Városmajori Szabadtéri Színpad

A Városmajori Szabadtéri Színpad Budapest egyik szabadtéri színpada. Városmajorban fekszik, nem messze a Széll Kálmán tértől.

Városmajori Szabadtéri Színpad
Korábbi nevek: Szabadtéri Mozi, Kultúrszínpad, Szabad Tér Színház
Település Budapest
Cím 1122 Budapest, Városmajor 6835/17 hrsz.
Építési adatok
Megnyitás 1922. július 30.
Tervező Révész Artúr
Hasznosítása
Felhasználási terület szabadtéri színpad
Elhelyezkedése
Városmajori Szabadtéri Színpad (Budapest)
Városmajori Szabadtéri Színpad
Városmajori Szabadtéri Színpad
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 01′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 24″, k. h. 19° 01′ 11″
Városmajori Szabadtéri Színpad weboldala

ElőzményekSzerkesztés

A Városmajorban már az 1780-as években rendeztek mulatságokat. Az első mutatványos bódék 1825-ben jelentek meg, majd az 1830-as és 1840-es években élte a városmajori vurstli a fénykorát. 1849 után azonban a parkot elhanyagolták, a mulatságok pedig szüneteltek. Az élet csak az 1870-es években élénkült fel újra, amikor csütörtökönként katonazenekar muzsikált a parkban. Buda felszabadulásának 200. évfordulóján, 1886-ban nagy népünnepélyt rendeztek. A vurstli ezek után a 19. század végéig folyamatosan gyarapodott, még hullámvasutat is építettek. 1899 után már nem adtak engedélyt újabb mutatványosoknak a fellépésre. A Városmajor mai karakterének megteremtése 1920-ban kezdődött – ekkor alakították ki az első játszóteret is.

Szabadtéri mozi 1922–1950Szerkesztés

1922. július 30-án nyitotta meg kapuit a Révész Artúr tervei szerint készült szabadtéri mozi. A Színházi Élet 1922/32. száma így tudósított a nevezetes eseményről:

„A városmajori park évszázados lombsátrai közepette emelkednek a Park mozit körülvevő bástyaszerű ízléses cementfalak, melyek a nézőteret körülveszik. Elől tetszetős modern stílben épült homlokzat ékíti a Park mozi bejáratát, hol már a megnyitás délutánján is hosszú rajokban állottak sort a jegyre várók tömegei, akik közül nem is egy szorult ki a nívós színházavató premierről. A nézőtéren kényelmes páholysorokat alakítottak ki és kerti székeket helyeztek el.”

Kultúrszínpad 1950–1965Szerkesztés

A második világháború után, 1950-től a XII. kerületi tanács műsoros esteket rendezett a Városmajorban. Az első pontos előadás adatai 1952. július 13-áról vannak, amikor a Madách Színház Tabi László A pirossapkás lány című darabját adta elő. Ezek után 1952. július 26-án balett-estet rendeztek, 1952. augusztus 10-én pedig vidám politikai kabarét játszottak amatőr színészek.

Kezdetben a színpad munkáját a XII. kerületi tanács népművelési osztálya irányította. A népművelési osztály állította össze havonta a színpad műsortervét, a „széles nyilvánosság” bevonásával. A színpad vezetőjét munkájában a Népművelési Állandó Bizottság és az 1955-ben Rózsahegyi Kálmán színművész vezetésével megalakított Társadalmi Vezetőség segítette. A színpadon elsősorban gyermekprogramokat – mesedélelőtt, bábelőadás – és ismeretterjesztő előadásokat rendeztek. Az esti műsorok összeállításakor is számítottak a kerületi öntevékeny kultúrcsoportok legjobbjaira.

Jelentős előadás volt még 1963. július 27-én és 28-án a kecskeméti Katona József Színház vendégjátéka: Marcel Achard A féleszű lány és Bertolt Brecht Koldusopera című színjátékát adták elő.

1964-ben újdonságnak számított, hogy az esztrádműsorok helyett immár tizennégy vidéki színházi bemutatót láthatott a Városmajori Szabadtéri Színpad közönsége.

1965-ben megvalósult a Városmajori Szabadtéri Színpad rekonstrukciója: 1,2 millió forintos beruházással új öltözőket alakítottak ki, és ekkor készült az igazgatóság épülete is. A felújított színpad szenzációjának szánták a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátékát, William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának húsz előadását. A közönség azonban távol maradt, így végül csak kilenc előadást tartottak.

