Topolóka
Topolóka (1899-ig Toplovka, szlovákul: Topoľovka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
| Topolóka (Topoľovka) | |
 | |
| A Nagyboldogasszony templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1479 |
| Polgármester | Štefan Ladičkovský |
| Irányítószám | 067 45 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 795 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 107 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 138 m |
| Terület | 7,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 55′ 25″, k. h. 21° 48′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 55′ 25″, k. h. 21° 48′ 45″ | |
| Topolóka weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Topolóka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Homonnától 8 km-re délnyugatra, a Laborc és az Ondava között található.
Története szerkesztés
A község határában régészek több, mint 30 hamvasztásos sírt találtak, melyeket a 10.–11. századra kelteztek és szláv eredetűnek tartanak.
A települést valószínűleg a 14. században, a német jog alapján történt soltész általi betelepítéssel alapították. Első írásos említése 1479-ben történt, amikor a Drugeth család barkói uradalmához tartozott, később a homonnai uradalom része lett. A falu első fatemploma a 15. században, vagy a 16. század elején épült. A templomról az első írásos említés a 16. század közepéről származik, amikor már plébániája is működött. 1567-ben az adóösszeírás szerint 7 jobbágy és 4 zsellér háztartás volt a településen, ezen kívül egy szabad család is élt itt, mely nem fizetett adót. 1582-ben a falu 7 és fél portáig adózott. 1600-ban 10 adózója volt, ekkor a faluban templom, plébánia és iskola is állt. Topolóka a közepes nagyságú falvak közé számított. A 16. és 17. század fordulójától a 18. századig a templom az evangélikusoké volt.
A 17. században jobbágyai elszegényedtek. 1610-ben az itteni jobbágyok és zsellérek csak háromnegyed portáig adóztak, rajtuk kívül a faluban három, a soltész birtokában levő háztartás is volt. 1623-ban a két soltész háztartás mellett 11 jobbágy háztartás található a községben, közülük két egész, hat fél és három negyed jobbágytelek volt. A 17. század közepén a birtokos Drugeth család kastélyt építtetett ide. 1715-ben 10, 1720-ban 15 jobbágy háztartás adózott. Ekkor a faluban malom is működött. Topolóka határában a középkorban még két másik falu is állt: Ivánvágása és Szalóka, melyek azonban elpusztultak a századok során.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TOPOLOKA. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szirmay Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Leszkóczhoz nem meszsze, és annak filiája; határja 2 nyomásbéli, szőleje nintsen, piatza Homonnán.”[2]
1828-ban 42 házában 324 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Topoloka, tót falu, Zemplén vgyében, Leszkócz fil., 260 római, 46 gör. kath., 10 zsidó lak., 857 hold szántófölddel, kastélylyal. F. u. Szirmay. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Topolóka, tót kisközség 84 házzal és 433 róm. kath. vallású lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalom tartozéka volt s a XVII. században a Szirmayak lettek az urai, kik itt kastélyt is építtettek, melyet a Szerviczkyek a mult század hatvanas éveiben, a mikor ők voltak a birtokosai, megujítottak. A XVII. század vége felé még a Széchyeknek is volt itt részük. Róm. kath. temploma 1748-ban épült s az egyház érdekes régi kelyhet őriz.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 525, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.
2001-ben 800 lakosából 788 szlovák volt.
2011-ben 831 lakosából 783 szlovák és 13 roma.
Nevezetességei szerkesztés
Testvérvárosa szerkesztés
Bukowsko (Lengyelország)
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Zemplén vármegye.
