Turcsek
Turcsek (szlovákul Turček, németül Turz) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban. Alsó- és Felsőturcsek egyesítésével jött létre.
| Turcsek (Turček) | |
 | |
| Turcsek | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Zsolnai |
| Járás | Stubnyafürdői |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1371 |
| Polgármester | Oľga Wagnerová |
| Irányítószám | 038 48 |
| Körzethívószám | 043 |
| Forgalmi rendszám | TR |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 619 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 674 m |
| Terület | 53,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 18° 54′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 18° 54′ 40″ | |
| Turcsek weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turcsek témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Körmöcbányától 7 km-re északra található.
Története szerkesztés
Alsóturcsek szerkesztés
1371-ben „Thurczia Inferior” néven említik először. 1442-ben „Niderturcz” a neve. A falu sokáig a körmöcbányai polgárok tulajdona volt, majd 1502-től Körmöcbánya városának birtoka. Ekkor – 1502-ben – „Turtsek” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Lakói főként fakitermeléssel foglalkoztak. 1784-ben 42 házában 515 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Turcsek. Két tót falu Túrócz Várm. földes Urok Körmöcz Bánya Városa, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Berghez közel, mellynek filiáji; földgyeik soványak, káposztájok, ’s tormájok nevezetes; itten veszi Túrócz vize eredetét, melly a’ határjában lévő hegynek tövéből ered.”[2]
1828-ban 49 háza és 550 lakosa volt, akik szénégetésből, bányászatból, fafeldolgozásból éltek. A 19. században megalakult a molnárok céhe. 1849. január 18-19-én Görgey honvédjei itt ütköztek meg az osztrákokkal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turcsek (Alsó), német falu, Thurócz vmegyében, Bars vmegye határszélén: 505 kath. lak. Fürészmalom; roppant erdőség. F. u. Körmöcz városa, s ez ut. p.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
1945 tavaszán a németek 182 ellenállót lőttek itt agyon. A háború után a német lakosságot kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek. Alsó- és Felsőturcsek községeket 1951-ben egyesítették.
Felsőturcsek szerkesztés
1371-ben „Thurzia” alakban Körmöcbánya birtokaként szerepel először írott forrásban. 1552-ben „Oberturz”, 1786-ban „Turcschek” néven említik. 1784-ben 54 házában 570 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, Felső Turcsek. Két tót falu Túrócz Várm. földes Urok Körmöcz Bánya Városa, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Berghez közel, mellynek filiáji; földgyeik soványak, káposztájok, ’s tormájok nevezetes; itten veszi Túrócz vize eredetét, melly a’ határjában lévő hegynek tövéből ered.”[2]
1828-ban 55 háza és 577 lakosa volt. Lakói erdei munkákból éltek.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turcsek (Felső), német falu, Thurócz vmegyében, magas erdős hegyek közt: 564 kath., 13 evang. lak. Földei főképen csak zabot teremnek. F. u. Körmöcz városa.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
A háború után a német lakosságot kitelepítették, helyükre szlovákok költöztek. Alsó- és Felsőturcsek községeket 1951-ben egyesítették.
Népessége szerkesztés
1910-ben Alsóturcseknek 765, Felsőturcseknek 881, túlnyomórészt német lakosa volt.
2001-ben 716 lakosából 603 szlovák és 93 német volt.
2011-ben 661 lakosából 571 szlovák és 58 német.
Nevezetességei szerkesztés
- Alsóturcsek kápolnája 1901-ben épült késő gótikus stílusban a korábbi kápolna helyén.
- A felsőturcseki részen látható a körmöci bánya 14. századi vízvezetéke.
- 1996-ban a falu közelében víztározó épült.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