Városmajori Szabadtéri Színpad 1966–1990Szerkesztés

A Színházi adattárban regisztrált bemutatók száma: '55..[1]

1966. január 1-én a Fővárosi Tanács megalapította a Fővárosi (1970-től: Budapesti) Szabadtéri Színpadok Igazgatóságát, amely három intézmény működését irányította, ezek a következők voltak: a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, a Városmajori Szabadtéri Színpad és a Budai Parkszínpad. Kerék Antal igazgató vezetésével a három színpad önálló arculatát is kialakították. A Városmajori Szabadtéri Színpadon könnyed bohózatokat, zenés vígjátékokat mutattak be elsősorban.

A Városmajori Szabadtéri Színpad első önálló produkciójára 1966. július 9-én került sor: Maccius Plautus: Szamárvásár című előadását mutatták be. A kétrészes zenés komédiát Huszár Klára rendezte. Bár a következő néhány évben még az volt a jellemző, hogy a fővárosi kőszínházak és a vidéki társulatok nagy sikereit adták elő a Városmajorban, egyre több nyári bemutatót tartottak. Elsősorban bohózatok szerepeltek a repertoáron, melyeket ekkoriban csak ezen a nyári játszóhelyen láthatott a közönség.

1967-ben a József Attila Színház Pierre Barillet – Jean-Pierre Grédy A kaktusz virága című sikerdarabját játszották a Városmajori Szabadtéri Színpadon. 1970. július 3-án színre került Brandon Thomas – Aldobolyi Nagy GyörgySzenes Iván Charley nénje című énekes vígjátéka, Kerényi Imre rendezésében. Ez volt a Városmajori Szabadtéri Színpad történetének egyik legnagyobb sikere. Ezt követően évről évre hasonló zsánerű műveket tűztek műsorra.

1987 és 1991 között a Városmajor Szabadtéri Színpad kertmoziként működött.

Szabad Tér Színház 1990–2010Szerkesztés

1990. március 1-jétől a Budapesti Szabadtéri Színpadok Igazgatósága a Szabad Tér Színház nevet vette fel.

1992–1993-ben a Városmajori Szabadtéri Színpadon a Vidám Színpad előadásai kerültek színre: például Szenes Andor Weekend (1992) és William Somerset MaughamNádas GáborSzenes Iván Imádok férjhez menni (1992) című színjátéka.

1997-ben a Városmajori Szabadtéri Színpadon továbbra is szórakoztató előadásokat kerültek színre: vidéki társulatok és fővárosi művészek alkalmi vállalkozásainak előadásában operettek, vígjátékok, bohózatok váltották egymást. Bemutatkozhatott a Petőfi Musical Stúdió és a Lakner Bácsi Gyermekszínháza, a Körúti Színház, a Fogi Bulvárszínház, a Pódium Színház, a Turay Ida Színház Spirit Kamaraszínháza.

2010 tavaszán esővédő tetőt építettek a Városmajori Szabadtéri Színpad nézőtere és színpada fölé.

2012-ben a Szerencsés flótás című kortárs operettet, Fényes Szabolcs, Farkas Róbert, Békeffi István és Szenes Iván művét Vajdai Vilmos rendezésében a HOPPart Társulat, a TÁP Színház és a Budapest Bár közösen vitte színre. Szintén ebben az évben a Szabad Tér Színház önálló produkcióként, magyarországi ősbemutatóként vitte színre Warren Adler: A rózsák háborúja című népszerű színdarabját Détár Enikő és Rékasi Károly főszereplésével, Sediánszky Nóra rendezésében. Az előadás számos vidéki városban turnézott és bekerült a József Attila Színház repertoárjába.

2013. augusztus 3-án Hábetler András rendezésében színre került Wolfgang Amadeus Mozart: Figaro házassága című vígoperája. Ez volt egyúttal a Városmajori Szabadtéri Színpad első operabemutatója.

2013-ban először került megrendezésre ezen a néven a Városmajori Színházi Szemle, melynek programját hivatalos válogatók állították össze, kizárólag a nem budapesti színházak aktuális évadának legjobb szórakoztató előadásaiból válogatva. A felkért szakemberekből álló zsűri és a közönség pénz- és emléktárgy jutalommal járó díjakat osztott ki. A Legjobb előadás a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Liliomfi című előadása volt, Vidnyánszky Attila rendezésében.

Az intézmény vezetőiSzerkesztés

Készítette: Csiszár Mirella és Gajdó Tamás, OSZMI – a Szabad Tér Színház megbízásából.

JegyzetekSzerkesztés

  1. 2017 május 1-i lekérdezés

ForrásokSzerkesztés