Telkesd

Telkesd (Tilecuș), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Telkesd (Tilecuș)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Mezőtelegd
Rang	falu
Községközpont	Mezőtelegd
Irányítószám	417589
SIRUTA-kód	31761
Népesség
Népesség	720 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	6
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 01′ 21″, k. h. 22° 13′ 06″47.022435, 22.218337
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

A Király-erdő nyúlványai alatt, Mezőtelegdtől délkeletre, Borostelek és Serges közt fekvő település.

Története

Telkesd nevét 1308-ban említette először oklevél Thelukusd néven, mint a telegdi uradalom részét.

1552-ben Thelkesdh, 1692-ben Telkest', 1808-ban Telkesu val, 1913-ban Telkesd néven írták.

Telkesd a 16. században a Thelegdy család birtokai közé tartozott; de Thelegdy István hűtlensége miatt 1561-ben János Zsigmond elvette tőle és még ez évben évben két másik társával együtt Békés Gáspár szerzett reá adománylevelet.

1308-ban a Csanád nemzetségbeli Tamás comes fiai osztoztak meg a birtokon és ekkor Telkesd Pongrácnak jutott.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Bihar vármegyében, hegyes, erdős vidéken, 410 ühitő lakossal, anyatemplommal. Birják gróf Kornis Károly, özvegy Gróf Haller Lászlóné, özv. Dessewffy Ignácné és Nemes Andrásné asszony.

A 19. század elején a gróf Haller család, a 20. század elején pedig Telegdy József birtoka volt.

1910-ben 870 lakosából 17 magyar, 852 román volt. Ebből 850 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma – a 16. század elején épült.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.