Magyar Szó (napilap, 1944–)

szerbiai (korábban jugoszláviai) magyar nyelvű napilap

A Magyar Szó a vajdasági magyarság (1992-ig jugoszláviai, 1992-től 2006-ig szerbia-montenegrói, 2006-tól szerbiai) egyik napilapja.

Magyar Szó
Adatok
TípusNapilap
Formátumberliner

Ország Szerbia
Alapítva1944
Ár40 dinár
TulajdonosMagyar Nemzeti Tanács
KiadóMagyar Szó Lapkiadó Kft.
FőszerkesztőVarjú Márta
Nyelvmagyar
Székhely21000 Újvidék (Novi Sad),
Mišić vajda utca 1.,
Vajdaság (Vojvodina),
Szerbia (Srbija)

ISSN0350-4182
MTID10012981
A Magyar Szó weboldala

Hétköznapi számai 16–20 oldalon jelennek meg, a szombat-vasárnapi összevont kiadás pedig 44–52 oldalon. Színes, tematikus mellékletei vannak (péntek kivételével) naponta, különkiadványokkal, valamint alkalmi könyvkiadással is foglalkozik.

Alapítója és tulajdonosa a szabadkai székhelyű Magyar Nemzeti Tanács.

Története szerkesztés

Az indulás szerkesztés

 
A Szabad Vajdaság 1945. január 14-i számának címlapja
 
1945. szeptember 27-én jelent meg először a Magyar Szó cím. A változást vezércikk méltatta.

A Magyar Szó első száma még a második világháború alatt, 1944. december 24-én jelent meg Szabad Vajdaság címmel, amit 1945. szeptember 27-én Magyar Szó-ra változtattak.
Beindításával az akkori Jugoszláv Kommunista Párt vezetősége, többek között az első számnak a katolikus karácsonyra való időzítésével is, azt kívánta szemléltetni, hogy a testvériség-egység politikáját valóra váltja. Az első szám Josip Broz Tito üzenetét közvetítette: „A békülés baráti jobbját nyújtjuk minden becsületes polgárnak, aki kész arra, hogy velünk együtt felépítse összerombolt hazánkat.” Az alig néhány héttel korábban lezajlott magyarellenes kivégzési hullám nyomán ezt sokan kételkedve fogadták, pedig a lap élére a párt Agitprop szerve Kek Zsigmond egykori szabadkai református lelkipásztort állította.

Az „alapítók”[1]

További történet szerkesztés

  • 1944. december 24.: Megjelenik a Szabad Vajdaság első száma, a szerb nyelvű és azonos című Slobodna Vojvodina magyar testvérlapjaként
  • 1945.: A szerkesztőség a Testvériség-Egység Lap- és Könyvkiadó Vállalat részlegeként működik
  • 1945. szeptember 27.: Új cím: Magyar Szó
  • 1948.: A Tájékoztató Iroda Jugoszlávia-ellenes hadjárata során a védekező jugoszláv párt a Magyar Szó élén sem tűri meg a Sztálin oldalán maradó „ellenséget”
  • 1949. április-1950. április: A napilappal párhuzamosan megjelenik egy kéthetenkénti Magyar Szó is, amely a külföldi olvasót (árát magyar forintban is feltüntették) hivatott tájékoztatni - a Tájékoztató Iroda propagandájának ellensúlyozására
  • 1951. július 1.: A lap önálló céggé válik Magyar Szó Lapkiadó Vállalat néven
  • 1957.: A szerkesztőség és a kiadóház beköltözik az új magyar sajtópalotába
  • 1978. július: A fényszedés bevezetése
  • 1987.: A számítógépes szövegszerkesztés és tördelés bevezetése (a volt Jugoszláviában, valamint a magyar nyelvű sajtó területén első napilapként)
  • 1999. március–június: A szerb állam hivatalosan is cenzúrát vezet be a NATO légiháborúja alatt. Egyes cikkek az Egyesült Államokban felállított első világhálós kiadásban jelentek meg.
  • 2004. június 29.: A Vajdasági Tartományi Képviselőház átruházza az alapítói jogokat a Magyar Nemzeti Tanácsra
  • 2005. augusztus-szeptember: A Magyar Szó átszervezése, a napilap szerkesztőségének decentralizálása. A deszk, a belföld és a művelődés rovatok áthelyezése Szabadkára, a sportrovat áthelyezése Zentára.
  • 2011. június: A főszerkesztő viharos körülmények között történő leváltása.[2]
  • 2011 novemberében a tulajdonos Magyar Nemzeti Tanács új médiastratégiát fogadott el.[3]
  • 2011. december 5-én a lap internetes változatában megszüntették a hozzászólási lehetőséget.[4]
  • 2012. december 25-én a lap új internetes megjelenéssel ünnepli fennállását, ismét működik a hozzászólás.[5]
  • 2015-ben az orbánizmus és az illiberalizmus begyűrűzött a vajdasági magyar közéletbe és a VMSZ-es többségű Magyar Nemzeti Tanács vezetésébe (a VMSZ Orbán Viktort támogatta és támogatja többek között a kettős állompolgárság megadásáért). A párt az addig viszonylag objektív médiumot kelepcébe zárta és tulajdonképpen pártlapot készített a Magyar Szóból az ellenzék és az SZMSZ szerint. Bevezette a cenzúrát és innentől kezdve a VMSZ érdekei mentén folytatódott az újságírói munka a lapnál.
  • 2016. október 23-án elindult a Szabad Magyar Szó nevű portál, amelyet a 2015-ben pártlappá alakult Magyar Szó ellen fellázadó újságírók alapítottak, hogy a vajdasági magyarságnak legyen egy objektív médiuma.
  • 2017. január 1-én új kinézettel indult a honlap (magyarszo.rs), ezúttal már megfelelve az aktuális trendeknek a mobil eszközökre is optimalizálva

