Thienemann Tivadar
Thienemann Tivadar, Thienemann Tivadar Rudolf (Budapest, 1890. május 1. – West Roxbury, USA, 1985. március 29.) irodalomtörténész, germanista, nyelvpszichológus, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja.
| Thienemann Tivadar | |
 | |
| Thienemann Tivadar. 1926 | |
| Született | 1890. május 1. Budapest[1] |
| Elhunyt | 1985. március 29. (94 évesen) West Roxbury |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1913) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésThienemann Ottó és Mettelka Mária fiaként született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti II. Kerületi Állami Főreáliskolában (ma Toldy Ferenc Gimnázium) végezte (1900–1908). Ezt követően a Budapesti Tudományegyetemen és a Lipcsei Egyetemen tanult. 1912-ben a Budapesti Tudományegyetemen német–francia szakos középiskolai tanári, egy évvel később germán filológiából bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1912–1913-ban állami ösztöndíjjal a Berlini Egyetemen képezte magát. 1913–1914-ben a Budapesti VIII. Kerületi Főreáliskolában tanított. Az első világháború alatt főhadnagyként frontszolgálatot teljesített. 1918 márciusában kinevezték a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem német nyelv- és irodalom tanszékére.[2] Ugyanebben az évben német és francia nyelv és irodalomból kinevezték a Pozsonyi Országos Középiskolai Tanár Vizsgálóbizottság tagjává.[3] 1921-től rövid ideig a Budapestre költöztetett Erzsébet Tudományegyetem nyilvános rendes tanára volt, majd 1923-ban az egyetemmel Pécsre költözött. 1923–1934 között a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen a német nyelv és irodalom nyilvános rendes tanára, 1925–1926-ban a Bölcsészet-, Nyelv- és Irodalomtudományi Kar dékánja. 1922 és 1940 között a Minerva című folyóiratot szerkesztette, s ugyanezzel a névvel tudományos egyesületet alapított. 1934 és 1947 között a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem német irodalom nyilvános rendes tanára, 1934 és 1937 között a Német Irodalomtörténeti és Nyelvészeti Intézet igazgatója volt. A második világháború idején részt vett az ellenállásban. 1945 és 1947 között a Magyar Nemzet hollandiai és belgiumi tudósítójaként dolgozott, majd 1947-ben Bostonban telepedett le.
Felesége Adorján Veronika (1900–1995) volt, Adorján Sándor író, újságíró és Lányi Gizella lánya, akivel 1935. április 12-én Budapesten kötött házasságot.[4]
Művei
szerkesztés- Német és magyar nyelvújító törekvések (Budapest, 1912)
- Die deutschen Lehnwörter der ungarischen Sprache (Berlin-Leipzig, 1922)
- Városi élet a magyar középkorban (Budapest, 1923)
- Mohács és Erasmus (Budapest, 1924)
- Irodalomtörténeti alapfogalmak (Budapest, 1930)
- Irodalomtörténet (A magyar történetírás új útjai, Budapest, 1931)
- Goethe (Johann Wolfgang) und die Nachwelt (h. n., 1933)
- Német-magyar nagyszótár (Kelemen Béla művét átdolgozott, bővített, Honti Jánossal, I-II., Budapest, 1941)
- Német- magyar kéziszótár (Budapest, 1943)
- Magyar-német kéziszótár (Budapest, 1943)
- Subconscious language (Boston, 1967)
- Az utókor címére. Thienemann Tivadar hátrahagyott életrajzi feljegyzései; sajtó alá rend. Koncz Lajos, jegyz., névmutató Erőss Zsolt; Pro Pannonia, Pécs, 2010 (Pannónia könyvek)
Díjai, elismerései
szerkesztés- Corvin-koszorú (1930)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Czech National Authority Database. (Hozzáférés: 2022. június 8.)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1918. március 15. (26. évfolyam, 7. szám)
- ↑ Hivatalos Közlöny, 1918. július 1. (26. évfolyam, 16. szám)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi polgári házassági akv. 82/1935. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. augusztus 13.)
Források
szerkesztés- Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994.[1]
- Pintér Jenő Magyar irodalomtörténete – képes kiadás, Budapest, Franklin-Társulat, 1928, II. kötet, 223. o.
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés I–VIII., Budapest, 1930–1941, VIII. kötet, 327. o.
- Thienemann Tivadar. almanach.pte.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)
További információk
szerkesztés- Dávidházi Péter: Menj, vándor. Swift sírfelirata és a hagyományrétegződés; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek)
- Thienemann Tivadar és a mai szaktudományok. Írások születése 125. évfordulójára; szerk. P. Müller Péter; Kronosz, Pécs, 2016
- Balogh Tamás: Ő volt Thienemann; Kijárat, Bp., 2013 ("Sálas"-könyvek)