Turócrudnó (szlovákul Rudno) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Turócrudnó (Rudno)
Múzeum slovenskej dediny 13 - church.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rang község
Első írásos említés 1343
Polgármester Dušan Menich
Irányítószám 038 52
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TR
Népesség
Teljes népesség199 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság489 m
Terület7,28 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Turócrudnó (Szlovákia)
Turócrudnó
Turócrudnó
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 53′ 00″, k. h. 18° 44′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 53′ 00″, k. h. 18° 44′ 45″
Turócrudnó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Turócrudnó témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 31 km-re délnyugatra a Turóc völgyének délnyugati részén fekszik.

ÉlővilágaSzerkesztés

A faluban egy gólyafészket tartanak nyilván. 2014-ben 5 fiókát számoltak össze.[2]

TörténeteSzerkesztés

1343-ban "Rudna" néven említik először. 1391-ben "Ruda", 1392-ben "Rodna", 1535-ben "Rwdna", 1773-ban "Rudno" alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1421-től a 19. századig vámszedőhely volt. A falu Tótpróna uradalmához tartozott. A falu első szakrális épülete egy kis kápolna volt, mely azonban elpusztult. Mai fatemplomának elődje 1422-ben már állt. 1535-ben bányásztelepülés a falu bírájának irányítása alatt. 1715-ben 15 porta és egy malom volt a településen. 1785-ben 33 házában 251-en, 1828-ban 41 házában 250-en laktak. A 18. századtól a faluban postaállomás működött. Lakói földműveléssel, erdőgazdálkodással, háziszövéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint " RUDNO. Tót falu Túrócz Várm. földes Urai B. Prónay, és Révay Urságok, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Tót Prónához egy órányira, nagy hegyek között; földgye sovány, az Uraságnak vámja vagyon itten, és postaváltás is."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. A háború után lakói főként erdei munkákkal, fafeldolgozásal foglalkoztak. 1938 és 1947 között téglagyára is volt. Ma lakói főként Turócszentmárton, Kispróna és Németpróna üzemeiben dolgoznak.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 348, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 228 szlovák lakosa volt.

2011-ben 225 lakosából 223 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus fatemploma 1792-ben a korábbi 1422-ből származó templom helyén épült. Berendezése a 17. és 18. században készült.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. bociany.sk No. 1155
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés