Turócrudnó
Turócrudnó (szlovákul Rudno) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
| Turócrudnó (Rudno) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1343 |
| Polgármester | Dušan Menich |
| Irányítószám | 038 52 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 200 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 489 m |
| Terület | 7,28 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 53′ 06″, k. h. 18° 44′ 49″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 06″, k. h. 18° 44′ 49″ | |
| Turócrudnó weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turócrudnó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Turócszentmártontól 31 km-re délnyugatra, a Turóc völgyének délnyugati részén fekszik.
Élővilága szerkesztés
A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2014-ben 5 fiókát számoltak össze.[2]
Története szerkesztés
1343-ban „Rudna” néven említik először. 1391-ben „Ruda”, 1392-ben „Rodna” néven említik. 1421-től a 19. századig vámszedőhely volt. A falu Tótpróna uradalmához tartozott. A falu első szakrális épülete egy kis kápolna volt, mely azonban elpusztult. Mai fatemplomának elődje 1422-ben már állt. 1535-ben „Rwdna” néven írják, ekkor bányásztelepülés a falu bírájának irányítása alatt. A 18. századtól a faluban postaállomás működött. 1715-ben 15 porta és egy malom volt a településen. 1773-ban „Rudno” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1785-ben 33 házában 251-en laktak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RUDNO. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai B. Prónay, és Révay Urságok, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Tót Prónához egy órányira, nagy hegyek között; földgye sovány, az Uraságnak vámja vagyon itten, és postaváltás is.”[3]
1828-ban 41 házában 250-en laktak. Lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, házi szövéssel foglalkoztak. A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
A háború után lakói főként erdei munkákkal, fafeldolgozással foglalkoztak. 1938 és 1947 között téglagyára is volt. Ma lakói főként Turócszentmárton, Kispróna és Németpróna üzemeiben dolgoznak.
Népessége szerkesztés
1910-ben 348, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 228 szlovák lakosa volt.
2011-ben 225 lakosából 223 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus fatemploma 1792-ben a korábbi, 1422-ből származó templom helyén épült. Berendezése a 17. és 18. században készült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ bociany.sk No. 1155
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
