Végrosztoka

község Szlovákiában

Végrosztoka (szlovákul: Roztoky, ukránul Roztoki) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Végrosztoka (Roztoky)
A község látképe.
A község látképe.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rang község
Első írásos említés 1435
Polgármester Martin Jurkovič
Irányítószám 090 11
Körzethívószám 054
Forgalmi rendszám SK
Népesség
Teljes népesség436 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság366 m
Terület11,26 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Végrosztoka (Szlovákia)
Végrosztoka
Végrosztoka
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″
Végrosztoka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Végrosztoka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.

TörténeteSzerkesztés

1435-ben „Roztoka” néven említik először, Makovica várának uradalmához tartozott. Ez az első település valószínűleg a 16. században elpusztult. A mai települést 1573 és 1598 között alapították és ruszinokkal telepítették be. A 17. század elején már közepes nagyságú falu ortodox templommal, parókiával, a soltész házával és 11 jobbágytelekkel. Több nemes család birtoka volt. A 18. században lakói gabonatermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 54 háza és 335 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai katolikusok, és többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 mértföldnyire; határjában legelője, és fája tűzre van, de termő földgye sovány.[2]

1828-ban már 70 háza volt 522 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 9 romai, 543 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. F. Orlich.[3]

A 20. század elején sok lakosa emigrált. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1944-ben a front elől a németek evakuálták a községet. A falu 70 százaléka megsemmisült, 37 ház teljesen leégett, 57 pedig súlyos károkat szenvedett. 1945. január 19-én foglalták el az oroszok, a háború után lakói közül 214 személy vándorolt ki Ukrajnába. Lakói főként Kassa üzemeiben dolgoznak.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 414, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 294 lakosából 206 szlovák és 69 ruszin volt.

2011-ben 345 lakosából 168 cigány, 88 szlovák és 65 ruszin.

NevezetességeiSzerkesztés

Görögkatolikus temploma 1848-ban épült késő barokk stílusban.

További információkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. The 2021 Population and Housing Census
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.