Vágmosóc (szlovákul: Považany, korábban Nové Mošovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban. Somszeg (Vieska), Vágmosóc (Mošovce) és Vágszentkereszt (Križ nad Váhom) közös közigazgatási egysége.

Vágmosóc (Považany)
Vágmosóc templom 2.JPG
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásVágújhelyi
Rang község
Első írásos említés 1263
Polgármester Eva Ninisová
Irányítószám 916 26
Körzethívószám 032
Forgalmi rendszám NM
Népesség
Teljes népesség1251 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség148 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176 m
Terület8,75 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vágmosóc (Szlovákia)
Vágmosóc
Vágmosóc
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 42′ 45″, k. h. 17° 50′ 30″
Vágmosóc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágmosóc témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Vágújhelytől 5 km-re délre, a Vág jobb partján fekszik.

TörténeteSzerkesztés

Vágmosócot 1263-ban "Mosowcz" alakban IV. Béla király oklevelében említik először. Több nemesi család birtoka volt. 1715-ben 6 jobbágy és 13 zsellércsalád lakta. 1787-ben 38 házában 263 lakos élt. 1828-ban 76 háza és 528 lakosa volt. Lakói földműveléssel, kosárfonással, csipkeveréssel, kereskedéssel foglalkoztak. A 19. században területén három malom működött a Vágon.

"MOSÓCZ. Mosovce. Tót falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Szent Kereszthez nem meszsze, és annak filiája, határja ollyan mint Szent Kereszté." [2]

"Mosócz, tót falu, Nyitra vmegyében, a Vágh jobb partján, Vágh-Ujhelyhez fél órányira. Számlál 325 kath., 7 evang., 2 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Galgócz."[3]

Vágszentkeresztet a 13. század közepén német keresztesek alapították. 1297-ben a nyitrai káptalan oklevelében "Kereztur" néven említik először. Plébániáját és Egyed (Aegidus) nevű papját 1332-ben a pápai tizedjegyzék említi. 1533-ban helyi nemesek birtoka. 1560-ban az egyházi vizitáció szerint a Szentpétery család a birtokosa. 1598-ban 10 nemesi portája volt. 1600-ban 8, 1601-ben 10, 1603-ban 6 háza állt. 1715-ben 7 zsellércsalád lakta. 1753-ban 27 család élt a településen. 1787-ben 38 házában 319 család élt. 1828-ban 54 házát 380-an lakták, akik mezőgazdasággal és kosárfonással foglalkoztak.

"SZENT KERESZT. Nyitra Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Érsek-Újvárhoz 3/4 mértföldnyire; határja jól termő." [2]

Somszeg 1368-ban "Weyzka" alakban tűnik fel az írott forrásokban. Királyi birtok, majd Temetvény várának uradalmához tartozott. Később több nemesi családé volt. 1753-ban 17 adózó család lakta. 1787-ben 12 házában 110 lakosa élt. 1828-ban 10 háza volt 67 lakossal. 1904-ben a Vágon három malom is működött a területén. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

A trianoni békeszerződésig mindhárom település Nyitra vármegye Vágújhelyi járásához tartozott. Vágmosócot, Vágszentkeresztet és Somszeget 1960-ban egyesítették. Hivatalos neve ekkor Nové Mošovce, majd 1961-ben Považany lett.

NépességSzerkesztés

1910-ben Somszegnek 204, Vágmosócnak 390, Vágszentkeresztnek 355, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben Vágmosóc 1214 lakosából 1193 szlovák volt.

2011-ben Vágmosóc 1295 lakosából 1258 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

Vágszentkereszt római katolikus temploma 1830-ben épült klasszicista stílusban a korábbi, 1297-ben már említett templom alapjain.

JegyzetekSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés