Wikipédia

Uszka

magyarországi község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében

Uszka község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.

Uszka
Református templom a fa haranglábbal
Református templom a fa haranglábbal
Uszka címere
Uszka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeSzabolcs-Szatmár-Bereg
JárásFehérgyarmati
Jogállásközség
PolgármesterBorbély Lászlóné (független)[1]
Irányítószám4952
Körzethívószám44
Népesség
Teljes népesség479 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség66,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,35 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 04′ 27″, k. h. 22° 51′ 26″Koordináták: é. sz. 48° 04′ 27″, k. h. 22° 51′ 26″
Uszka (Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye)
Uszka
Uszka
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Uszka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszka témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A megye keleti részén, a Szamosközben fekszik, közvetlenül az ukrán-magyar országhatár mellett.

A határ magyar oldalán csak három településsel határos: a szomszédai északnyugat felől Tiszabecs, dél felől a mindössze 2 kilométerre fekvő Magosliget (ez utóbbi a legközelebbi szomszédja), délnyugat felől pedig még érintkezik a területe Botpalád határszélével is. Északi szomszédja a már Ukrajnához tartozó Tiszaújlak (Вилок), kelet felől pedig a bő 2 kilométerre fekvő Tiszabökény (Тисобикень) külterületeivel határos.

A környék fontosabb települései közül Tiszacsécse 12, Sonkád 8, Milota 9, Tiszabecs 4, Kispalád 8, Botpalád pedig 10 kilométer távolságra található.

Megközelítése szerkesztés

A településen végighalad, nagyjából délkelet-északnyugati irányban a 4143-as út, közúton csak ezen érhető el, a két végponti település, Gacsály és Tiszabecs felől is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási pontok a határ magyar oldalán Zajta vasútállomás vagy Rozsály megállóhely a MÁV Nyíregyháza–Mátészalka–Zajta-vasútvonalán, mindkettő több mint 20 kilométerre. (Ukrajnai területen ennél lényegesen közelebb helyezkedik el hozzá a kárpátaljai Tiszaújlak vasútállomása, alig 5 kilométerre.

Története szerkesztés

Uszka nevét az oklevelek 1462-ben említik először Wyzka néven. A 15. századig a Bökényi családé volt.

1462 előtt az Atyaiaknak is van itt birtokrészük, melyet ekkor a Rozsályi Kúnok kaptak meg, majd 1476-ban a Gachályiak részeit is megvásárolják, ezáltal a határ legnagyobb része a rozsályi uradalomhoz tartozott a 17. század végéig.

Uszkát Rosályi Kún István leánynegyedben adta a Kún Ilona gyermekeinek: a Bessenyeieknek, azzal a kedvezéssel, hogy az uszkai jobbágyok a tiszabecsi réven és a rozsályi hídon vám nélkül mehessenek át.

A 18. században több birtokosa is volt, így a Forray, Márton, Longer, Szentpétery, és Szabó családoké lett, majd az 1800-as évek elején a Thúry, Gál, Ary, Kardos, Szilágyi és Enyedi családoknak is volt itt birtoka.

Uszka határának tiszabecsi oldalán, azzal közös határrészen áll Bajnok dűlő. 1703-ban itt a Bajnokdűlő nevű részen volt a tiszabecsi ütközet. A község ekkor teljesen elpusztult, majd utána új, mai helyére telepedett.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

Polgármester
1990–1994 Mester Miklós független[3]
1994–1998 Dr. Sértő-Radics István SZDSZ[4]
1998–2002 SZDSZ[5]
2002–2006 SZDSZ[6]
2006–2010 SZDSZ[7]
2010–2014 SZEMA-Összefogás[8]
2014–2019 Együtt[9]
2019-től Borbély Lászlóné független[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
427
434
454
537
424
479
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 77%-a magyar, 23%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,7%-a magyarnak, 53% cigánynak, 1,3% ukránnak mondta magát (0,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2%, református 28,2%, görögkatolikus 1%, egyéb felekezet (elsősorban szabadkeresztény) 43,9%, felekezeten kívüli 17,3% (7,6% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 92,2%-a vallotta magát magyarnak, 32,3% cigánynak, 0,2-0,2% bolgárnak, ruszinnak és görögnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 10,4% volt református, 0,5% görög katolikus, 23,1% egyéb keresztény, 2,6% felekezeten kívüli (63,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  5. ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  8. ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 8.)
  9. ↑ Uszka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
  10. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. ↑ Uszka Helységnévtár
  12. ↑ Uszka Helységnévtár

Külső hivatkozások szerkesztés

 
A Wikimédia Commons tartalmaz Uszka témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Uszka&oldid=26622215”