Trnava (Horvátország)

község Horvátországban

Trnava falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.

Trnava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségTrnava
Jogállásközség
PolgármesterIrena Mikić Brezina (HDSSB)
Irányítószám31411
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség1251 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 15′ 36″, k. h. 18° 15′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 15′ 36″, k. h. 18° 15′ 00″
Trnava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trnava témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Eszéktől légvonalban 46, közúton 59 km-re, Diakovártól légvonalban 13, közúton 18 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység délkeleti lejtőin fekszik.

A község települései szerkesztés

A községhez közigazgatásilag Dragotin, Kondrić, Hrkanovci Đakovački, Lapovci, Svetoblažje és a községközpont tartoznak.

Története szerkesztés

A középkorban ez a terület Névna várához tartozott, de a település első írásos említése csak a török uralom idején az 1579-es defterben 14 házzal a Dragotini náhije részeként történt. A török uralom 1687-ben ért véget. Noha a környéken több falu is elpusztult, az itteni lakosság átvészelte a felszabadító harcokat. A falu a török kiűzése után a diakovári püspökség birtoka lett. 1702-ben 18 lakott házat számláltak itt. A 18. század közepén új lendületet vett a fejlődés. Az első szőlőültetvényeket Bakić és Čolnić püspökök telepíttették. 1752-re a szőlőültetvény területe elérte a 20 hektárt. 1758-ban 27 régen lakott ház volt a faluban 8 ház pedig újonnan betelepülőké volt. Ebben az évben a vrpoljei plébániáról leválasztva megalapították a helyi plébániát is. A régi Szent Kereszt templom mellett a szőlőhegyen egy új Szentháromság kápolna is volt az egyházi vizitáció jelentése szerint. 1768-ban a szőlőültetvényekről már 1466 akó bort termeltek. 1772-ben befejeződött a püspöki nyaraló építése, ahol Čolnić püspök gyakran tartózkodott. 1803-ban a falu 29 házában 209 lakos élt. 1820-ban újabb szőlőtelepítés kezdődött, ahol főként likai és hegyvidéki munkások dolgoztak. A településen több kézműves is (kovácsok, asztalosok, fazekasok mellett egy-egy bognár, takács és csizmadia) élt. A fejlődés tovább folytatódott Strossmayer püspök idejében is, ekkor lett községközpont a település. A szőlőtermelés fejlődése később azonban alábbhagyott, mert a püspök az új székesegyház építésével volt elfoglalva. 1870-ben 1600 hektoliter tárolására alkalmas boros pince épült, de két év után leégett. Még ugyanabban az évben újjáépítették.

Az első katonai felmérés térképén „Ternava” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ternava” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ternava” néven 68 házzal, 398 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A 19. század második felében jelentős magyar és német lakosság telepedett le ide.

A településnek 1857-ben 537, 1910-ben 1031 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 83%-a horvát, 8%-a magyar, 6%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a magyar és német lakosság elmenekült a partizánok elől. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 630 lakosa volt.

Lakossága szerkesztés

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
537 808 819 930 926 1.031 1.067 1.144 1.255 1.208 1.092 894 780 725 703 630

Nevezetességei szerkesztés

A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[6] 1845-ben épült. 1966-ban megújították. Egyhajós épület sokszögű szentéllyel, a homlokzat felett emelkedő, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtoronnyal. A főúttól nem messze egy magaslaton áll. A plébániát 1758-ban alapították.

Kultúra szerkesztés

  • A KUD „Brđani” Trnava kulturális és művészeti egyesületet az 1960-as években alapították. Működése többször szünetelt, legutóbb 2001-ben alapították újra.
  • A település „Bonavita” nevű borfesztiváljáról híres, melyet 1988 óta évente rendeznek meg. Évente sok borász gyűlik itt össze finom, minőségi borainak bemutatására, amelyekhez elismervényt, plakettet és serleget kapnak.

Oktatás szerkesztés

A település általános iskolája Juraj Strossmayer püspök nevét viseli. Az első iskola felsőbb rendeletre 1786-ban nyílt meg először, a gyermekek elmaradása miatt azonban 1794-ben beszüntette működését. 1843-ban új iskola épült a plébánia közelében, ahol 1844-ben indult meg az oktatás. Első tanítója Franjo Tagliber volt. Az 1918/19-es tanévtől az iskola kétosztályosra bővült, majd a következő évben új osztálytermet építettek. Az újabb iskolaépület építése 1965-ben kezdődött és a következő évben be is fejeződött. Új tanítói lakás is épült. Az iskola mai épületét és tornatermét 2007. október 25-én nyitotta meg Stjepan Mesić akkori köztársasági elnök. Az iskolának 3500 kötetes könyvtára van. Dragotin, Kondrić, Hrkanovci Đakovački és Lapovci falvakban alsó tagozatos területi iskolái működnek.

Sport szerkesztés

Az NK Dinamo Trnava labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. 1966-ban alapították.

Egyesületek szerkesztés

  • DVD Trnava önkéntes tűzoltóegylet. (1984-ben alapították.)
  • LD „Vepar” Trnava vadásztársaság (1998).
  • LD „Srnjak” Trnava vadásztársaság (2006).

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés