Főmenü megnyitása

Tibori Szabó Zoltán

(1957–) magyar újságíró

Tibori Szabó Zoltán (Gyulafehérvár, 1957. december 25. –) erdélyi magyar újságíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi docens.

Tibori Szabó Zoltán
Tibori Szabó Zoltán.JPG
Született 1957. december 25. (61 éves)
Gyulafehérvár
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása újságíró,
szerkesztő,
műfordító
Kitüntetései Kacsó Sándor-díj (2000)

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskoláit Aranyosgyéresen, felsőfokú tanulmányait a kolozsvári Műegyetem Gépészmérnöki Karán (1983), majd a BBTE-n, pedagógia szakon végezte (1984). Újságírást és történelmet az Amerikai Egyesült Államokban (1995, 1996, 2002) tanult, közben különböző lapoknál vendégszerkesztőként dolgozott. Doktori tanulmányait a BBTE bölcsészkarán végezte (2007).

1983–85 között kohómérnök a nagyváradi Mechanikai Vállalatnál, majd a kolozsvári Nehézgépgyártó Kombinátban; 1985–88 között tudományos kutató a kolozsvári Hűtő- és Élelmiszeripari Berendezések Kutató és Tervező Intézetében. 1988–89 között az Igazság tudományos és művészeti rovatának munkatársa volt. 1989 második felében munkanélküli. Az 1989. decemberi romániai fordulat után a kolozsvári Szabadság egyik alapítója és szerkesztője, 1990–97 között főszerkesztője, majd főmunkatársa; közben az újvidéki Magyar Szó kolozsvári, 1997-től a Népszabadság romániai tudósítója, 2000-től az Erdélyi Művészet c. folyóirat munkatársa. 2003-tól a BBTE Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karán a tényfeltáró, politikai és gazdasági újságírás, a nemzetközi, amerikai és hírügynökségi sajtó kurzusok előadója.

1992-ben megalapította a Minerva Művelődési Egyesületet, amelynek 1997-ig elnöke, 1995–97 között a Minerva Könyvek sorozat kiadója, köteteinek (Teleki Béla erdélyisége. Kolozsvár, 1993; László Dezső: A kisebbségi élet ajándékai. Kolozsvár, 1997) szerkesztője volt. Hosszas és bonyolult közigazgatási és bírósági pereskedés nyomán 2009-ben megszerezte az egyesületnek a kolozsvári Napoca (Jókai) utcai ingatlan háromnegyed részét, amely a Szabadság szerkesztőségének székhelye lett.

2002 óta a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi Karának oktatója, 2007 óta tudományos főkutatói, 2012 óta egyetemi docensi minőségben.

MunkásságaSzerkesztés

Tanulmányai, interjúi, útirajzai, képzőművészeti kritikái, publicisztikái az említett lapokon kívül a Korunkban és A Hétben, valamint számos erdélyi, felvidéki, vajdasági, magyarországi és nyugati napilapban és folyóiratban jelentek meg.

Az 1956-os magyar forradalom erdélyi és romániai történéseivel kapcsolatos cikkeit, kutatásait előbb a Szabadságban, folytatásokban közölte (2000. november 6–11.), majd Méray Tibor 44 év után (Marosvásárhely, 2001) c. kötetének előszavában összegezte.

Szintén a Szabadságban (1996, 1999, 2003), majd a Históriában (2004/2–3), a Korunkban (2004/8–9) és az RFE/RL East European Perspectives (2004. október), valamint a Tanulmányok a holokausztról (III. Szerk. Randolph L. Braham, Budapest, 2004). közölte az erdélyi és a romániai holokausztról írt tanulmányainak egy részét. A témával kapcsolatos, többnyire a Szabadságban megjelent írásaiban a múlttal való őszinte szembenézést, az áldozatok megkövetését, a felelősségvállalást és a vészkorszakban emberségesen viselkedők példájának a felmutatását szorgalmazta. További kutatásait összegező kiadványok:

  • Élet és halál mezsgyéjén. Zsidók menekülése és mentése a magyar–román határon 1940–1944 között (Kolozsvár, 2001; román nyelvű bővített kiadása: Frontiera dintre viaţă şi moarte. Refugiul şi salvarea evreilor la graniţa româno-maghiară. 1940–1944. Bukarest, 2005);
  • Küzdelem az igazságért. Tanulmányok Randolph L. Braham 80. születésnapjára (szerk., Budapest, 2002);
  • A holokauszt Magyarországon európai perspektívában (Budapest, 2005; The Holocaust in Hungary: Sixty Years later. New York 2006);
  • Randolph L. Braham: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. I–III. (társszerkesztő, Budapest, 2007);
  • Az észak-erdélyi holokauszt földrajzi enciklopédiája (Budapest–Kolozsvár, 2008);
  • The Holocaust in Hungary. A Selected and Annotated Bibliography: 1984–2000. New York, 2001).

Az erdélyi magyar zsidóság holokauszt utáni önazonossági stratégiáiról, a többes identitás dilemmáiról, az elvesztett méltóság visszaszerzésének esélyeiről szól a Karácsony Benő emlékének dedikált Árnyékos oldal c. kötete (Kolozsvár, 2007). Bevezető tanulmányával jelent meg Dieter Schlesak Capesius, az auschwitzi patikus c. dokumentumregénye (ford. Hajdú Farkas-Zoltán, Csíkszereda, 2008).

Petru Groza egykori román miniszterelnökről szóló tanulmánya Az Elemző c. budapesti folyóiratban (2006/1), a romániai magyarság helyzetéről, közösségi jogköveteléseiről szóló a párizsi Alternatives Internationale 2008. márciusi számában jelent meg.

Kolozsvár gazdasági életének alakulásáról a Kulcsok Kolozsvárhoz. A föl nem adható város (Kolozsvár–Szeged, 2000), illetve a Közeledő régiók a Kárpát-medencében. Dél-Szlovákia, *Erdély és a Vajdaság gazdasági átalakulása (Budapest, 2004) c. kötetekben, a Králik Loránddal együtt írt Átalakuló régiók. A Partium, a Bánság és Közép-Erdély gazdasága c. kiadványban (Budapest, 2003) közölt tanulmányt. Az erdélyi környezetszennyezési gócpontokról írt riportjai a Green­peace és más nemzetközi környezetvédő szervezetek munkaanyagává váltak. Nagy vitákat váltottak ki az RMDSZ belső ügyeiről, a Magyarok Világszövetségéről, a státustörvényről, újabban a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről és általában az egyetemi oktatás színvonaláról írt cikkei.

Tényfeltáró írásaiért, riportjaiért és tudósításaiért több alkalommal sajtóperbe fogták vagy szakmai becsületbíróság elé idézték. Bírái előtt következetesen síkraszállt a sajtó- és a véleményszabadság védelméért, majd az európai szakmai és joggyakorlathoz viszonyító tanulmányokban foglalt állást az újságírói szabadság korlátozása ellen:

  • A kisebbségi jogok és a nyilvánosság, in: A nyilvánosság rendszerváltása. Szerk. Vásárhelyi Mária és Halmai Gábor, Budapest, 1998;
  • Nacionalizmus és sztereotípiák a kisebbségi sajtóban, in: Médianacionalizmus, kisebbségek és az EU-integráció. Szerk. Ágoston Vilmos, Budapest, 2003;
  • Módszertani szempontok a sajtó által tükrözött identitásváltozások feltárására, in: A médiakutatás módszertani követelményei. Szerk. Botházi Mária, Kolozsvár, 2007;
  • Tényfeltáró újságírók harca a hatalommal. ME-DOK 2008/1;
  • Korrupció és sajtójog. ME-DOK 2008/3).

Interjút készített kortárs erdélyi magyar írókkal és irodalomtörténészekkel (Bálint Tibor, Cs. Gyimesi Éva, Cseke Péter, Fodor Sándor, Kántor Lajos, Kányádi Sándor, Méhes György); képzőművészeti kritikáiban és tanulmányaiban Balázs Péter, Brósz Irma, Debreczeni László, Erdei Erzsébet, Ferenczy Júlia, Forró Antal, Fuhrmann Károly, Gazdáné Olosz Ella, Gy. Szabó Béla, Korodi Jenő, Kusztos Endre, Mohy Sándor, Murádin Jenő, Olajos István, Valovits László munkásságát méltatta-elemezte.

A kisebbségi sors aspektusait feltáró szociográfiai riportjaiból közölt a Szabadság Évkönyv (Kolozsvár, 2002 és 2004), a K. und K. kalandozások avagy a Habsburg-birodalom nyomában a XXI. században (szerk. Miklós Gábor és Szabó Barnabás, Budapest, 2007).

Magyarra fordította Aurel Socol Furtună deasupra Ardealului című memoárjának br. Apor Vilmos győri püspök haláláról szóló fejezetét (Aurel Socol: Kényszerlakhelyen egy européernél. Keresztény Szó, 2006/5), Marilena Alexandrescuval és Vlad Ranetescuval együtt pedig Méray Tibor Budapest 1956 c. könyvét (Budapesta 1956. Atunci şi după 44 de ani. Buk. 2000).

Gondozásában megjelent kötetek:

  • Jónáné Szaplonczay Zsófia: Igazat mesélek (memoár, Kolozsvár, 2001);
  • Anka Aurél élete és hadisebészeti munkássága (Kolozsvár, 2002).

További kötetei:

  • Ferenczy Júlia (képzőművész-monográfia, Kolozsvár, 2000);
  • Balázs Péter (képzőművész-monográfia, Kolozsvár, 2002);
  • Árnyékos oldal. Zsidó identitástudat Erdélyben a holokauszt után (Kolozsvár, 2007).
  • Zsidlic. A Kolozsvári Zsidó Gimnázium története, 1940-1944 - The History of the Jewish High School of Kolozsvár, 1940-1944 (Kolozsvár, 2012)
  • A kolozsvári Minerva története és bibliográfiája, 1920-1948 (Újvári Máriával, Kolozsvár, 2015)
  • A kolozsvári Minerva sajtófotó-archívuma; szerk. Tibori Szabó Zoltán; Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 2016

Díjak, elismerésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Látó-nívódíjban részesül Tibori Szabó Zoltán és Szilágyi Júlia. szabadsag.ro, 2015. december 2. (Hozzáférés: 2015. december 26.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Füzes Oszkár: Demokrácia nélkül polgárháború lehet. Interjú Tibori Szabó Zoltánnal. Népszabadság 1990. június 20.;
  • Füzes Oszkár: A kolozsvári Szabadság főszerkesztője nyilatkozik: Veszélyben a magyar sajtó Romániában. Népszabadság 1991. augusztus 17.
  • [Bodor Pál]: A román elnök figyelmébe. Súlyos helyzetben a magyar kisebbség (közli Tibori Szabó Zoltán nyílt levelét Ion Iliescuhoz). Népszabadság 1991. január 25.
  • László Ferenc: Teleki Béla erdélyisége. Hűség és bátorság. Délvilág, 1993. december 24.
  • Pomogáts Béla: Egy erdélyi példa. Magyar Nemzet, 1994. február 1.;
  • Pomogáts Béla: A Szabadság olvasóihoz. Szabadság, 1996. július 30.
  • A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága Védnöki Testületének nyilatkozata. Szabadság, 1996. július 16.
  • Fodor Sándor: Önként – a sarokba. Szabadság, 1996. július 24.
  • A Nyilvánosság Klub kiáll a kolozsvári Szabadság főszerkesztője mellett. Magyar Hírlap, 1996. július 27.
  • Bartus László: Magyarság a kolozsvári Szabadságban. Erdélyi vihar. 168 Óra 1996. augusztus 6.
  • Demény Péter: Elérkezett az európai vezetők kora (Interjú Tibori Szabó Zoltánnal). Krónika 2000. május 20.;
  • Demény Péter: Elgyötört konflisló a festőállvány árnyékában. Krónika, 2000. június 22.
  • Murádin Jenő: Pályakép és korrajz. Tibori Szabó Zoltán monográfiájáról. Szabadság, 2000. május 27.
  • Szatmári László: Példás kötet Ferenczy Júliáról. Hargita Népe, 2000. november 24.
  • Kántor Lajos: Laudáció. Művelődés, 2000/12.
  • Szilá­gyi Júlia: Könyv a menekülőkről és a mentőkről. Tibori Szabó Zoltán: Élet és halál mezsgyéjén. Szabadság, 2001. március 17.
  • Nussbaum László: Szubjektív megjegyzések egy objektív felmérésről. Kolozsvár, 2001.
  • Schönberger Hegyi István: Zsidók menekülése és mentése a magyar–román határon. Új Kelet (Tel-Aviv) 2001. április 20.
  • Randolph L. Braham: Tibori Szabó Zoltán – Between Life and Death. Martyrdrom and Resistance. New York, 2001;
  • Randolph L. Braham: Tibori Szabó Zoltán – Élet és halál mezsgyéjén. Toronto 2001;
  • Randolph L. Braham: Tibori Szabó Zoltán: Élet és halál mezsgyéjén. Szabadság, 2001. december 15.;
  • Randolph L. Braham: Tibori Szabó Zoltán: Élet és halál mezsgyéjén. Századok 2002/1;
  • Randolph L. Braham: Tibori Szabó Zoltán: La hotarul dintre viaţă şi moarte. Altera 2002/19.
  • Benedek István Gábor: Erdély, 1944. Remény, 2002/1.
  • Balogh Levente: Holokauszt: mítoszrombolás és dokumentum. Krónika, 2002. április 20.
  • Szabó Csaba: Csónaknyira a harmadik parttól. Tibori Szabó Zoltán tényregény-vázlatai. Szabadság, 2003. január 6.
  • D. P.: Halhatatlan ceruzarajzok. Erdélyi Riport, 2003/3.
  • Vári György: El nem fordult tekintet. Élet és Irodalom, 2003/15.
  • Róth András Lajos: Egy poklokat megjárt művész portréja. Erdélyi Művészet, 2003/2.
  • Hajdú Sándor: Tibori Szabó Zoltán újságíró Erdélyről. Importált viszály. Hetek, 2004/20.
  • Fejtő Ferenc: Erdélyi benyomások. Magyar Hírlap 2004. augusztus 17. *Radu-Ilarion Munteanu: Şansa minoritarului de a gusta din mai multe culturi. Liternet, 2005. október 14.
  • C. Stănescu: Lista de preţuri. Gândul 2005. október 26.
  • Gheorghe Râncu: Zoltán, Tibori Szabó – Frontiera dintre viaţă şi moarte. Revista nouă, 2005/10.
  • Boris Marian: Inedit document despre Holocaust. Realitatea evreiască 2005/241. sz.
  • Graţian Cormoş: Drumeţ pe graniţele Holocaustului. Tribuna, 2005. december 1–15.
  • Radu Ioanid: Nici o faptă bună nu rămâne nepedepsită. Ziua 2005. december 17–18.
  • Adrian Majuru: Un dosar al infernului. Cultura, 2006/4.
  • Ovidiu Pecican: Evadări fericite. Studia Politica 2006/1.
  • Alexandra Petrescu: Zoltán, Tibori Szabó – Frontiera dintre viaţă şi moarte. Studia Politica 2006/1.
  • Virgil Lazăr: Curajul de a spune adevărul cu orice preţ… România liberă 2006. ápr. 11.
  • Ştefan Firică: Despre eroi, erori şi orori. Altitudini 2006/3.
  • Michael Shafir: Raoul Şorban – În loc de necrolog. Revista 22 2006. augusztus 1–7.
  • Cs. Gyimesi Éva: Űrök a kollektív emlékezetben. A Hét, 2007. június 9.;
  • Cs. Gyimesi Éva: Meditáció egy enciklopédiáról. Élet és Irodalom, 2007. október 5.;
  • Cs. Gyimesi Éva: Törlesztés. Tibori Szabó Zoltán: Árnyékos oldal. Szabadság, 2007. december 27.;
  • Cs. Gyimesi Éva: Erdély és a holokauszt. Tibori Szabó Zoltán könyvéről. Beszélő, 2008/3.
  • Fischer István: Exegi monumentum… Szabadság, 2007. június 20.
  • Lászlóffy Csaba: Bocsánatos bűn. Tibori Szabó Zoltánnak. Új Magyar Szó, 2007. július 27.
  • Bernáth László: Legenda és valóság a romániai holokausztról. Népszava, 2007. augusztus 8.
  • Sipos Géza: Az árnyékos oldalon. Tibori: előfordulhat, a következő zsidók mi magunk leszünk. Transindex, 2007. december 19.
  • Lustig Olivér: „Új és rendkívüli” könyv a magyarországi holokausztról. Új Magyar Szó, 2008. február 26.
  • Lya Benjamin, Alexandru Florian: Enciclopedia geografică a Holocaustului din Ungaria. Observator cultural 2008. június 26.
  • László Zsuzsanna: Akik hazatértek. Tibori Szabó Zoltán: Árnyékos oldal. Látó, 2008/7.
  • Szabó Róbert Csaba: A meg nem írt regény. Új Magyar Szó, 2008. szeptember 12.
  • Virgil Lazăr: Tragedia Holocaustului. România liberă 2008. október 2.
  • Fazekas Lajos: Tibori Szabó Zoltán: Árnyékos oldal. Remény, 2008. ősz.
  • István Deák: Mindless Efficacy. Randolph L. Braham, ed., assisted by Zoltán Tibori Szabó: A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája. The Hungarian Quarterly 2008/192.
  • Garzó Ferenc: Enciklopédia az észak-erdélyi holokausztról. MTI 2009. február 12.
  • Ferencz Zsolt: „Akik nem tanulnak a múltból, arra ítéltetnek, hogy megismételjék azt”. Enciklopédia az észak-erdélyi zsidóság történetéről. Szabadság 2009. március 5.
  • Hideg Bernadett: Lexikon a holokausztról. Új Magyar Szó, 2009. március 5.