Főszerkesztők szerkesztés

 
A Magyar Szó Rikkancsa az ötvenes évekből

Korszakok a Magyar Szó történetében szerkesztés

  • 19441945: A Szabad Vajdaság a katonai közigazgatás és pártpropaganda lapja
  • 19451955: „Szürke közlönyből olvasmányos napilap”
  • 19551975: Az aranykor: „A világ legjobb magyar nyelvű napilapjává válás” korszaka[6]
  • 19751988: A vitatott korszak
  • 19882000: Élet-halál harc Slobodan Milošević rezsimje ellen, a független szerkesztéspolitika kivívása
  • 20002013 : Küzdelem a fennmaradásért a vajdasági magyarság létszámának egyre gyorsuló csökkenése miatt
  • 2015- A VMSZ érdekszférájába került manipulatív pártlap. A Magyar Szó 2015-től kezdve orbáni (NER) mintára befolyása alá vonta a médiumot . 2015-től nem vagy csupán kevésbé megbízható hírforrás, mert a politika közvetlenül kontroll és cenzúra alatt tartja. Ez ellen néhány a lapnál dolgozó újságíró fellázadt és létrehozták a Szabad Magyar Szó portált ami objektív, független és hiteles alternatívája a VMSZ-es Magyar Szónak.

Rendkívüli kiadások szerkesztés

Megjelenési szünet szerkesztés

1993. október 1.1994. április 12.: A szerbiai hatalom önkényeskedése miatt és papír- meg pénzhiány következtében nem, ill. hetente csak kétszer jelent meg.

Lapszerkezet 2008-ban szerkesztés

Fontosabb állandó rovatok Regionális oldalak
Belföld Újvidék
Külföld Szabadka
Kitekintő Topolya-Kishegyes
Közelkép Tiszavidék
Gazdaság  
Művelődés  
Sport  
Közös íróasztalunk  
Lapszám Heti rovatok Heti mellékletek
Hétfő Kerekeken
Pályázati figyelő
Sportvilág
Üveggolyó
Kedd Horgászat-Vadászat Magvető
Szerda Nyugdíjasok oldala Képes Ifjúság[7]
Csütörtök Komputer
Biznisz
Tarka Világ
Szivárvány
Péntek Napsugár
Szombat-Vasárnap Grimasz Hétvége
Hirdető

Egyéb jellemzők szerkesztés

Átlagos példányszám[8]
Év Heti Vasárnapi Év Heti Év Heti Év Heti
1944 3000[9] 4000[9] 1991 23.050 2001 13.081 2011 ?
1955 18.480 38.184 1992 17.075 2002 13.313 2012 ?
1956 20.160 40.822 1993 13.921 2003 13.388 2013 ?
1960 35.190 54.713 1994 14.049 2004 ? 2014 ?
1965 34.276 62.363 1995 15.529 2005 ? 2015 ?
1970 34.990 53.050 1996 14.420 2006 ? 2016 ?
1975 32.803 54.141 1997 13.809 2007 ? 2017 ?
1980 31.886 53.140 1998 13.884 2008 ? 2018 ?
1985 30.429 53.519 1999 12.596 2009 ? 2019 ?
1990 24.033 43.031 2000 12.669 2010 ? 2020 ?

A Magyar Szó egyéb lapkiadói tevékenységéből szerkesztés

  • Jó Pajtás - hetilap általános iskolásoknak
  • Mézeskalács - havonta megjelenő folyóirat a legkisebbeknek

A Magyar Szó könyvkiadói tevékenységéből szerkesztés

  • Molnár Tibor: Budapesti tudósítónk jelenti… Az 1956-os magyar forradalom a Magyar Szó hasábjain (2006) Gyűjteményes kötet a lap korabeli írásaiból
  • Purger Tibor: A Birodalom odavág. Egy jámbornak ígért külpolitika színeváltozása (2004) Esszékötet az USA iraki háborújának körülményeiről.[10]
  • Sebestyén Imre (szerk.): Sorskérdéseink (2003) A vajdasági magyarság létkérdéseit tárgyaló írások gyűjteménye.
  • Magyarzó Pistike (Léphaft Pál könyvtervező): Válogatott messéim (sic!) (2002) Gál László, Pintér Lajos, Vukovics Géza, Kiss Erzsébet és J. Garai Béla szatirikus közéleti témájú írásainak gyűjteménye a Magyar Szó azonos c. rovatából.

Külföldi tudósítók szerkesztés

A szerkesztőség szerkesztés

  • Kiadó, nyomda és terjesztő: Magyar Szó Lapkiadó Kft.
  • 21000 Újvidék/Novi Sad, Mišić vajda u. 1., Vajdaság/Vojvodina, Szerbia/Srbija
  • Megjelenési gyakoriság: naponta, hétfőtől szombatig
  • Megjelenések száma évente: 300–310 (ünnepnapok számától függően)
  • Oldalak száma: 20–32 (a hétvégi kiadásé: 44–52)

Idézetek szerkesztés

„Még mondja valaki, hogy Szerbiában nincs szabad sajtó: Minden független szerbiai szerkesztőség képviselve van itt, ebben a teremben!”

Warren Zimmermannak, az USA utolsó jugoszláviai nagykövetének megjegyzése 1992. májusában, a State Departmentben megtartott sajtóértekezletén, miután az amerikai kormány visszahívta Belgrádból. A jelenlévők értették, hogy a nagykövet a Naša borbára és a Magyar Szóra gondolt.[10]

„...a ’60-as és ‘70-es években a Magyar Szó volt a világ legjobb magyar nyelvű napilapja”

Dr. Kiszely István őstörténet-kutató, A magyar ember I-II. c. könyvében.[6]

Hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A Magyar Szó munkatársai és olvasói mindig is igazi alapítókként tisztelték ezt a nagy négyest. Az „alapító” szó csak azért kerül itt idézőjelbe, mert szerepüket eredetileg a párt írta elő.
  2. „A Duna sem mossa le a Magyar Nemzeti Tanácsról” – Magyar Szó, 2011. június 23.
  3. Új médiastratégia – Magyar Szó, 2011. november 27.
  4. Tisztelt honlap látogatók – Magyar Szó, 2011. december 5.
  5. Talpon maradunk! (elindult az új honlap, az ünnepség keretében)
  6. a b Dr. Kiszely István: A magyar ember I-II. (Püski, Budapest, 2004)
  7. az 1951-ben Ifjúság Szava címmel alapított önálló hetilap 2005-től a Magyar Szó mellékleteként jelenik meg
  8. 1944-1993: Fischer; 1993-2003: Szerkesztőségi adatközlés
  9. a b Nincs ellenőrizhető adat
  10. a b Purger Tibor: A Birodalom odavág
  11. Purger Tibor: Miért és miért nem Archiválva 2017. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, Szabad Magyar Szó, 2016. október 23.

Források szerkesztés

  • Fodor István: Magyar Szó − Hét évtized (Magyar Szó, 2014)
  • Fischer Jenő: Egy évtized krónikája (Magyar Szó, Újvidék, 2004)
  • Gerold László: Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon (Forum, Újvidék, 2001)
  • Kalapis Zoltán: A Magyar Szó fél évszázada (Forum, Újvidék, 1994)

További információk szerkesztés