Tótpróna (szlovákul Slovenské Pravno, németül Windisch-Prona) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.

Tótpróna (Slovenské Pravno)
Tótpróna templom 1.JPG
Tótpróna címere
Tótpróna címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásStubnyafürdői
Rang község
Első írásos említés 1113
Polgármester Eva Pálešová
Irányítószám 038 22
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám TR
Népesség
Teljes népesség939 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság494 m
Terület17,17 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tótpróna (Szlovákia)
Tótpróna
Tótpróna
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 45′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 54′ 30″, k. h. 18° 45′ 30″
Tótpróna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótpróna témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Stubnyafürdőtől 11 km-re északnyugatra található.

TörténeteSzerkesztés

A település határában a Szokol-barlangokban már a kőkorszakban éltek a pilinyi kultúrához tartozó embercsoportok. A római korban a Milian-hegy kiszögelésén erődített település állt. A mai települést 1113-ban a zoborhegyi apátság oklevelében "Prauna" néven említik először. 1275-ben "Prona", 1279-ben "Prauna", 1293-ban "Prouna", 1302-ben "Prona", 1453-ban "Prona Sclavonicalis", 1514-ben "Thothprona", 1736-ban "Tót Prona" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A zoborhegyi bencés apátság birtoka volt, 1252-től a turóci konventé és divéki nemeseké, 1279-től a Récskei grófoké és utódaiké. A 14. század végén uradalmi központ, melyhez hét falu tartozott. Birtokosai a Thuróczi, Ujfalussy, Balogh, Török, Apponyi és Kereskényi családok, a 16. század elején a Zablatiak, a 17. században a Szerafil, Dóczy és Amadé családok. A 18. században a Prónayak, a 19. században a Justh, Prónay, Velite családok. 1655-ben mint mezőváros piactartási jogot kapott és a vidék kereskedelmi központja lett. 1715-ben 35, 1720-ban 42 háztartása volt. 1785-ben 144 házában 874 lakos élt. 1828-ban 115 háza volt 911 lakossal, akik mezőgazdasággal, fazekassággal, szövéssel-fonással foglalkoztak. A 17. században alapították a szabók, a kovácsok és kőművesek céhét. A 18. században megalakult a szűcsök és cipészek céhe is. Gabona és gyógyolaj kereskedőik eljutottak messze Oroszországba, Törökországba és Ázsiába is. 1890 és 1910 között a gazdasági visszaesés miatt sok lakója kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint "Tót Próna. Túrócz Vármegyében, földes Ura Prónai, és több Uraságok, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Iváncsinához fél mértföldnyire, savanyú vize is van; határjának földgyei jók, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van tűzre, piatza helyben, országos vásárjai meglehetősek, első osztálybéli."[2]

Fényes Elek szerint "Tót-Próna, (Szlovenske Pravno), Thurócz vmegyében, tót m. v., a Posonból Liptóba vezető országutban. Sz. Mártontól délre 2 1/2 mfdnyire. Számlál 281 kath., 630 evang. lak. Ékesitik a kath. és evang. anyaszentegyházak, az uraságok jeles lakházai és épületei. Földe középszerű, s hegyes; erdeje bőven; legelője elég és jó; savanyuviz-forrása is van, de nem igen használtatik. – A Prónay nagy érdemü nemzetség innen vette eredetét. Ut. p. Rudnó."[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott. A háború után lakói mezőgazdasággal, kézművességgel, ezen belül főként fazekassággal, szűcs- és csizmadiamesterséggel, vászonszövéssel foglalkoztak.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 968, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 938 lakosából 923 szlovák volt.

2011-ben 964 lakosából 913 szlovák volt.

Neves személyekSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. század végén épült gótikus stílusban. Oldalkápolnája, hajóboltozata és tornya a reneszánsz stílusban történt átépítés során épült. 1789-ben a templomot újból átépítették, 1880-ban megújították. Kőből épített körítőfal övezi. Kápolnájában 1520 és 1530 között készített késő gótikus Pieta szobor található.
  • Evangélikus temploma 1886-ban épült.
  • Reneszánsz kúriája a 17. század elején épült, a 19. században átépítették.
  • Rokokó kastélya 1754-ben épült egy régebbi reneszánsz kastély alapjain.
  • A plébánia előtt álló pavilon 18. századi barokk, 1792-ben készített festményekkel.

JegyzetekSzerkesztés

  • Ján Šikura 1934: Z dejín kúrii v Slovenskom Pravne. Martin.
  • 2018 Slovenské pravno vo svetle nových poznatkov.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Tótpróna témájú médiaállományokat.