Vágratkó

község Szlovákiában

Vágratkó (1899-ig Rattkó, szlovákul Ratkovo) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Vágratkó (Ratkovo)
Községháza
Községháza
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rangközség
Első írásos említés1489
PolgármesterRastislav Frkáň
Irányítószám038 54
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámMT
Népesség
Teljes népesség194 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség200 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság452 m
Terület0,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 08′ 07″, k. h. 19° 05′ 09″Koordináták: é. sz. 49° 08′ 07″, k. h. 19° 05′ 09″
Vágratkó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágratkó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Fekvése szerkesztés

Turócszentmártontól 13 km-re északkeletre, a Vág jobb partján, a Vágon létrehozott Kerpelényi-víztározó nyugati oldalán fekszik.

Története szerkesztés

A község területén a történelem előtti időben a puhói kultúra települése állt.

A mai települést valószínűleg a 13. században alapították, 1489-ben „Rathkow” alakban említik először. Neve a szláv Radko személynévből származik. A falu első ismert birtokosa az a Ratkói Mátyás volt, aki a birtokot katonai szolgálataiért kapta Hunyadi Mátyástól. A Révay család birtokában állt. 1620-ban 3 háztartása volt. 1785-ben 14 házában 88 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RATKÓ. Ratkovo. Tót falu Túrócz Vármegyében, földes Ura Révay Uraság, lakosai evangelikusok, fekszik Turánhoz fél órányira, Vágvize mellett. Itten készűl mostan az újj országút, Fátra-hegyén által, Árva, és Liptó Vármegyékbe; földgye jó, legelője elég, réttye nints, fája van mind a’ kétféle, második osztálybéli.[2]

1828-ban 15 háza és 92 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ratkó, tót falu, Thurócz vmegyében, a Vágh jobb partján: 92 ev. lak. Nagy erdő; sok legelő és juh. F. u. Révai család. Ut. p. Nolcsó.[3]

A trianoni diktátumig Turóc vármegye Turócszentmártoni járásához tartozott.

1953-ban adták át a falu mellett a Kerpelényi-víztározót.

Népessége szerkesztés

1910-ben 132, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 193 szlovák lakosa volt.

2011-ben 182 lakosából 179 szlovák.

Jegyzetek szerkesztés

Külső hivatkozások szerkesztés