Adorján Sándor
Adorján Sándor, születési és 1881-ig használt nevén Weiss Sándor[1] (Debrecen, 1858. január 5. – 1944. március után) zsidó származású magyar író, újságíró, műfordító.
| Adorján Sándor | |
| Született |
Weiss Sándor 1858. január 5. Debrecen |
| Elhunyt | 1944 után |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Magyar Királyi József Műegyetem ( – 1880-as évek) |
| Írói pályafutása | |
| Jellemző műfajok | próza |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
ÉletpályájaSzerkesztés
Weiss Viktor és Bleyer Anna fia. Iskoláit Nagyváradon és Budapesten végezte, az utóbbi helyen az orvosi tanfolyamot hallgatta, majd a műegyetemre ment. Sokat utazott, bejárta Németországot, Franciaországot, Egyiptomot, Palesztinát, Görögországot és Törökországot. Nagyváradi, aradi és fővárosi lapok munkatársa volt, 1881 és 1882 közt az Ország-Világ című lapnak dolgozott, 1890-től a Nemzetnek, később a Magyar Nemzetnek a felelős szerkesztője volt. Magyarra fordította Balzac, Émile Zola és Turgenyev néhány jelentősebb munkáját. A Nemzeti Színház részére színműveket is fordított.
1944 márciusában, az Ujság című folyóirat őt interjúvolta meg Paulay Ede halálának 50. évfordulóján,[2] aki a húga, Adorján Berta (1864–1941)[3] révén sógora is volt.
Önálló műveiSzerkesztés
Ismertebb fordításaiSzerkesztés
- A halál után. (Turgenyev elbeszélése, Budapest, 1883
- Germinal. (Émile Zola regénye, 1885)
Álnevei és kézjegyeiSzerkesztés
- Veréti (Magyar Lapok),
- Camille d'Epernay (Ország-Világ),
- -n., a. s. (Ellenőr, Nemzet, Vasárnapi Ujság, nagyváradi Szabadság és Fővárosi Lapok)
- Alkibiadesz.
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ A Belügyminisztérium 1881. évi 39858. sz. rendelete. Névváltoztatási kimutatások 1881. év 24. oldal 32. sor.
- ↑ Rónay Mária (1944. március 5.). „A Nemzeti Szinház aranykora”. Ujság 42 (53), 17–18. o.
- ↑ Paulay Edéné Adorján Berta halotti bejegyzése a Budapest I. kerületi polgári halotti akv. 69/1941. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
ForrásokSzerkesztés
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar irodalmi lexikon I. (A–K). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1963.
További információkSzerkesztés
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Gutenberg nagy lexikon. Minden ismeretek tára I–X. (elkészült rész: A–Felméri), Budapest, Nagy Lexikon Kiadóhivatal, 1931–1932.
- Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Budapest: Győző Andor kiadása. 1927.
- Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.
- Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiad. Budapest, 1938–1939. Budai-Bernwaliner József ny.
- Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
- Tolnai világlexikona I–VIII. Budapest: Magyar Kereskedelmi Közlöny Hírlap- és Könyvkiadó-vállalat. 1912–1919.
- Tolnai új világlexikona I–XVIII. + I–II. (pótkötetek). Budapest: Tolnai Nyomdai Műintézet és Kiadóvállalat Rt. 1926–1933.
- Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.
- Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7
