Valcsa

település Szlovákiában

Valcsa (szlovákul Valča) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Turócszentmártoni járásban.

Valcsa (Valča)
VALČA oktober2010.jpg
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásTurócszentmártoni
Rang község
Első írásos említés 1252
Polgármester Mária Ondráčková
Irányítószám 038 35
Körzethívószám 043
Forgalmi rendszám MT
Népesség
Teljes népesség1703 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség47 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság448 m
Terület32,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Valcsa (Szlovákia)
Valcsa
Valcsa
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 18° 50′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 00′ 00″, k. h. 18° 50′ 30″
Valcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valcsa témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

Turócszentmártontól 15 km-re délnyugatra.

TörténeteSzerkesztés

1252-ben Wolka néven említik először. Neve a szláv Volka személynévből származik és a pribóci Radon comes Volka nevű unokájáról kapta. 1262-ben Wolcha, 1524-ben Walcha néven szerepel a korabeli forrásokban. A zniói premontrei prépostság birtoka volt, a 18. század végén a kincstáré, a 19. században a tanulmányi alapé. 1715-ben 56 háztartása volt. 1784-ben 124 háza és 955 lakosa volt. 1828-ban 120 házában 1163 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, gyógyolaj és sáfrány készítéssel és árusítással foglalkoztak. 1850 és 1910 között sok lakosa kivándorolt a tengerentúlra.

Vályi András szerint VALCSA. Tót falu Túrótz Várm. földes Ura a’ Tudom. Kintstár, lakosai katolikusok, Olajkárok, fekszik Várallyához 1 órányira, egy vőlgyben; határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája van, piatza Znió Várallyán, és Mosóczon; vagyon Beregna nevű pusztája is, melly igen alkalmatos a’ marha tartásra.[2]

Fényes Elek szerint Valcsa, Thurócz m. tót falu, Znio-Váraljához északra a Valoczka patakja mellett. Táplál 1158 kathol., 5 evang. lak. Kath. paroch. templom; Kalló, több liszt malmok; jó föld, rét és legelő. F. u. a pesti-egyetem. Ut. post. Rudnó.[3]

A trianoni békeszerződésig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 829, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1435 lakosából 1417 szlovák volt.

2011-ben 1532 lakosából 1414 szlovák volt.

NevezetességeiSzerkesztés

  • Szent Ilona tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. században épült kora reneszánsz stílusban, Eredetileg a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére volt szentelve. A 17. században átépítették, a korábbi templomból csak kevés részletet őrzött meg.
  • Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
  • Néhány népi építésű lakóház a 19. század első feléből, klasszicista homlokzattal.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

Külső hivatkozásokSzerkesztés