Főmenü megnyitása

A villásfarkú erdeinimfa (Thalurania furcata) a madarak (Aves) osztályának a sarlósfecske-alakúak (Apodiformes) rendjéhez, ezen belül a kolibrifélék (Trochilidae) családjához tartozó faj.[1][2]

Infobox info icon.svg
Villásfarkú erdeinimfa
Thalurania furcata -near Amazonia Lodge, Manu National Park, Peru-8.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Sarlósfecske-alakúak (Apodiformes)
Család: Kolibrifélék (Trochilidae)
Alcsalád: Valódi kolibriformák (Trochilinae)
Nemzetség: Trochilini
Nem: Thalurania
Faj: T. furcata
Tudományos név
Thalurania furcata
(Gmelin, 1788)
Elterjedés
Thalurania furcata map.svg
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Villásfarkú erdeinimfa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Villásfarkú erdeinimfa témájú kategóriát.

RendszerezéseSzerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1788-ban, a Trochilus nembe Trochilus furcatus néven.[3]

AlfajaiSzerkesztés

  • Thalurania furcata baeri Hellmayr, 1907
  • Thalurania furcata balzani Simon, 1896
  • Thalurania furcata boliviana Boucard, 1894
  • Thalurania furcata eriphile (Lesson, 1832)
  • Thalurania furcata fissilis Berlepsch & Hartert, 1902
  • Thalurania furcata furcata (Gmelin, 1788)
  • Thalurania furcata furcatoides Gould, 1861
  • Thalurania furcata jelskii Taczanowski, 1874
  • Thalurania furcata nigrofasciata (Gould, 1846)
  • Thalurania furcata orenocensis Hellmayr, 1921
  • Thalurania furcata refulgens Gould, 1853
  • Thalurania furcata simoni Hellmayr, 1906
  • Thalurania furcata viridipectus Gould, 1848

ElőfordulásaSzerkesztés

Argentína, Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana, Guyana, Paraguay, Peru, Suriname, Trinidad és Tobago és Venezuela területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, mocsári erdők, valamint ültetvények és vidéki kertek. Állandó, nem vonuló faj.[4]

MegjelenéseSzerkesztés

A hím testhossza 9,5–13 centiméter, a tojó 8–10,7 centiméter, testtömege 3–5 gramm. Villás farka van. A hímnek a melle csillogó zöld.

 
A hím
 
és a tojó

ÉletmódjaSzerkesztés

Tápláléka nektárból és repülő rovarokból áll.

SzaporodásaSzerkesztés

Alacsony bokrok ágvillájába, növényi rostokból és pókhálóból készíti csésze alakú fészkét.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 14.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 14.)
  3. Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 14.)

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés