Turcóc
Turcóc (szlovákul: Turcovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
| Turcóc (Turcovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Eperjesi |
| Járás | Homonnai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1557 |
| Polgármester | Cyril Vasiľ |
| Irányítószám | 067 23 |
| Körzethívószám | 057 |
| Forgalmi rendszám | HE |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 301 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 32 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 226 m |
| Terület | 10,01 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 21° 50′ 47″Koordináták: é. sz. 49° 03′ 10″, k. h. 21° 50′ 47″ | |
| Turcóc weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fekvése szerkesztés
Homonnától 16 km-re északra, az Ondavai-dombság keleti részén fekszik.
Története szerkesztés
A falu a 15. században soltész általi betelepítéssel keletkezett a homonnai uradalom területén. Első írásos említése 1543-ban történt, amikor birtokosa a Drugeth család volt. Régi temploma valószínűleg a 16. században épült. 1600-ban 9 jobbágyháza állt, rajtuk kívül a soltész család két háza állt a településen. Később a lakosok és a házak száma emelkedett. A templom a 17. század második felében és a 18. század elején az evangélikusoké volt. 1715-ben és 1720-ban 15 jobbágyházat számláltak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TURCZÓCZ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Szulovszky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Görög-Enyéhez nem meszsze, F. Ladiskoczhoz 1/2 órányira; határja 3 nyomásbéli, zabot, és krompélyt terem leginkább, erdeje van, szőleje nintsen.”[2]
1828-ban 48 házában 361 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Turczocz, tót falu, Zemplén vmegyében, Göröginye fil. 366 kath., 8 zsidó lak., 808 h. szántófölddel. F. u. Klobusiczky. Ut. p. Nagy-Mihály.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Turczócz, a hrubói völgyben fekvő tót kisközség, 35 házzal és 111 róm. kath. vallású lakossal, kiknek itt templomuk is van, amelynek építési ideje ismeretlen. Postája Göröginye, távírója és vasúti állomása Homonna. A homonnai uradalomhoz tartozott s azután a gróf Klobusitzkyak lettek az urai. Most idegen kézen van.”[4]
1920 előtt Zemplén vármegye Homonnai járásához tartozott.
Népessége szerkesztés
1910-ben 213, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 348 szlovák lakosa volt.
2011-ben 317 lakosából 315 szlovák.
Nevezetességei szerkesztés
Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt, római katolikus templomát gróf Klobusitzky Antal özvegye, Szapáry Mária építtette 1770-ben. Göröginye filiája.
Külső hivatkozások szerkesztés
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség
