Vita:A matematikafilozófia története

Legutóbb hozzászólt Hujber Tünde 11 évvel ezelőtt a(z) Görögországportál linkje témában
A 20 éves magyar Wikipédia legjobb szócikkeinek egyike
A magyar Wikipédia jubileumi versenyén a 20 év legjobb szócikkei között a szerkesztők szavazatai alapján a
A matematikafilozófia története című szócikk

„Műszaki és alkalmazott tudományok” kategóriában

harmadik helyezést ért el!
Ez a szócikk témája miatt a matematikai műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Kitüntetett Kitüntetett szócikk Ez a szócikk kitüntetett besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Bean49 (vita), értékelés dátuma: 2008. november 16.

A Gödel tételek kapcsán megjegyezném, hogy az angol változatban (en:Gödel's incompleteness theorems) nagyon nem semleges módon tárgyalják a 2. tételt. Nagyon bártan Hilbert ellenesek ott a szerkesztőtársak és visszaköszön az az indulat, ami sok helyütt megnyilvánul a neten, miszerint a „formalizmus meghalt”. Hát ez azért elég sommás vélemény, és nem nagyon van rá esély, hogy ezzel szemben az ellenvetések helyet kapjanak. Például a kérdés legjobb ismerője (Tait) is avászkodva jegyzi meg a cikkei végén (miközben egész végig a nemkonvencionális álláspontról beszél), hogy természtesen ez nem befolyásolja azt a tényt, hogy formalizmus meghalt. (Olyan mint amikor régen mindig oda kellett írni, hogy persze ezt a dekadens polgári filozófia gondolj így.) Szerencsére nálunk (mármint itthon) a hps tanszéken eléggé megválogatják a szavaikat a tanárok a kérdésben – le a kalappal előttük. Mozo 2006. július 29., 01:35 (CEST)Válasz

Ezt nem is láttam még! szerkesztés

Referálás? Kiemelt jelölés? :) NCurse   üzenet 2006. augusztus 11., 15:55 (CEST)Válasz

A referálás eredménye szerkesztés

Wikipédia:Referálás/A matematikafilozófia története - Beroesz 2007. augusztus 11., 08:04 (CEST)Válasz

Gödel szerkesztés

<off>Tökjó olyasmibe beleszólni, amihez halvány dunsztom nincs, pláne éjjel fél 3-kor, mikor még az agyam is friss. Ha valamit emiatt nagyon félreértek, azért bocs</off>

"Gödel tétele szerint ez egyszerre nem teljesülhet, mert az aritmetika vagy ellentmondásmentes, vagy nem negációteljes."

Bocs, de nem azt akarta itt mondani a szerző, hogy „az aritmetika vagy »ellentmondásmentes de nem negációteljes«, vagy »negációteljes de nem ellentmondásmentes«”? Ezt ha röviden akarom kifejezni akkor úgy mondhatom, hogy „az aritmetika vagy nem ellentmondásmentes vagy nem negációteljes”, ergo Hilbert két feltétele közül legalább az egyik nem teljesül. --Cs. Ali # 2006. szeptember 2., 02:33 (CEST)Válasz

Kiváló észrevétel! Örülök, hogy van, aki még 3-kor is ért magyarul (én sajnos csak reggel 9-től 10-ig, de akkor éppen dolgozom és nem érek rá itt lenni :) Hilbert két feltétele az aritmetika esetén kizárja egymást. A nem negációteljesben a nem rossz. A helyes:
"Gödel tétele szerint ez egyszerre nem teljesülhet, mert az aritmetika vagy ellentmondásmentes, vagy negációteljes."
és itt a vagy-vagy kizáró vagy. Feltehetően nem negációteljes, így valószínűleg ellentmondásmentes (amúgy ezt igazolták is).Mozo 2006. szeptember 4., 19:03 (CEST)Válasz

Kiemeltszavazás eredménye szerkesztés

Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/A matematikafilozófia története - Beroesz 2007. augusztus 11., 08:04 (CEST)Válasz

Kezdőlapszavazás eredménye szerkesztés

Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/A matematikafilozófia története - Beroesz 2007. augusztus 11., 08:04 (CEST)Válasz

Kép figyelmeztetés szerkesztés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. szeptember 2., 08:22 (CEST)Válasz


Megj. szerkesztés

Az ókoriaknál feltétlenül említeni lehetne a csillagászatot (naptárak) és hajózást, ha van erre valami forrás.

Azt kell eldönteni, hogy ez mennyiben matematikafilozófia és mennyiben matematikatörténet. Ha minden fontos matematikai felfedezést megemlítenénk, akkor egy idő után a szócikk átváltozna a matamatika történetévé ... azt gondolom. Mozo 2006. szeptember 7., 20:44 (CEST)Válasz
szerintem túlsúlyban van az az elgondolás, hogy a matematika az technika és építészet stb. hatására alakult ki. nem hiszem, hogy ez így igaz, és a csillagászat egy szóban történő említése sem feltétlenül alakítja a szócikket matematikatörténetté (igazából egy omindatba kellene bezsúfolni az összes ilyesmit, nem?). Gubb     2006. szeptember 7., 21:17 (CEST)Válasz

A barlanghasonlatos képet kivenném, szép, de béna. Például az alak nincs lekötözve, tüzet sehol sem látok, sem a barlang szája előtt hordozott tárgyakat ...

Ez teljesen igaz. A kép béna annyiban, hogy nem kapcsolódik hűen a barlanghasonlat szövegéhez. Azonban a platonizmus lényegét kifejezi:
bár az árnyék homályos, pontatlan mégis lehet általános, objektív kijelentéseket tenni róla, mert a leképezett tárgy tulajdonságai jól meghatározottak.
Azt hiszem a hasonlatban nem az lényeg, hogy kihangsúlyozzuk, hogy szegény, véresre korbácsolt, szemellenzővel ellátott lekötözött rabszolgákról szól, akik egész életüket egy tűzzel bevilágított barlangban élik le. A lényeg filozófiai szempontból ott van - hacsak nem "a világ siralomvölgy" állítás mellett akarunk érvelni - hogy ha csak az árnyékot nézzük, azt gondolhatnánk, nem lehetnek a megállapításaink pontosak. Ezt lehetne egy tükörrel is illusztrálni: "Tükör által homályosan látunk". Itt a kép és a leképezett tárgy viszonyáról van szó. Azt javaslom, legyen benne a kép, de nem legyen odaírva, hogy ez a barlanghasonalt (minthogy valóban nem is az!) Mozo 2006. szeptember 7., 20:44 (CEST)Válasz
Rendben, tegyük vissza, és ha már visszatettük, írjuk is oda, micsoda. Kicsit idétlen az a barna kockába metszett higanykukac mellett álló fekete piktogrammbábu; és jobb lenne, ha pontosabban rekonstruálná a hasonlatot, de a lényeget valóban szemlélteti, talán az én elvárásaim irreálisan magasak a szöveghűség iránt egy alapvetően nem filológiai pontosságra, hanem gondolati összefoglalásra való cikkben. Gubb     2006. szeptember 7., 21:07 (CEST)Válasz

Elsőként Dedekindnek a valós számokkal kapcsolatos vizsgálatai voltak nagy jelentősségűek. Visszanyúlt Eukleidész arányelméletéhez, és az irracionális számok elméletét viszavezette az aritmetikára (1872, 1888). - lehet, hogy itt Eudoxosz arányelméletéről van szó (bár ezt az Elemek is tárgyalja, úgyhogy esetleg nem véletlen az Eukleidészre hivatkozás). Gubb     2006. szeptember 6., 21:09 (CEST)Válasz

Eudoxosz arányelmélete az Elemek egy fejezete, így Euklidesz is érintett. Nekem mindegy, hogy hogy fogalmazunk. Legyen említve minkét görög csávó, az a korrekt. Mozo 2006. szeptember 7., 20:44 (CEST)Válasz
Nekem mindegy. Azt sem tudtam, hogy egyszerű tévedésről van-e szó (ezek szerint nem) vagy valami mögöttes indoka is van Euklidesz említésének (a fentiek szerint: igen). Így aztán inkább kérdést, mint javaslatot tettem fel. Gubb     2006. szeptember 7., 20:54 (CEST)Válasz

Kép figyelmeztetés szerkesztés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd, mind itt, mind a CommonsTicker oldalon, az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2006. október 4., 00:21 (CEST)Válasz

Kép figyelmeztetés szerkesztés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. január 14., 07:14 (CET)Válasz

Kép figyelmeztetés szerkesztés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. február 27., 11:14 (CET)Válasz

Kép figyelmeztetés szerkesztés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commons-on. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből ellenőrizd a Commonsbeli lapját a képnek, hátha időközben visszavonták, vagy hibát követtek el a törlésre jelöléssel. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal.

Miután megoldottad a problémát, kérlek azt jelezd itt az üzenetet létrehozó sablon „|status=” sorában.

Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

-- CommonsTicker 2007. március 16., 03:16 (CET)Válasz

Filozófia-vagy módszertan? szerkesztés

Kétségkivül, van a szócikkben szó a filozófiáról is. De el van nagyolva az a szakadás, amely a püthagorászi iskolát követően a matematikai logika, és filozófia között bekövetkezett. Gondolok itt azokra a szélsőségesnek is mondható túlkapásokra, amelyek rávetetették árnyékukat a "forrófejű" matematikai filozófiára, és amelyek miatt a hidegen értékelő logika olyan hihetetlen erőre kaphatott, hogy a mai napig nem érdekel senkit azt sem: voltaképpen mit is jelent az- hogy SZÁM? Mert a Peano axiómák csak igen szerény igényeket elégíthetnek ki. Nem csoda tehát, ha már ma is igen nagy erőfeszítések szükségesek ahhoz, hogy a matematika szétzilált ágait akár törzsfejlődésük kiindulási pontján összeegyeztethessék. Ámbár vita 2008. február 15., 12:24 (CET)Válasz

Kedves Ámbár! Köszönöm a hozzászólásodat. Ha úgy gondolog, hogy kiegészítenéd néhány "tartalmasabb" gondolattal, a szócikket, nagyon szívesen venném, olvasnám és vitatkoznék róla. Kétségtelen, hogy ez a szócikk az analitikus matematikafilozófia szemszögéből íródott. A matematika tudománymódszertanáról való gondolkodás történetéről szól. Természetesen hiányos, amennyiben nagyon keveset írtam arról, hogy mikor ki hogyan gondolkodott a matematikáról. A főbb, ma is centrális jelentősségű filozófiai áramlatok történetét vázoltam. Tényleg nem érintettem olyan metafizikainak vagy hermeneutikainak tekinthető kérdéseket, hogy mi a SZÁM. Bár szerintem a SZÁMok mibenlétéről való gondolkodásban átütő tudományos eredmény -- természetesen, ahogy analitikusként én látom -- csak a XX század második felében tevékenykedő matematikafilozófusok (Tait, Boolos, Benacerraf ) értek el. Mozo vita 2008. február 15., 14:53 (CET)Válasz


Köszi a figyelmed. Én azonban még nem találkoztam a "SZÁMOKNAK" olyan megfogalmazásával, amely a kedvemre való lett volna. Másfelől- ez nem jelent semmit (sőt sajnos, nagyon is érthető). Mert biztosan létezik, csak én nem ismerem, vagy nem tudom felfogni. Egyébként- miről is szólhatna a matematikai filozófia? Ámbár vita 2008. február 16., 22:20 (CET)Válasz

Görögországportál linkje szerkesztés

Hujber Tünde volt olyan nemkedves, és ókori filozófusok létére hivatkozva belenyomott a cikkbe egy Görögországportál linket, ami ide valóban nem kell. Csak azt nem értem, Németországportál, Franciaországportál, Magyarországportál, Arabvilágportál, Norvégiaportál etc. linkekkel miért nem szemeteli tele a cikket, ugyanis a cikkben ilyen országokbeli matematikusok is említődnek. Ugye nem fogjuk minden matematikai cikkbe országportálok linkjeit belehányni, ahol csak egy matematikus révén az ország említődik? A cikkhez semmit nem ad hozzá, ellenben a sok portállink rendkívüli mértékben rombolja a lexikonság illúzióját. Ráadásul a kollegina indoklása történeti megközelítésben teljesen légből kapott, mert az említett görög matematikusok többsége Kis-Ázsiához vagy Alexandriához kötődik, és nem Görögországhoz, de még az ókori Hellaszhoz sem. (Akkor inkább cseréljük ki a linket az Ázsiaportáléra vagy Római Birodalmi Portálra.). 80.99.223.31 (vita) 2012. december 21., 00:42 (CET)Válasz

Anonokkal nincs értelme vitatkozni. - Tündi vita 2012. december 21., 17:14 (CET)Válasz
Visszatérés a(z) „A matematikafilozófia története” laphoz.