Főmenü megnyitása

Vihar Judit

irodalomtörténész, japanológus, műfordító, haikuköltő

Vihar Judit (Budapest, 1944. augusztus 28. –) irodalomtörténész, műfordító, haikuköltő, nyugalmazott főiskolai tanár. Nevéhez olyan neves japán nyelvű művek magyarra fordítása köthető, mint Óe Kenzaburó Nobel-díjas regénye, a Futball-lázadás vagy Macuo Basó verses útinaplója, az Észak ösvényein című könyv. 1991-túl 1992-ig a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) Nagy Lajos Király Magánegyeteme Japán Nyelv és Művelődéstörténet Tanszékének vezetője. Vihar Béla József Attila-díjas költő lánya, Widder Félix Bódog festőművész unokája, valamint a hagyatékuk kezelője. Első férje Mártonfi Ferenc sinológus nyelvész volt, gyermekük Mártonfi Attila nyelvész.

Vihar Judit
ViharJuditÉszakö.jpg
Életrajzi adatok
Született1944. augusztus 28. (74 éves)
Budapest
Ismeretes mint
Házastárs 1. Mártonfi Ferenc (h. 1968–1977)
2. Bárdi Zoltán Kálmán (h. 1980–2016)
SzüleiMagda Widder
Vihar Béla
Gyermekek Mártonfi Attila
Iskolái ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) (1968)
Pályafutása
Szakterület ruszisztika
orosz fonetika
irodalomtörténet
irodalomtudomány
fordítástudomány
kultúratudomány
japanológia
Kutatási terület modern japán novellisztika
japán haikuköltészet
műfordítási problémák
idegennyelv-oktatás módszertana
Tudományos fokozat egyetemi doktor (1985)
PhD (2001)
Szakintézeti tagság Magyar–Japán Baráti Társaság (elnök; 2001– )
Munkahelyek
ELTE BTK főiskolai tanár; tanszékvezető (1989–2006)
Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara, Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete, Japanológia Tanszék egyetemi docens (1996– )
Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) Nagy Lajos Király Magánegyeteme Japán Nyelv és Művelődéstörténet Tanszék tanszékvezető (1991–1992)
Jelentős munkái A japán irodalom rövid története (1994)
Tudományos publikációk száma 291
Szakmai kitüntetések
Pro Universitate, 2000
Felkelő Nap érdemrend 3. fokozata: Arany Sugarak a Nyakszalaggal, 2009
A Japán Külügyminisztérium kitüntetése a Japán–magyar nagyszótár szerkesztőbizottságának tagjaként, a szótár kiadójaként, 2016
A Wikimédia Commons tartalmaz Vihar Judit témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

CsaládjaSzerkesztés

 
Vihar Judit édesapjával, Vihar Béla költővel 1965-ben
 
Vihar Judit édesanyja, Widder Magda a festő édesapjával, Widder Félix Bódoggal a 30-as években

Szülei: Vihar Béla (1908–1978) költő és Widder Magd(oln)a, Widder Félix Bódog festőművész és Kálmán Józsa lánya voltak. Anyai nagyapja, Widder Félix Aradon született Widder Dávid (18401906) és Nagel Nina (18491920) második gyermekeként. Öt testvére született, akik közül egy meghalt a világra jöttét követően. Widder Félixnek és feleségének, Kálmán Józsának két gyermeke született: Vihar Judit édesanyja, Widder Magd(oln)a (19152002) és Widder Gábor (1918?–1943), aki édesapjához hasonlóan a festészetet választotta hivatásául, és 1943. januárjában halt meg a Sztálingrádnál. Widder Gábor nem alapított családot, Magdának viszont Vihar Béla költőtől Judit lányukon kívül még egy fiuk, Vihar Gábor (19481975) született,[1] aki gyógyíthatatlan beteg volt, vírusos influenzából kapott skarlátot, abból pedig agyvelőgyulladást, 27 évesen halt meg. Vihar Béla róla írta a Gólya, gólya gilice című írását. Widder Félix lányunokájának, Vihar Juditnak az első férje Mártonfi Ferenc (19451991) sinológus nyelvész volt, akitől született a fia, Widder Félix dédunokája, Mártonfi Attila nyelvész.

ÉletpályájaSzerkesztés

1962-ben érettségizett az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola diákjaként. 1963–1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar-orosz-japán szakos hallgatója volt. 1968–1975 között az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola tanára volt. 1975-től az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar oktatója, 1988–2003 között az orosz nyelv és irodalom tanszékvezető docense, 2003 óta főiskolai tanára.

1990 óta a Japán Stúdiumok Alapítvány elnöke.

1991-túl 1992-ig a Miskolci Bölcsész Egyesület (MBE) Nagy Lajos Király Magánegyeteme Japán Nyelv és Művelődéstörténet Tanszékének vezetője.[2]

1996 óta a Károli Gáspár Református Egyetemen haiku költészetet, japán irodalmat és műfordítást tanít. 2001 óta a Magyar-Japán Baráti Társaság elnöke, három alkalommal választották újra, és most is annak elnöke. Mint elnök nagyon sok programot szervez a japán kultúrával kapcsolatban.

2000-ben részt vett a London–Oxford Világ Haiku Fesztiválon, 2002-ben pedig egy haikuköltőkből álló nemzetközi csoporttal végigjárta az Oku no hoszomicsi-t, Macuo Basó: „Észak ösvényein” című műve fordításakor, amely megegyezett Basó 1689. május 16-án kezdődő, 150 napig tartó vándorútjával, azt ismételte meg, és amelyről az NHK forgatócsoportja filmet készített. Akitában a Világ Haiku Találkozón angol nyelvű haiku kategóriában első lett. 2000-ben a Magyar–Japán Baráti Társaságon belül megalapította a Haiku klubot, amely évente négy alkalommal gyűlik össze híres japán haikukat olvasni és haikukat írni. 2013-ban elindította Magyarországon a Magyar Haikunapot, melyet évente áprilisban ünnepelnek meg főként Budapesten, de a nagyobb városokban is. A japán irodalom számos remekét fordította magyarra, így többek között a Nobel-díjas Óe Kenzaburó, Akutagava Rjúnoszuke, valamint Nacume Szószeki műveit.

Művei[3]Szerkesztés

  • Soltész Judit–Vihar Judit: Első orosz könyvem; Tankönyvkiadó, Bp., 1978
  • Orosz nyelvkönyv; szerk. Hegedüs Józsefné, Számely Béláné, Vihar Judit; Tankönyvkiadó, Bp., 1979
  • Orosz nyelvi feladatlapok; szerk. Hegedüs Józsefné, Számely Béláné, Vihar Judit; Tankönyvkiadó, Bp., 1979
  • Tarkabarka. Orosz nyelv kicsiknek, nagyok segítségével; MR, Bp., 1979
  • Orosz nyelvi munkafüzet; szerk. Hegedüs Józsefné, Számely Béláné, Vihar Judit; Tankönyvkiadó, Bp., 1979
  • Beszélj te is oroszul!; szerk. Hegedüs Józsefné, Számely Béláné, Vihar Judit; Tankönyvkiadó, Bp., 1983
  • Vihar Judit–Teveli Ágnia: Intonacija, udarenyije, zvuki; ELTE Tanárképző Kar, Bp., 1988
  • Bevezetés a ruszisztikába. Tanárképző főiskolák. Egységes jegyzet; Tankönyvkiadó, Bp., 1990
  • Bevezetés a ruszisztikába (1990)
  • A japán irodalom rövid története (1994)
  • The Spirit of haiku (1996)
  • Macuo Basó legszebb haikui (1996)
  • A nyolcfejű sárkány (2003)
  • Ezer magyar haiku (2010)
  • "Hagyjatok magamra, hogy együtt legyek az egész világgal". Vihar Béla életéről és költészetéről a költő 100. születésnapja alkalmából; Ipolyi Arnold Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Törökszentmiklós 2008 (Helytörténeti füzetek)
  • "Eljegyeztem magam a világgal és az igazsággal". Emlékezés a 100 éve született Vihar Bélára; összeáll., szerk. Rigó Tamásné, bev. Vihar Judit; Önkormányzat, Hajdúnánás, 2008 (Nánási füzetek)

DíjaiSzerkesztés

  • Pro Universitate – Eötvös Loránd Tudományegyetem kitüntetése (2000)
  • A World Haiku Review esszéversenyén I. helyezés (2001)
  • A World Haiku Festival angol nyelvű haikuversenyén I. helyezés (2002)
  • Felkelő Nap érdemrend az Arany Sugarakkal és a Nyakszalaggal (2009)
  • A Japán Külügyminisztérium kitüntetése a Japán–magyar nagyszótár szerkesztőbizottságának tagjaként, a szótár kiadójaként (2016)

JegyzetekSzerkesztés

  1. Zwieback, Ed: Judit Vihar (angol nyelven). Our Family History. (Hozzáférés: 2016. augusztus 25.)
  2. Gyárfás Ágnes (szerk.). Miskolci Bölcsész Egyesület (magyar nyelven). Miskolc: Miskolci Bölcsész Egyesület (1995). Hozzáférés ideje: 2019. augusztus 18. 
  3. Vihar Judit (magyar nyelven). Docplayer. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)

ForrásokSzerkesztés

  • MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283  
  • Vihar Judit (magyar nyelven). Országos Doktori Tanács. (Hozzáférés: 2016. augusztus 20.)

További információkSzerkesztés