Vargha András, Varga (Budapest, 1949. november 29. –) matematikus, pszichológus. MTA doktora, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK) Pszichológiai Intézet oktatója, kutatója, professzora (1975 óta, 2006 óta félállásban, 2013 júliusa óta professor emeritus). 2005 óta a Károli Gáspár Református Egyetemen is oktat. 2005-2011 között a pszichológia szakon tanszékvezető, 2007 óta egyetemi tanár, 2007-2013 között a Pszichológiai Intézet vezetője, közben rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettes (2008-2009), 2019 szeptembere óta professor emeritus. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola témavezetője. Varga Domokos Kossuth-díjas író, újságíró és Stolte Magdolna gyermeke.

Vargha András
VarghaAndrás.JPG
Életrajzi adatok
Született1949november 29. (72 éves)
Budapest
Ismeretes mint
Nemzetiség magyar magyar
Állampolgárság magyar
SzüleiVarga Domokos
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
ELTE Természettudományi Kar
matematika (1974)
ELTE Bölcsészettudományi Karpszichológia szak (1976)
Pályafutása
Szakterület Pszichológiai statisztika
Pszichometria
Tudományos fokozat PhD (1994)
Habilitáció (2003)
MTA doktor (2005)
Munkahelyek
ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar
Pszichológiai Intézet
oktató, kutató, professzor (1975 óta)
Károli Gáspár Református Egyetem
Pszichológiai Intézet
Általános Lélektani és Módszertani Tanszék
intézetvezető (2007 óta)
tanszékvezető egyetemi tanár (2005 óta)
Jelentős munkái Matematikai statisztika : pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. (Pólya, 2000; 2008)
Tudományos publikációk száma 131
Szakmai kitüntetések
Kiváló Munkáért-díj (1985)
Vargha András weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha András témájú médiaállományokat.

Fő oktatási területeiSzerkesztés

Matematikai statisztika, pszichometria, többváltozós statisztikai eljárások, statisztikai programok használata a pszichológiai kutatásokban.

Kutatási területeiSzerkesztés

A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok (1979-1994); a Rorschach-teszttel kapcsolatos vizsgálatok (1980 óta); házaspárok összeillésének vizsgálata (1988-1994); pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata, egy- és többszempontos összehasonlítások ordinális skálájú pszichológiai változókkal (1985 óta); pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése és fejlesztése (2006 óta); személy-orientált statisztikai módszerek (2011 óta); pozitív pszichológia, boldogságkutatás (2017 óta).

ÉletpályájaSzerkesztés

Felsőfokú tanulmányokat az ELTE Természettudományi Karon folytatott, 1974-ben matematikából, az ELTE Bölcsészettudományi Karon 1976-ban pszichológiából diplomázott kitüntetéssel. 1975 szeptemberében tanársegédnek nevezték ki az ELTE Általános Pszichológiai tanszékére. Azóta is itt dolgozik, 1982-től adjunktusként, 1995-től egyetemi docensként, 2009 óta egyetemi tanárként. A tanszéken a következő előadásokat és gyakorlatokat tartotta, illetve tartja rendszeresen: matematika, matematikai statisztika, többváltozós statisztikai eljárások, statisztikai programok használata a pszichológiai kutatásokban. E kurzusokhoz illeszkedően 9 kötet egyetemi jegyzetet és két tankönyvet írt.[1] Oktató munkája elismeréseképpen 1985-ben a művelődési minisztertől a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapta.

1999. február 1-jétől május 31-ig az ELTE Általános Pszichológiai Tanszékének megbízott tanszékvezetője volt. 1999. június 1-jétől az ELTE Kísérleti Általános Pszichológiai Tanszék, 2005. május 1-jétől a Kognitív Pszichológiai Tanszék, 2008. január 1-jétől pedig a Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék munkatársa (2006. februárjától félállásban). 2008-ban egyetemi tanárnak nevezték ki, 2013. július 1-jétől az ELTE PPK professor emeritusa.

Az ELTE-n kívül tartott statisztikai jellegű kurzusokat az alábbi felsőoktatási intézményekben is:

2005 júniusában kinevezték a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében az Általános Lélektani és Módszertani Tanszék vezetőjévé, 2005 szeptemberében a Pszichológiai Intézet helyettes vezetőjévé. 2007. január 1. és 2013. augusztus 31. között a KRE Pszichológiai Intézetének vezetője. Egyetemi tanárrá 2007. április 15-én nevezték ki. 2008. november 1-jétől kinevezték a KRE rektorhelyettesévé és megbízták a rektori teendők ellátásával. Ezt a feladatkört 2009. április 30-ig látta el. 2013. szeptember 1. és 2019. szeptember 20. között a KRE Pszichológiai Intézetének helyettes vezetője. 2019. szeptember 21-től a KRE professor emeritusa.

Tudományos eredményeiSzerkesztés

Az egyetemi oktatói munka, az oktatásszervezés, egyetemi jegyzetek és tankönyvek írása, tudományos konferenciák[2] szervezése mellett kiemelkedő eredményeket ért el a pszichometria kutatása területén, eredményeinek köszönhető elismertsége hazai és nemzetközi szinten, s tudományos fokozatai. 1981-ben az ELTE-n egyetemi doktor pszichológiából (summa cum laude); a pszichológiai tudomány kandidátusa A Szondi-teszt pszichometriája című értekezésével 1994-ben, a Pécsi Tudományegyetemen habilitált doktor pszichológiából 2003-ban; 2005-ben az MTA doktora Mi történik, mit tegyünk, ha változónk nem normális eloszlású? Számítógépes statisztikai elemzések, ordinális csoportösszehasonlító modellek című doktori disszertációjának sikeres megvédése révén. A rendszerváltás után számos ösztöndíj és tudományos pályázat elnyerése segítette kutatói munkáját. Kutatási eredményei születtek:

  • A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok során;
  • A Rorschach-teszttel összefüggő vizsgálatok során;
  • A házasfelek összeillésének vizsgálata során;
  • A pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata terén;
  • Pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése és fejlesztése terén;
  • Személy-orientált statisztikai módszerek, klaszteranalízis témájában;
  • Pozitív pszichológiai tesztek adaptálása, kifejlesztése terén;
  • Pszichometriai és statisztikai szoftverfejlesztések terén [(SCPI (1991), RO-PC (1993), CBCLH (1996); Medit (1992), MiniStat (1994); ROPstat (2005-2009)].

Tudományos eredményeit szakkönyvekben (8), szakkönyvek fejezeteként (18), hazai és külföldi szakmai folyóiratokban adja közre. Összes tudományos közleményeinek a száma 237, független idézéseinek a száma 1401 (2020. május).[3]

Lektori tevékenységet folytatott és folytat a következő szakmai folyóiratoknál: Academic Press, British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, Computational Statistics and Data Analysis, Magyar Pszichológiai Szemle,[4] Oxford University Press, Pszichológia, Psychological Methods, Psychometrika, The American Statistician.

Tudományos közleményei (válogatás)Szerkesztés

Magyar nyelvenSzerkesztés

  • VARGHA András (1987): Jogos-e khi-négyzet-próba helyett egyszempontos varianciaanalízist alkalmazni dichotóm függő változók esetén? Pszichológia, 3, 371-392.
  • VARGHA András (1988): Jogos-e többszempontos variancia-analízist alkalmazni dichotóm függő változók esetén? Pszichológia, 3, 409-446.
  • VARGHA András (1989): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, I. A Szondi-képek információtartalma. Pszichológia, 4, 551-592.
  • VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, II. Konstrukció és reliabilitásvizsgálat. Pszichológia, 1, 85-120.
  • VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, III. Az új skálák pszichológiai jelentésének vizsgálata. Pszichológia, 2, 209-277.
  • VARGHA András (1994). A Szondi-teszt pszichometriája. Universitas Könyvkiadó, Budapest.
  • VARGHA András (1996). Az egymintás t-próba érvényessége és javíthatósága. Magyar Pszichológiai Szemle, 52, 317-345.
  • VARGHA András és Czigler Balázs (1999). A MiniStat statisztikai programcsomag: 3.2 verzió. Pólya Kiadó, Budapest.
  • VARGHA András (1999). Két csoport összehasonlítása nemparaméteres statisztikai eljárások segítségével. Magyar Pszichológiai Szemle 54, 567-589.
  • VARGHA András (2000). Két pszichológiai populáció sztochasztikus egyenlőségének ellenőrzésére alkalmas statisztikai próbák összehasonlító vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle 55, 253-281.
  • VARGHA András (2000, 2007). Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest.
  • VARGHA András (2001): Érvényes-e a kétmintás t-próba nem normális eloszlások esetén? Pszichológia, 1, 83-105.
  • VARGHA András (2002). Független minták egyszempontos összehasonlítása új rangsorolásos eljárások segítségével. Statisztikai Szemle, 80 (4), 328-353.
  • VARGHA András (2003). Robusztussági vizsgálatok az egymintás t-próbával. Statisztikai Szemle, 81 (10), 872-890.
  • VARGHA András (2004). A kétszempontos sztochasztikus összehasonlítás modellje. Statisztikai Szemle, 82 (1), 67-82.
  • VARGHA András (2005). Sokaságok összehasonlítása új módszerekkel. Statisztikai Szemle, 83 (5), 429-448.
  • VARGHA András és Kapusi Gyula (2007). Az iskolázottság tükröződése a Rorschach tesztben. In: Bagdy E., Mirnics Zs. és VARGHA A. (szerk.): Egyén – Pár – Család. Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből. Animula, Budapest, 10-29.
  • VARGHA András (2008). Elmélkedések a parciális korrelációs együttható jelentéséről. Alkalmazott Pszichológia, X (3-4), 175-188.
  • VARGHA András (2008). Új statisztikai módszerekkel új lehetőségek: a ROPstat a pszichológiai kutatások szolgálatában. Pszichológia, 28 (1), 81-103.
  • Borbély Anna és VARGHA András (2010). Az l variabilitása öt foglalkozási csoportban – Kutatások a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú beszélt nyelvi korpuszban. Magyar Nyelv, 106 (4), 455–470.
  • VARGHA András (2011). A parciális korrelációs együttható értelmezési problémái a többdimenziós normalitás feltételének sérülése esetén. Statisztikai Szemle, 89, 275-293.
  • Surányi Zsuzsanna, Babocsay Ádám, Takács Szabolcs, VARGHA András (2011). Új klasszifikációs módszerek a személyiségpszichológiában. Pszichológia, 31 (4), 317-340.
  • Tóth-Vajna Rita, VARGHA András, Császár-Nagy Noémi, (2013). A Rorschach-teszt szexuális válaszainak változása az elmúlt 40 év során. Alkalmazott Pszichológia, 13 (4), 7-21.
  • Smohai Máté, VARGHA András (2014). A problémás videojáték-használat lehetséges prediktorainak vizsgálata, feltárása – játszási motivációk, aspirációk, kötődés, korai szülői nevelési stílus, társas támogatás. Alkalmazott Pszichológia, 14 (1), 25–45.
  • Takács Szabolcs, Makrai Balázs, VARGHA András (2015). Klasszifikációs módszerek mutatói. Psychologia Hungarica Caroliensis, 3 (1), 67–88.
  • Jantek Gyöngyvér, VARGHA András (2016). A felnőtt kötődés korszerű mérési lehetősége: A közvetlen kapcsolatok élményei – kapcsolati struktúrák (ECR-RS) kötődési kérdőív magyar adaptációja párkapcsolatban élő felnőtt személyeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 71 (3), 447-470.
  • VARGHA András (2016). A ROPstat statisztikai programcsomag. Statisztikai Szemle, 94 (11-12), 1165-1192.
  • Jantek Gyöngyvér, VARGHA András (2017). Párkapcsolat, házasság és egészség. Glossa Iuridica, III. évf. (3-4. szám), 74-86.
  • VARGHA András, Borbély Anna (2017). Új klasszifikációs módszerek alkalmazása a kétnyelvűség és az etnikai identitás kutatásában. Statisztikai Szemle, 95 (8-9), 805-822.
  • VARGHA András (2019). Többváltozós statisztika dióhéjban: változó-orientált módszerek. Pólya Kiadó, Budapest.
  • Zábó Virág, VARGHA András (2019). Újabb eredmények az élet értelme kérdőív magyar változatának validálásához. Alkalmazott Pszichológia, 19 (2), 77–98.
  • VARGHA András, Török Regina, Diósi Karola, Oláh Attila (2019). Boldogságmérés az iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74 (3-4), 327-346.
  • VARGHA András (2020). Normális vagy? És ha nem? Statisztikai módszerek nem normális eloszlású változókkal pszichológiai kutatásokban. Pólya Kiadó, Budapest. (megjelenés alatt)

Angol nyelvenSzerkesztés

  • Pléh, Cs., VARGHA, A. (1984). Sentence interpretation, dichotic asymmetries and social status in Hungarian nursery children. In: M. Kodym and I. Slamenik (eds.), Proceedings of the 4th Prague International Conference on Psychological Development, Learning and Personality Formation. Prague: Academia, 143-145.
  • VARGHA, A. (1993). How to use ANOVA in case of dichotomous dependent variables. In R. Steyer, K. F. Wender, & K. F. Widaman (Eds.), Psychometric Methodology. Proceedings of the 7th European Meeting of the Psychometric Society in Trier (pp. 535–539). Stuttgart: Gustav Fischer Verlag.
  • VARGHA, A., Rudas, T., Delaney, H. D., Maxwell, S. E. (1996). Dichotomization, partial correlation, and conditional independence. Journal of Educational and Behavioral Statistics, 21, pp. 264–282.
  • VARGHA, A., Delaney, H. D. (1998). The Kruskal-Wallis test and stochastic homogeneity. Journal of Educational and Behavioral Statistics, 23, pp. 170–192.
  • VARGHA, A., Delaney, H. D. (2000). A critique and improvement of the CL common language effect size statistic of McGraw and Wong. Journal of Educational and Behavioral Statistics, 25, pp. 101–132.
  • Halász, P., Filakovszky, J., VARGHA, A., Bagdy, G. (2002). Effect of sleep deprivation on spike-wave discharges in idiopathic generalised epilepsy: a 4x24 h continuous long term EEG monitoring study, Epilepsy Research, 51, pp. 123–132.
  • Delaney, H. D., VARGHA, A (2002). Comparing several robust tests of stochastic equality with ordinally scaled variables and small to moderate sized samples, Psychological Methods, 7 (4), pp. 485–503.
  • Kecskés, I., Rihmer, Z., Kiss, K., VARGHA, A., Szili, I., Rihmer, A. (2003). Possible effect of gender and season on the length of hospitalization in unipolar major depressives. Journal of Affective Disorders, 73 (3), pp. 279–282.
  • Pethő, B., Tusnády, G., VARGHA, A., Tolna, J., Farkas, M., Vizkeleti, G., Tóth, Á., Szilágyi, A., Bitter, I., Kelemen, A., Czobor, P. (2007). Validity of reliability: comparison of inter-rater reliabilities of psychopathological symptoms, The Journal of Nervous and Mental Disease, 195 (7), pp. 606–613.
  • Mirnics, Zsuzsa, VARGHA, András, Tóth, Melinda, Bagdy, Emőke (2010). Cross-Cultural Applicability of FACES IV. Journal of Family Psychotherapy, 21 (1), pp. 17–33.
  • Gy Kiss Enikő, Hosszú Dalma, Káplár Mátyás, VARGHA András, Demetrovics Zsolt (2010). Understanding of different types of drug addiction: a psychodynamic approach. Szondiana 30:(1) pp. 196–210.
  • VARGHA, A., Bergman, L. R. (2012). A Method to Maximize the Information of a Continuous Variable in Relation to a Dichotomous Grouping Variable: Cutpoint Analysis. Hungarian Statistical Review, 90, Special Number 16, pp. 101-122.
  • Bergman, L. R., VARGHA, A., (2013). Matching method to problem: A developmental science perspective. European Journal of Developmental Psychology, 10, pp. 9-28.
  • Surányi, Zs., Hitchcock, D. B., Hittner, J., VARGHA, A., Urbán, R. (2013). Different types of sensation seeking: A person-oriented approach in sensation seeking research. International Journal of Behavioral Development, 37 (3), pp. 274–285.
  • VARGHA, A., Bergman, L. R., Delaney, H. D. (2013). Interpretation problems of the partial correlation with nonnormally distributed variables. Quality and Quantity, 47 (6), pp. 3391–3402.
  • Takács, Á., Kóbor, A., Tárnok, Z., VARGHA, A. (2014). Neuropsychological profiles and behavioral ratings in ADHD overlap only in the dimension of syndrome severity. Advances in Psychiatry, Volume 2014, Article ID 502685
  • VARGHA, A., Torma, B., Bergman, L. R. (2015). ROPstat: a general statistical package useful for conducting person-oriented analyses. Journal for Person-Oriented Research, 1 (1-2), pp. 87-98.
  • VARGHA, A., Bergman, L. R., Takács, Sz. (2016). Performing cluster analysis within a person-oriented context: Some methods for evaluating the quality of cluster solutions. Journal for Person-Oriented Research, 2 (1-2), pp. 78–86.
  • Bergman, L. R., VARGHA, A., Kövi, Z. (2017). Revitalizing the typological approach: Some methods for finding types. Journal for Person-Oriented Research, 3 (1), pp. 49-62.
  • VARGHA, A., Borbély, A. (2017). Application of modern classification methods in the study of bilingualism. Glottotheory, 8 (2), pp. 203-216.
  • VARGHA, A., Borbély, A. (2018). Application of new classification methods in the study of bilingualism and ethnic identity in Hungary. Hungarian Statistical Review 1 (1), pp. 5-22.
  • VARGHA, A., Bergman, L. R. (2019). MORI coefficients as indicators of a “real” cluster structure. Hungarian Statistical Review, 2 (1), pp. 3-23.

Elnyert és megvalósított tudományos pályázatokSzerkesztés

  • Soros Alapítvány (1988): A Magyar Rorschach Standard elkészítése
  • OTKA[5] (1988-1991): Projektív tesztek pszichometriai elemzése többváltozós matematikai módszerek segítségével.
  • Soros Alapítvány (1991): A házastársi kapcsolat gyors felbomlását előrejelző indikátorok vizsgálata.
  • OTKA (1991-1994): Kooperációs hatékonyság és perceptuális kompatibilitás párkapcsolatokban.
  • OTKA (1995-1998): A pszichológiában alkalmazott hagyományos statisztikai eljárások érvényességének vizsgálata.
  • OTKA (2000-2003): Mit tegyünk a nem normális eloszlású pszichológiai változókkal?
  • FKFP[6] (2000-2002): Új rangsorolásos statisztikai módszerek kidolgozása és érvényesítése pszichológiai változók és csoportok összehasonlítására.
  • OTKA (2004-2007): Kísérleti helyzetek és csoportok összehasonlítása új statisztikai módszerekkel.

ÖsztöndíjaiSzerkesztés

  • 1994: SSIT ösztöndíj (University of Groningen, Groningen, Hollandia, 3 hét)
  • 1996: Fulbright ösztöndíj (University of New Mexico, Albuquerque, USA, 4 hónap)
  • 1997: Széchenyi Professzori Ösztöndíj (4 év)
  • 1998: Research Support Scheme kutatási ösztöndíj (2 év)
  • 2000: Széchenyi István Ösztöndíj (3 év)

Közéleti tisztségeiSzerkesztés

  • Magyar Pszichológiai Társaság tagja (1976 óta)
  • Magyar Pszichológiai Társaság főtitkára (2008-2016)
  • Magyar Pszichológiai Társaság Felsőoktatási Tanácsának elnöke (2009-2017)
  • MTA Pszichológiai Tudományos Bizottság tagja (2008 óta)
  • MTA Statisztikai Bizottság Módszertani Albizottság tagja (2003-2011)
  • MTA Statisztikai Tudományos Albizottság tagja (2012-2016)
  • OTKA Pszichológiai Szakzsűri tagja (1997-2000)
  • OTKA Műszerbizottság tagja (2001-2004)
  • OTKA Pszichológiai és Pedagógiai Zsűri tagja (2005-2007)
  • ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Gazdasági Bizottságának tagja (2003-2006)
  • ELTE Lakásügyi Bizottság tagja (2004-2006)
  • European Association of Methodology tagja (2004-2011)
  • European Association of Psychological Assessment tagja (2007-2011)
  • European Journal of Mental Health szerkesztőbizottságának tagja (2008-2016)
  • Magyar Pszichológiai Szemle rovatvezetője (1991–1998)
  • Psychologia Hungarica Caroliensia folyóirat főszerkesztője (2013-2016)
  • Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának tagja (2011-től)

Díjak, elismerésekSzerkesztés

  • Kiváló Munkáért-díj (1985)
  • Pro Universitate díj (KRE, 2016)
  • Arbor Vitae díj (ELTE PPK, 2016)
  • Társasági Emlékérem (Magyar Pszichológiai Társaság, 2017)
  • Év Oktatója Díj (KRE BTK, 2017)
  • Radnai Béla Díj a Pszichológia Oktatásáért (Magyar Pszichológiai Társaság, 2019)

ForrásokSzerkesztés

  1. Köztük: Pszichológiai statisztikai gyakorlat 1, 2, 3. Budapest : Tankönyvkiadó, 1978; 1981; 1983; 233, 551, 262 p.
  2. Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) I. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Konferencia, az első megnyitó beszédet Vargha András, a Tudományos Bizottság elnöke tartja, 2010 Archiválva 2010. november 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2011. május 7.)
  3. Országos Doktori Tanács, Vargha András (Hozzáférés 2011. május 7.)
  4. A Magyar Pszichológiai Szemlénél rovatvezető is volt 1991-1998-ig.
  5. Országos Tudományos Kutatási Alapprogram (OTKA)
  6. Felsőoktatási Kutatási és Fejlesztési Pályázat (FKFP)
  • Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999. Vargha András szócikkét lásd II. köt. 1702. p. ISSN 1215-7066

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Vargha András témájú médiaállományokat.