvállalatai közül.

A Magyar Telekom 2013 során sikeresen megvásárolt kilenc kábelhálózatot. A megvásárolt hálózatokon összesen 33 ezer háztartás számára elérhetők a TV-, szélessávú internet- és hangszolgáltatások. Ezek a tranzakciók tovább növelték a Magyar Telekom nagy sebességű internet lefedettségét és erősítették piaci pozícióit a vezetékes szolgáltatásokban.[22]

2014Szerkesztés

Februárban partnerségimegállapodást kötött a Kormány és a Magyar Telekom. A Kormány és a piacvezető távközlési vállalatcsoport hosszú távon együttműködik az ország digitális fejlesztése érdekében. Cél a Digitális Magyarország megteremtése a mindenki számára elérhető nagysebességű szélessávú internet, a digitális írástudás terjesztése, valamint a vállalkozások versenyképességének növelése révén.

A Telekom májusban elsőként hozta el a „többképernyős” tévézés élményét hazánkban.  Az ügyfelek a TV GO szolgáltatás segítségével az országban bárhol követhetik a tévéműsort, többféle eszközön: tableten, laptopon és okostelefonon is. A Telekom integrált szolgáltatói és hálózati képességeire építő innovatív termék választ ad a legújabb tartalomfogyasztási igényekre is.

A Telekom októberben a piaci szereplők közül elsőként vehette használatba a pályázaton elnyert új frekvenciablokkokat, ennek köszönhetően 4G mobil szélessávú hálózatának országos lakossági lefedettségét azonnal 73 százalékosra bővítette, és letöltési sebességét az elérhető maximumra, akár 150 Mbit/s-ra növelte.

Christopher Mattheisen vezérigazgató novemberben bejelentette, hogy a Magyar Telekom átfogó fejlesztéseket indított a Digitális Magyarország megvalósítása érdekében, amelynek első állomása Nyíregyháza. A fejlesztési program pillérei: a digitális infrastruktúra, a digitális szolgáltatások és a digitális kompetenciák fejlesztése.

A Magyar Telekom novemberben elnyerte a „Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban – Legjobb Online Ügyfélszolgálat” Díjat. Ezzel a Telekom az ország legjobbjának bizonyult az online ügyfélkiszolgálás terén, a www.telekom.hu vállalati honlapon keresztül biztosított ügyfélszolgálata révén.[23]

2015Szerkesztés

A Magyar Telekom és a Telenor Magyarország együttműködési megállapodást kötött 4Ghálózatuk közös fejlesztésére és üzemeltetésére. A megállapodás alapvető célja a 4G lefedettség és 4G mobilinternet mielőbbi biztosítása a vidéken élő ügyfelek számára. Ennek köszönhetően a Telekom 2015 végére közel teljesre, 97%-ra növelte az országos lakossági 4G lefedettségét.

A Magyar Telekom megvásárolta a a Deutsche Telekomtól a GTS Hungary alternatív infokommunikációs szolgáltató üzletrészének 100%-át. Az áprilisban lezárult tranzakcióval a Magyar Telekom tovább erősítette pozícióját az üzleti szolgáltatások piacán.

A Magyar Telekom és a MET márciusban megállapodást írt alá egy egyenlő arányban tulajdonolt vegyesvállalat alapításáról, amely üzleti ügyfelek számára kínál gáz- és áramszolgáltatást. Az E2 Magyarország előnyös feltételekkel, versenyképes ajánlatokkal jelenik meg a vállalati energiaszolgáltatások piacán 2016. január 1-jétől. A Magyar Telekom teljes üzleti energiakereskedelmi tevékenységét az új társaságba szervezi.

A Magyar Telekom májusban megállapodást írt alá a társaság új székházának megépítéséről és hosszú távú bérletéről. A tervek szerint a vállalat 2018 második félévében fog beköltözni a XXI. századi követelményeknek megfelelő, a fenntarthatóság jegyében megépülő új működési központjába. Az építési munkálatok 2016 első negyedévében kezdődhetnek meg.

A Magyar Telekom decemberben megállapodást írt alá a New Wave Media Kft.-vel az Origo Zrt.-ben meglevő 100%-os tulajdoni részesedésének eladásáról. A tranzakció összhangban van a Magyar Telekom alaptevékenységére irányuló megnövekedett stratégiai fókuszával és a szabad cash flow termelő képességének tovább erősítésével.

2015 végéig további 440 ezer háztartás számára vált elérhetővé a Telekom vezetékes szélessávú internetszolgáltatása. A fejlesztések eredményeként a Telekom nagysebességű internet lefedettsége több mint 2,2 millió háztartásra nőtt, és a Telekom céljainak megfelelően javult a vidéki régiók szélessávú szolgáltatásokkal való ellátottsága.[24]

2016Szerkesztés

Közel 20 éves együttműködést követően a Telekom névadó támogatója lett a Veszprém kézilabdacsapatának. A megállapodás szerint a 2016/2017 bajnoki idénytől a Veszprém Handball Team Zrt. által működtetett csapatok, az U10-től a felnőtt csapatig valamennyi hazai és nemzetközi versenyen Telekom Veszprém Kézilabda Csapat (Telekom Veszprém Handball Team) néven szerepelnek. Illetve, együttműködésről szóló szándéknyilatkozatot írt alá a Magyar Telekom a Magyar Paralimpiai Bizottsággal, amely értelmében a vállalat segítette a hazai csapat felkészülését a következő paralimpiai ciklusban. [25]

Walter Goldenits a Magyar Telekom Csoport műszaki vezérigazgató-helyettese, 2016. december 31-i hatállyal távozott pozíciójából, és 2017. január 1-től a Telekom Németország műszaki vezérigazgató-helyettese lett.[26]

Magyarország vezető távközlési szolgáltatója 2016-ban munkavállalói résztulajdonosi programot indított, amelynek keretében a Magyar Telekom Nyrt. és a T-Systems Magyarország Zrt. munkavállalóinak döntő többsége részvényjuttatásban részesülhetett.[27]

Nyíregyháza után a Telekom most újabb 8 kelet-magyarországi megyeszékhelyen és további 5 városban elindította a 300 Mbit/sec sebességű mobilinternet szolgáltatást. A Telekom 4G hálózatának kültéri lefedettsége elérte a 97,5 százalékot, és a 4G s     zolgáltatást használó ügyfelek száma meghaladja az 1,1 milliót.[28]

A Telekom országszerte elérhetővé tette lakossági, kkv-s és nagyvállalati ügyfelei számára is az 1000 Mbps gyorsaságú vezetékes netet azokon a területeken, ahol az optikai hálózat már kiépítésre került. [29]

A Magyar Telekom bejelenti, hogy Somorjai Évát, a cég humán erőforrás vezérigazgató-helyettesét kinevezték a Deutsche Telekom Csoport európai központjának humán erőforrás vezérigazgató-helyettesévé 2017. január 1-től.[30]

A Magyar Telekom Csoport működése teljes mértékben karbonsemlegessé vált 2016-ban is. A vállalatcsoport először 2015-ben működött karbonsemlegesen, tette ezt a hazai nagyvállalatok közül elsőként, az európai vezető távközlési szolgáltatók közt szintén az elsők között.[31]

A Magyar Telekom és konszolidált leányvállalatai a digitális hálózatok országos fejlesztésére kiírt pályázat első és második (Magyarország nyugati és keleti részét érintő) körének eredményeként 46 járásra vonatkozóan 12,2 milliárd forintnyi európai uniós forrást nyertek el Csoport szinten legalább 30 Mbps sebességű vezetékes hálózat fejlesztésére. Emellett a vállalat folytatta előző évben megkezdett, önerős fejlesztéseit is. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter részvételével, november 15-én ünnepélyes keretek között tették le a WING Zrt. tulajdonában álló és a vállalat beruházásában megvalósuló Magyar Telekom székház alapkövét, amely az ország legnagyobb egy épülettömbben megvalósuló irodaháza lesz. Az eseményen részt vett továbbá Noah Steinberg, a fejlesztő WING Zrt. elnök-vezérigazgatója és Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója. [32]

