Vámos (település)
Vámos (szlovákul: Mýto pod Ďumbierom, németül: Mauth) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Breznóbányai járásban.
| Vámos (Mýto pod Ďumbierom) | |||
 | |||
| Vámos látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Breznóbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1696 | ||
| Polgármester | Roman Švantner | ||
| Irányítószám | 976 44 | ||
| Körzethívószám | 048 | ||
| Forgalmi rendszám | BR | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 525 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 51 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 621 m | ||
| Terület | 10,39 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 19° 38′ 00″Koordináták: é. sz. 48° 51′ 15″, k. h. 19° 38′ 00″ | |||
| Vámos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vámos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Fekvése szerkesztés
Breznóbányától 10 km-re északra, a Štiavničky-völgyben fekszik.
Története szerkesztés
A falu a 15. században a liptói úti vámhely mellett keletkezett Breznóbánya hűbéres településeként. 1696-ban „Mito”, 1786-ban „Mitó” alakban említik. A 17. századig lakói nemesfémet és vasércet bányásztak, szenet égettek, később mezőgazdasággal, állattenyésztéssel, fakitermeléssel, kohászattal foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MITO. Maut. Vámosfalu. Tót falu Zólyom Várm. földes Ura Breznyó Bánya Városa, lakosai katolikusok, fekszik e’ Városnak szomszédságában, és filiája, határja hegyes, és hideg, fája, legelője elég van, földgye közép termékenységű.”[2]
1828-ban 90 házában 678 lakos élt, akik a 19. és 20. században a Breznóbánya környéki vasüzemekben, fűrésztelepeken dolgoztak munkásként és fuvarosként. A nők közül sokan foglalkoztak vászonszövéssel, csipkeveréssel.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Vámosfalva, tót falu, Zólyom vmegyében, a breznóbányai uradalomban, 358 lak.”[3]
A trianoni diktátumig Zólyom vármegye Breznóbányai járásához tartozott.
Lakosságának maximumát 1940-ben érte el 1200 fővel. A háború után a falu gyors fejlődésnek indult. A családi házak nagy többségét felújították, iskola, tűzoltó szerház, két szálloda, 8 panzió épült.
Népessége szerkesztés
1910-ben 1068, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 556 lakosából 547 szlovák volt.
2011-ben 526 lakosából 493 szlovák volt.
Neves személyek szerkesztés
- Itt született 1929-ben Božena Bobáková szlovák írónő.
- Talán itt hunyt el 1616-ban Czobor Mihály költő, katona, főnemes.
- Itt szolgált František Švantner (1912-1950) szlovák regényíró. A naturalizmus kiemelkedő képviselője a szlovák irodalomban.
Nevezetességei szerkesztés
- Evangélikus temploma 1822 és 1828 között épült, 1932-ben klasszicista stílusban újították fel.
- Szent Máté tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1840-ben épült klasszicista stílusban, a 20. században átépítették.
- 19. századi gerendás faházak az út mellett.
- Kovácsműhelye a 20. század elején épített népi építmény.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