2017Szerkesztés

A Magyar Telekom részvényvásárlási megállapodást írt alá az ugyancsak a Deutsche Telekomhoz tartozó Hrvatski Telekom d.d.-vel 2016. január 10-én. A tranzakció eredményeként a Magyar Telekom többségi részesedése (76,53%) a Crnogorski AD. Podgorica-ban a Hrvatski Telekom d.d.-hez kerül transzferálásra összesen 123,5 millió euróért.[33] A cégtől január 10-én távozott Gyenes András addigi lakossági szolgáltatások vezérigazgató-helyettes és helyét Rékasi Tibor, a T-Systems Magyarország addigi vezérigazgatója vette át. Rékasit a leányvállalat élén Kaszás Zoltán követte vezérigazgatóként, aki így a Magyar Telekom vállalati szolgáltatások vezérigazgató-helyettese is lett.[34]

2017 júliusában a T-Systems Hungary, a Magyar Telekom leányvállalata, elektronikus jegyrendszert fejlesztett a Budapesti Közlekedési Központ számára. A rendszer számos súlyos biztonsági hibát tartalmazott. Ezek közül egy igen súlyos biztonsági rést egy 18 éves diák fedezett fel, majd azt jóhiszeműen jelentette a vállalatnak. A vállalat – belső protokoll alapján[35] – feljelentést tett. Az eset széleskörű felháborodást váltott ki, a BKK és a T-Systems Facebook-oldalát elárasztották a negatív értékelések.[36][37][38] A fiút – mivel tette nem volt veszélyes a társadalomra, így nem büntethető – egy hónappal később az ügyészség felmentette.[39]

JegyzetekSzerkesztés

  1. "Magyar Telekom: Időközi pénzügyi jelentés - A 2018. szeptember 30-án végződő harmadik negyedévi pénzügyi kimutatás elemzése
  2. (2013-as állapot szerint.)
  3. ADR fogalma[halott link]
  4. A Magyar Telekom kivonul a New York-i tőzsdéről (2010. június 23. 12 óra 15 perc)[halott link]
  5. 'A Magyar Telekom New York-i tőzsdei jelenlétének megszüntetése mellett döntött'. [2013. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
  6. Figyelmeztet a Telekom, nem lesz meg a várt profit. [2012. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 5.)
  7. a b https://www.telekom.hu/static-tr/sw/file/magyar-telekom-erdekeltsegek.pdf
  8. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  9. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  10. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  11. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  12. A Magyar Telekom lezárta az Orbitel megvásárlását, 2006. február 3. [2008. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
  13. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  14. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  15. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  16. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  17. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  18. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  19. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  20. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  21. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  22. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  23. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  24. Cégtörténet - Magyar Telekom csoport (magyar nyelven). Telekom Mobilszolgáltatás. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  25. A Telekom névadó támogatója lett a Veszprém kézilabdacsapatának - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  26. Változás a Magyar Telekom Csoport felsÅ‘vezetésében - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  27. 7500 dolgozó válhat tulajdonossá: a Magyar Telekom munkavállalói résztulajdonosi programot indít - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  28. A Telekom újabb 13 városban felkapcsolta a 300 megabites mobilinternetet 4G hálózatán - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  29. 1000 Mbps: eljött a gondtalan netezés korszaka - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  30. Változás a Magyar Telekom Csoport felsÅ‘vezetésében - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  31. A Telekom karbonsemlegesen működik 2016-ban is - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  32. Letették a Telekom új székházának alapkövét - Sajtóközlemények - Sajtószoba (magyar nyelven). Magyar Telekom. (Hozzáférés: 2019. január 30.)
  33. A Magyar Telekom átruházza többségi tulajdonrészét a Crnogorski Telekomban
  34. Változás a Magyar Telekom Csoport felsővezetésében
  35. Hegyeshalmi Richárd: BKK és T-Systems: Sajnáljuk. Index.hu, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2017. október 23.)
  36. Márai, László: 18 year old guy arrested for reporting a shamefully stupid bug in the new Budapest e-Ticket system, 2017. július 24.
  37. Éjjel elvitték a rendőrök a BKK e-jegyének hibáit feltáró fiatalt
  38. Péter, Magyari: Éjszaka elvitték a rendőrök a 18 éves fiút, aki szólni merészelt a BKK-nak, hogy szar a webjegye. 444 , 2017. július 21.
  39. Már nem gyanúsítják a BKK-t figyelmeztető etikus hekkert. Index.hu, 2017. augusztus 21. (Hozzáférés: 2017. október 23.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar Telekom témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés